Mitől boldog a karácsony?

A világ, amely ontja ránk a híreket, harcok és veszteségek rémségeit, ezekre a napokra, ha szerencsénk van, becsukódik. Leteszi a fegyvert, feltartja a kezét, szevasztok, két napra felfüggesztem áldásos tevékenységemet. A politikusok nem szerveznek ezekre a napokra találkozót, nem tárgyalnak, nem váltanak diplomáciai jegyzéket, nem hívják be sehol a nagyköveteket. A világ emberekké válik, az emberek családokká, mindenki behúzódik személyes szférájának sáncai mögé. A járművek leállnak, a taxisok hazavágynak, a közélet magánéletre vált. Ha boldog vagy, december 24-én még boldogabb leszel. Ha egyedül vagy, még magányosabb, ha szerelmes vagy, még szerelmesebb, ha pedig gyereket szoríthatsz a karodba, Mária boldogságával vetekszik a tied. Jaj neked, ha nincsen magánszférád, ha konfliktusosak a kapcsolataid, ha nem szereted a társad, ha bosszantanak a gyerekeid, ha veszekedős a rokonságod.

Ebben az országban generációk nőttek fel úgy, hogy azt se mondták meg a gyerekeiknek, ez Jézus születésnapja. A legzordabb időkben a szülőket a politikai hatalom, a nagymamákat a szülők hallgattatták el. Aztán mégis eljött az idő, amikor színt kellett vallani és beismerni, hogy a karácsony nem a Mikulás meghosszabbított szabadsága, az öröm nemcsak a családi boldogságnak szól, hanem annak is, hogy megszületett a Megváltó. A gyerekeknek sem mondta többé senki, hogy fenyőünnep és kész, legalább nem kellett törniük a fejüket, miért kell egy fát ünnepelni, s pont ezt a szúrósat. A semlegességet sugalló szeretetünnep meghatározásban már volt egy gyámoltalan közeledés a krisztusi szeretettanhoz, aztán megint egy furcsa, új eltávolodás a valódi tartalomtól. Gyed Moroz eltűnt Szibériában, de hívei Brüsszelben és sok más nagyvárosban absztrakt télfát állítottak: Európa keresztényei megint beadták a derekukat.

Hírdetés

Egész tárháza van a zenélő, szikrázó, hóesést utánzó virtuális csodaképeslapoknak, lehet küldözgetni a jókívánságokat. Mégis, többet ér, ha mindenki a maga életének megfelelően próbálja létrehozni a boldog karácsonyt. A süteményt is csak abból lehet elkészíteni, amit beszereztünk, ami otthon van. A boldog karácsonyt is csak azokkal az emberekkel lehet létrehozni, akik az életünkben adva vannak. Amikor a karácsonyt a családtól távol, idegenek közt, esetleg egyedül, vagy más okból nem idilli körülmények közt töltjük, mindig az emlékeinkhez fordulunk.

„Zavarba jövök, és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok. Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában; téged ökör és szamár között szegény pásztorok, engem – ki por és féreg vagyok a te színed előtt – udvari emberek nyüzsgő tömege vett körül. A te szüleid szegények, az enyémek fejedelmek; te szegénységben jöttél a világra, én gazdagságban.” II. Rákóczi Ferenc írta ezeket a sorokat közel háromszáz éve. Mert a jászolban született az egész keresztény világnak viszonyítási pont, mérték és természetes gátja a korhoz kötött emberi teljesítmény és körülmények túlértékelésének.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »