Mit szólna Breivik egy motozáshoz?

Mit szólna Breivik egy motozáshoz?

Háromszobás apartman, televízió, videojátékok, telefonbeszélgetés „női baráttal”, saját kis főzősarok. Ez mind rendelkezésére áll a norvég tömeggyilkosnak, ám Anders Behring Breivik szerint a hatóságok megsértik emberi jogait. Vajon mihez kezdene magával a 77 emberrel végző norvég egy másik európai ország börtönében? Elítéltek elleni jogsértések esetei közül szemezgettünk.

Nyolc meztelen motozás, a végbelet is beleszámítva, videóra is véve. Vajon ehhez mit szólna a norvég Anders Behring Breivik? A 77, többségükben fiatalokkal végző tömegmészáros nemrég emberi jogainak megsértésére panaszkodott, és perli a norvég államot.

A nemzetközi sajtó elég kemény hangon kritizálta a norvég gyilkos „hisztijét”, és a BBC hosszú riportban mutatta be, milyen „nehéz sorsa” is van egy norvég elítéltnek. Háromszobás apartman, háló-, tanuló- és kondiszobával. Saját számítógép, ugyan internet nélkül, de játékokkal. Mi több, a Skien, sorozatgyilkosok részére létrehozott úgynevezett szupermax börtönben lehet tévézni, újságot olvasni, telefonon beszélni „női baráttal”, van az elítéltnek saját konyhája, ahol főzhet magának. Ezzel szemben Breivik arra panaszkodik: megtagadták, hogy többek között levelet írjon az amerikai fajgyűlölő Árja Testvériségnek, illetve egy bebörtönzött orosz neonácinak.

A norvég börtönök lazaságával ellentétben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) számos olyan ítéletet hozott az elmúlt években, amelyek szerint a rabok indokolatlanul kegyetlen bánásmódban részesültek. Többen kíváncsiak lennének, vajon akkor hogyan kiabálna a norvég, ha vele tennének ilyesmit. A fentebb említettek például a franciaországi Saint-Maur börtönben estek meg egy fegyveres rablásokban érintett visszaesővel. Az EJEB 2011-ben összesen 13 ezer eurót ítélt meg az 1954-es születésű, a jegyzőkönyvben El Shennawy néven ismert panaszosnak. Egy S. J. monogramon emlegetett luxemburgi felperes 2013-ban arra panaszkodott, hogy őrök jelenlétében meztelenre vetkőztetve motozták meg, és hogy megalázták. A bíróság azonban úgy határozott, nem sérültek a rab jogai.

Ha pedig notórius bűnözők, akkor érdemes megjegyezni Ramírez Sánchez esetét. A Carlos, a sakál néven ismert, a kádári Magyarországon is megfordult radikális baloldali terrorista, akit 1997. december 25-én ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre, 2006-ban ugyancsak emberi jogainak megsértése miatt perelte be a francia államot. A jelenleg 66 éves venezuelai férfi azt sérelmezte, hogy nézhetett ugyan tévét és olvashatott újságokat, ám a francia hatóságok nyolc évig, a Saint-Maur börtönbe való 2002-es áthelyezéséig teljesen elszigetelték a külvilágtól, és alig érintkezhetett valakivel. Az EJEB ítélete szerint Carlosszal nem bántak embertelenül, ám úgy látták, az elszigetelés hosszú távon személyiségzavarral járhat, ezért kompenzációként tízezer eurót ítéltek meg az 1970–80-as évek egyik legismertebb nemzetközi terroristájának. A többek között a bécsi OPEC-székház 1975-ös túszdrámájáért felelős Sánchez amúgy 2001-ben iszlám hitre tért, és feleségül vette a rács mögött ügyvédjét, Isabelle Coutant-Peyrét, miközben papíron még házas volt második feleségével.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »