Mit mér a Global Gender Gap Index?

Mit mér a Global Gender Gap Index?

A Világgazdasági Fórum 2006 óta végez felmérést a női egyenlőség szempontjából, a gazdasági helyzet, az oktatás, az egészségügy és a politika területét vizsgálva, hogy a nők mennyire különböző mértékben férnek hozzá egyes szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez a férfiakhoz képest. Összesen 1 pontot lehetett elérni minden területén, ez a legjobb érték.

Magyarország most is az évek óta szokásos 100. környéki helyén található a listán. Azonban amit nagyon fontos megjegyezni: ez a lista nevével ellentétben nem a nemek közti egyenlőséget vizsgálja, hanem a nők helyzetét a korábban felsorolt területeken. Például az oktatás területén Svájc (ahol 100 felsőoktatásban tanuló férfira 97 nő jut) pontlevonásban részesül, míg Izland, ahol hatalmas a nők fölénye (100 férfira 170 nő jut az egyetemeken) maximális pontszámot kaphat. Az indexnek az egyenlőséghez és a valósághoz való viszonyáról sokat elárul az az adat is, hogy például az oktatás terén Izland áll az élen, holott ennél az országnál nagyobb egyenlőtlenségek a felsőoktatásban nem sok országban léteznek! Szóval a Global Gender Gap Index nem az egyenlőséget méri!

Ennek ellenére a médiában rendszerint úgy hivatkoznak erre, mint egy olyan felmérésre, amely a nemek közötti egyenlőség helyzetét mutatja be. Például az Index.hu is egy olyan cikket hozott le korábban, amely azt részletezte, hogy a Global Gender Gap Indexben elért helyezésünk azt mutatja, hogy Magyarországon mennyire rossz nőnek lenni. Nos, ez az egyoldalú értelmezés így egészen biztosan nem állja meg a helyét, ugyanis a 4 terület közül 2-ben állunk rosszul a GGG-Index szerint (gazdaság és politika), ezek rontják le Magyarország eredményét.

Viszont ha a lista figyelembe venné az egészségügyben, az oktatásban a nők javára fennálló különbségeket, akkor a férfiak rosszabb kilátásai miatt állnánk rosszabbul, mint sok ország, mivel a nők várható élettartamtöbblete és felsőoktatásban meglévő előnye nálunk kimondottan nagy. Vagyis itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a nők helyzete nagyon rossz Magyarországon, mint ahogy az ilyen cikkek általában sugallják, hanem arról, hogy nagyok a nemi különbségek, ott is ahol a nők vannak rosszabb helyzetben (gazdaság és politika) és ott is ahol a férfiak (oktatás és egészség). Az index újságírója a fent hivatkozott a cikkben a Global Gender Gap Index alapján az oktatás és az egészségi állapottal kapcsolatban tévesen azt írta, hogy ezeken a területeken egyenlőség van, pedig egyáltalán nincs. Mivel ezek a téves értelmezések rendszeresen előfordulnak a GGG-Indexszel kapcsolatban, ezért nézzük meg az említett cikk alapján, hogy konkrétan milyen félreértelmezésekkel találkozhatunk a leggyakrabban, és azokkal szemben hogyan fest a valós helyzet.

Nem igaz, ugyanis felsőoktatásban hallgatók 55%-a nő, azaz a felsőoktatási intézményekben 100 férfira 122 nő jut.

Hírdetés

Ez sem igaz, ugyanis nem a “teljes egyenlőség valósul meg”, hiszen az említett országok mindegyikében nagyobb a nők aránya a felsőoktatásban, ugyanúgy, mint nálunk. Amiatt vannak mégis előrébb az indexben, mert náluk már a műszaki és tudományos területeken is jelentősen lecsökkent a férfiak aránya.

Svájc az egyik legegyenlőbb ország ezen a területen, a felsőoktatásban a férfiak aránya 51%, a nőké 49%, vagyis minimális, 2 százalékpontos eltérés van, de mivel az a nőkre kedvezőtlen, ezért tőlük pontot vonnak le. Ehhez képest nálunk a nők aránya 55%, a férfiaké 45%, azaz 10 százalékpontos eltérés van, amire mi maximális pontot kapunk. A  Global Gender Gap indexből levonható következtetések tulajdonképpen azt jelentik, hogy az a jobb, ha a nők aránya minél nagyobb, és egyáltalán nem az, ha minél közelebb állunk az 50-50%-hoz. – De ez egyáltalán nem egyenlőség!

A férfiak magukat általában egészségesnek vallják, sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már kifejezetten súlyos problémáik adódnak. Magyarországon a nők 7 évvel hosszabb életre számíthatnak, ami az egyik legnagyobb különbség Európában.

Szóval a GGG-index arra alkalmas, hogy összehasonlítsuk a nők helyzetét a világ különböző országaiban, arra azonban alkalmatlan, hogy megmutassa, hogy mekkora a nemek közötti egyenlőség, hiszen csak a nők hátrányai miatt rontja az országok mutatóját, a férfiak hátrányai miatt nem. A nemek közötti egyenlőséget kétirányú indexszel lehetne mérni. Azon túl, hogy ezt a listát a helyén kezeljük, azért is érdemes odafigyelni erre, mivel az az egyoldalú szemléletmód, ami itt GGG-indexben érvényre jut, egyébként is jellemzi a közéletet uraló gondolkodásmódot. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a nemek közötti egyenlőség két irányú, az “egyenlőségnek” mindenki számára egyenlőséget kellene jelentenie.


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »