MNB: idén még van mozgástér a gazdaságélénkítésre

 Az idén jelentős mozgástér nyílik a fiskális élénkítésre, de a jövő évi  hiánycél elérése csak abban az esetben reális, ha az Országvédelmi alap legalább felét megtakarítja a kormányzat – erre a következtetésre jutott szerdán kiadott fél éves költségvetési jelentésében a Magyar Nemzeti  Bank (MNB). Az idénre tervezettnél magasabb, 2017-es 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél eleve gazdaságélénkítő fiskális impulzust foglal magába.

A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya (ESA-deficit) a GDP 1,6-1,8 százalékos sávjában lehet 2016-ban, ami 100-150 milliárd forintos mozgásteret jelent, tehát a költségvetési törvény elfogadásakor feltételezett 2,0 százalékos GDP-arányos deficitcélnál kedvezőbb hiány alakulhat ki a GDP 0,2 százalékát kitevő, szabad tartalékok teljes elköltése esetén is – állapította meg az elemzés. “Ezt a fiskális mozgásteret ugyanakkor ki is kell használni a gazdasági növekedés fenntartása és gyorsítása érdekében, hogy a költségvetés felől érkező gazdasági impulzus ne legyen kisebb a tervezettnél” – hangsúlyozta elemzésében a jegybank.

A központi alrendszer elsődleges bevételei az MNB előrejelzése szerint a GDP 0,6 százalékával lehetnek magasabbak a költségvetési törvény aktuális előirányzatainál.

Az adó- és járulékbevételekből együttesen a GDP 0,2 százalékát meghaladó bevételi többlet elsősorban a szociális hozzájárulási adóból, az egyéni járulékokból és
a jövedéki adókból ered, de további bevételi többlet származik az állami vagyonbevétel (földértékesítés) többletéből, mely a GDP 0,3 százalékát is elérheti – vélekednek  az MNB  elemzői.

Az elsődleges kiadási tételekre vonatkozó prognózis a GDP 0,3 százalékával nagyobb kiadási szinttel számol a költségvetési törvény előirányzataihoz képest. Ennek fő oka, hogy a kormányzat  várakozásához képest 68 milliárd forinttal magasabb igénybevételre számítanak az MNB-ben  a családi otthonteremtési támogatásoknál, ami a GDP 0,2 százalékával nagyobb támogatások folyósítását teszi szükségessé. Emellett az első félévi adatok alapján a költségvetési szervek kiadásait is magasabbra becsülik a törvényi előirányzatnál.

A költségvetési törvény az államháztartás ESA-hiányát 2017-re a GDP 2,4 százalékában határozza meg, ami a hiány 0,4 százalékpontos növekedését jelenti a 2016-os előirányzathoz képest. Az MNB előrejelzése szerint ez akkor elérhető, ha  az Országvédelmi alap felét nem használja fel a költségvetés.

Az MNB előrejelzése szerint a központi alrendszer 2017-es pénzforgalmi bevételei csak kismértékben, a GDP 0,1 százalékával maradhatnak el a tervezettől  az általános forgalmi adóból  és a személyi jövedelemadóból várható alacsonyabb bevételek miatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései, a jövedéki adóból érkező bevételek, illetve a társadalombiztosítási alapok bevételei viszont az MNB prognózisa szerint előirányzatoknál kedvezőbben alakulhatnak.

A jövő évi  pénzforgalmi kiadások  ugyanakkor számottevően, GDP-arányosan  0,5 százalékkal, mintegy 180 milliárd forinttal  alacsonyabbak lehetnek az elfogadott költségvetési törvényben szereplőknél. Az európai uniós programokhoz kapcsolódó kifizetések vártnál lassúbb felfutása miatt 270 milliárd forinttal kevesebb kifizetésre számít a jegybank, mint a költségvetési törvény, de a lakásépítési támogatásoknál 75 milliárddal nagyobb  összeget prognosztizál.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »