Módosították az adótitkokra vonatkozó szabályozást

Az LMP szerint nemcsak a sportegyesületeknek nyújtott támogatások mögött álló társaságiadó-kedvezményt, hanem a stratégiai partnereknek nyújtott hasonló támogatást is el akarja titkolni a kormányzat.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos, az ellenzéki párt társelnökei keddi budapesti sajtótájékoztatójukon bírálták az adótörvények kivételes eljárásban tárgyalt módosítását.

Szél Bernadett közölte: ha ez megtörténik, az LMP alkotmánybírósági felülvizsgálatot kezdeményez.

A politikus a javaslatot lex Szélnek nevezte el, emlékeztetve, hogy májusban másodfokon is pert nyert a változtatást kezdeményező Nemzetgazdasági Minisztérium ellen a stratégiai partnereknek nyújtott támogatások adatainak kiadásáért, ám máig nem kapta meg azokat.

Hadházy Ákos azt szorgalmazta, hogy a kormány egyenlő mércével mérjen a multik és a hazai kis- és közepes vállalkozások között. Hozzátette: normális országokban évtizedekig nem változnak az adótörvények, Magyarországon egy nap alatt módosítják azokat.

MSZP: Áder ne írja alá az adótörvények módosítását!

Az MSZP arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy elfogadása után ne írja alá azt a jogszabályt, amelyik alapján az adókedvezmény felhasználása is az adótitok körébe tartozik.

A szocialisták frakcióvezető-helyettese keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz kivételes eljárásban erőszakolja át a parlamenten azt az indítványt, amelyik titkosítja a látvány-csapatsportágaknak nyújtott társasági adókedvezményeket (TAO). Varga László kijelentette, hogy a szocialisták nemmel szavaznak a javaslatra, majd az államfőhöz fordulnak.

Ha Áder János mégis aláírja a jogszabályt, akkor – akár az LMP-vel közösen – beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz – jelentette be.

Bírálatként megkérdezte: milyen rendszer az, amelyik működésének első évében több támogatást nyújtott a felcsúti futballklubnak, mint a labdarúgáson kívüli másik négy látványsportágnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak együttesen. A TAO-pénzeket elsősorban olyan klubok kapják, amelyeket “elfoglaltak” a fideszes politikusok és ezek a források ezután “szépen lassan elveszítik közpénzjellegüket” – mondta a képviselő.

Tállai: jobbító szándékú az adótitok fogalmának módosítása

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy az adókedvezmények folyamatosan megújuló rendszerének kiemelkedő jelentősége van az állampolgárok, a vállalkozások és az adórendszeren keresztül támogatott szervezetek szempontjából, jelentősen hozzájárulnak az ország versenyképességéhez.

Tállai András ismertetése szerint adótitoknak minősül az adózást érintő valamennyi tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

Közlése szerint a törvényjavaslat ezt az évtizedes szabályt jobbító szándékkal változtatja meg, kissé megújítja, hogy lehetővé tegye egyes adókedvezményekkel, adórendszeren keresztüli támogatásokkal kapcsolatos adatok megismerését.

Hozzátette: jelentős változást nem vezetnek be, csak megőrzik a törvény által eddigi is biztosított védelem szintjét.

Tállai András azt mondta, a javaslat szerint adótitoknak minősül a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az adózó által igénybevett adókedvezmény, jóváírás összege, az adózó által támogatott szervezet neve, valamint a kapott támogatás összege.

Ezen adatok védelmét azzal indokolta, hogy azok alapvetően a magán- és az üzleti szféra körébe tartoznak.

Ismertette azt is, mi nem minősül adótitoknak: nem minősül annak a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, valamint a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.

Az államtitkár hangsúlyozta: a törvényjavaslat lehetővé teszi az adókedvezményekre, támogatásokra vonatkozó összesített adatok megismerését, tekintve, hogy ezek az adatok nem tekinthetők üzleti vagy magánszférába tartozóaknak.

Tállai András szerint az adókedvezmények gazdasági szempontból is kiemelt fontossággal bíró lehetőségek és így meg kell teremteni annak feltételeit, hogy legalább ezen adatok egy részének megismerhetősége biztosított legyen.

Mint mondta, az előterjesztés arra is kitér, az állami vagyont kezelő vállalkozások esetében mi nem minősül adótitoknak, például a támogatás adóévben összesített mértéke és az igénybevett kedvezmény összesített mértéke.

Az államtitkár szerint a módosításban meghatározott szigorúbb feltételek és az adatok egy részének megismerhetősége összességében hozzájárulhat az adókedvezmények és az ezek alapjául szolgáló juttatások áttekinthetőségéhez.
        
Fidesz: minden adókedvezményre vonatkozik a törvénymódosítás

Szűcs Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a társaságiadó-törvény (tao) keretében tett felajánlások, támogatások nem képezik az államháztartás részét, az adózók rendelkezési joga szabadon kell, hogy érvényesüljön.

A javaslat “nóvumaként” említette annak meghatározását, mi nem minősül adótitoknak. Hangsúlyozta, bár a vitában elsősorban a sporttámogatásokra vonatkozó adatok megismerésének elvesztését sérelmezik, a szabály általános, nemcsak a sporttámogatások adókedvezményére, hanem bármilyen adókedvezményre vonatkozik.

A törvénymódosítás céljaként azt jelölte meg, hogy megvédje azon magánszemélyek vagy vállalkozók adózói magánszféráját, amelyek például közvetlen juttatás, felajánlás formájában támogatást nyújtanak. Ezek a magánszemélyek vagy vállalkozások azt vállalják, hogy “leteszik a voksukat” bizonyos célok mellett, de arra nem vállalkoznak, hogy döntésük következtében politikai támadások céltáblái legyenek – fogalmazott, majd a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékával kapcsolatos rendszerhez hasonlított az adókedvezményt.

Szűcs Lajos úgy értékelte, a javaslat biztosítja az adózói magánszférához való jogot, amely feltétele a támogató vállalkozások és magánszemélyek, valamint az adókedvezményt igénybe vevők külső körülménytől mentes döntéséhez.
    
MSZP: az adókedvezmény közpénz
    
Burány Sándor (MSZP) azt firtatta, mi indokolja, hogy a törvényjavaslatot a kivételes eljárás keretében egy nap alatt akarják elfogadni. Szerinte nem történt katasztrófa sporttámogatás világában, így az lehetséges, hogy benyújtók “röstellik” a módosítást, ezért szeretnék minél hamarabb megúszni.

Azon a véleményen volt, hogy az adókedvezmény olyan pénz, amelyről a költségvetés lemond és annak felhasználási célját is meghatározza, vagyis közgazdasági értelemben közpénz. Miért legyen ez titkos adat? – kérdezte.

Szerinte azt akár pozitív fejleményként is lehetne értékelni, hogy cikivé vált a miniszterelnök kedvenc fociklubját támogatni. “A talpnyalók egy része szégyelli, hogy talpnyaló” – fogalmazott.

Az ellenzéki képviselő azt mondta, felmerül a barter lehetősége is, akkor pedig mindenkinek joga van tudni az országban, hogy kik támogatják a sportklubokat, és milyen állami támogatást kapnak érte cserébe.

Burány Sándor szerint ezek az adókedvezmények nem hasonlíthatók az szja 1 százalékának egyházaknak történő felajánlásához. “A Felcsútnak szurkolni mégsem vallás ma még” – fogalmazott.

Az adózásról szóló törvény egy nap alatt történő módosításának indokát tudakolta a Jobbik vezérszónoka kedden az Országgyűlésben, az LMP-s felszólaló pedig arról beszélt, hogy szerinte egy konkrét bírósági ítélet áll a módosítás mögött. A képviselők áttértek az államfő által megfontolásra visszaküldött kárpótlást érintő törvénymódosítására.

Jobbik: ez egy banánköztársaságban is ciki lenne
    
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott, a Fidesz-KDNP újabb nemzetgazdasági szőnyegbombázásra készül az adózás rendjéről szóló jogszabály módosításával. Szerinte ugyanis nem csak az lesz titok, ki mennyi adókedvezményt kapott, de az már “tényleg hardcore”, hogy kedvezményben részesítik azokat a cégeket is, amelyek külön megállapodást kötöttek az adóhivatallal. Kifejtette: ötszázmillió forint adóalap feletti cégekről van szó, és esetükben a 19 százalékos társasági adó helyett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal beérheti kevesebbel.

Szerinte ez nem csupán az átláthatóság ellen hat, de egy banánköztársaságban is ciki lenne.

Azt is kérdezte, mi a törvénymódosítás gyors elfogadásának indoka: befutott egy adatigénylés?

Az ellenzéki politikus a törvényjavaslat megakadályozását ígérte.
        
LMP: ÁSZ-jelentés és bírósági ítélet áll a módosítás mögött
    
Szél Bernadett (LMP) véleménye szerint a törvénymódosítás szembemegy egy állami számvevőszéki (ÁSZ-) jelentéssel és egy általa megnyert perrel, hívhatnák a törvényt lex Szélnek. Elmondta, azért perelte a nemzetgazdasági tárcát, mert a stratégiai partnereknek úgy adott támogatásokat, hogy az adótitokra hivatkozva nem számolt be arról, mekkora adókedvezményekhez juttatta őket. Szerinte ezek a cégek olyan támogatásokat kaptak, amelyekről egy kis- és közepes vállalkozó (kkv) csak álmodhat – Magyarországon olyan multik vannak, amelyek egy munkahely után 30 millió forintot kapnak támogatásként.

Hozzátette: idén májusban az ítélőtábla kimondta, az adókedvezmények közpénznek minősülnek, így az adatnyilvánosság vonatkozik rájuk. Közölte, a minisztérium a mai napig nem adta ki a kért iratokat, ezért büntetőfeljelentést tesz ellenük és végrehajtást kér.

Az LMP-s képviselő jelezte azt is, hogy az ellenzéki képviselők segítségét kéri ahhoz, hogy a törvényjavaslatot megtámadják az Alkotmánybíróságon.
    
Képviselői felszólalások
    
Az ismételten felszólaló Z. Kárpát Dániel azt kérdezte a kormánypártiaktól, tisztességes-e, hogy a stratégiai partnerek négyszer annyi támogatást kapnak, mint egy átlagos magyar kkv.

Tukacs István (MSZP) azon véleményének is hangot adott, hogy ha tisztességesen működne az adókedvezmények rendszere, akkor egy vállalkozó nem eltitkolná, hanem büszke lenne arra, hogy valamilyen célra áldoz. Szerinte most egy nagyon hazug rendszert működtetnek ezen a területen, ami politikailag determinált.

A vitában mind Szél Bernadett (LMP), mind Tukacs István (MSZP) azt sérelmezte, hogy kormánypárti felszólalások hiányában nem tudnak érdemi vitát folytatni a kérdésben.

NGM: a javaslat csak egyértelműsíti az adótitok körét

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért is felelős államtitkára az elhangzottakra úgy felelt: amiről az előterjesztés szól, már eddig is adótitok volt, most csak egyértelműsítik ezt, kimondva, hogy nemcsak egy társaság által fizetett adó mértéke, hanem az abból adott kedvezmény, felajánlás összege is adótitok, ahogy az is, ki és kinek nyújtja azt. 

Az azonban továbbra is ismert lesz, mennyi támogatást kap a sport.

Hozzátette: a magyar adórendszerben 51 adókedvezmény szerepel, abból mindössze kettő érint az adózón és az államon kívül harmadik felet is, az 1 százalékos személyi jövedelemadó felajánlások titkosságát azonban senki nem vitatja.

Z. Kárpát Dánielnek úgy felelt: nincs külön megállapodás a stratégiai partner cégekkel, az adózás rendjét törvény szabályozza, amely minden adózóra egyformán vonatkozik. Kijelentette, a kormány kész arra, hogy akár az Alkotmánybíróság előtt is megvédje a javaslatot.

Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.

Módosította az adótitkokra vonatkozó szabályozást a parlament

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá a tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. 

A parlament 138 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatot, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be a Háznak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztése indoklásában példaként említette, hogy a kultúra támogatásakor adótitoknak számít a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az általa egy szervezetnek nyújtott támogatás összege, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összegek.

Ezzel egy időben ugyanakkor a parlament rögzítette, hogy nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.

A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan nem minősíti adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértékét és az igénybe vett kedvezmény összesített mértékét.

Varga Mihály indoklásában emlékeztet, az adózás rendjéről szóló törvény az adótitok fogalmát most is széles körben határozza meg, és adótitoknak minősíti az adózást érintő tényt, adatot, körülményt, határozatot, végzést, igazolást, vagy más iratot. Mindezek alapján az adózók által juttatott támogatásokkal, az adózók által igénybe vett kedvezményekkel kapcsolatos adatok adótitoknak minősülnek – fogalmazott.

A tárcavezető szerint a javaslatában szereplő adatok a magán- és üzleti szféra körébe is tartoznak, s mint ilyenek, konkrét jogszabályi előírás alapján is szükséges védettségük biztosítása.

Az új szabályozás a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »