Mit lehet tennie az iszlám intoleranciával szemben?

Mit lehet tennie az iszlám intoleranciával szemben?

Alapvető reformra szorul az Európai Unió, elmarad az iszlám intolerancia elleni hatékony fellépés és elfogult a német média – véli a legutóbbi német tartományi választásokon meglepően jó eredményeket felmutató Alternatíva Németországnak (AfD) párt. A hagyományos politikai alakulatokat és a német közbeszédet hangosan bíráló, drezdai születésű Frauke Petry – aki hivatalos minőségét tekintve szóvivő, de gyakorlatilag a 2013-ban alapított párt vezetője – interjút adott lapunknak.

– Már a név – Alternatíva – jelzi, hogy a párt új utakat keres a hagyományos pártokkal szemben, amelyek folyamatosan a szélsőjobboldali jelzővel illetik az AfD-t. Ön hogyan határozza meg pártját?
– Konzervatív–liberális párt vagyunk. Olyan emberek állnak mellénk, akik előzőleg a kereszténydemokratákat, a szabad demokratákat támogatták. Az utóbbi időben viszont a szociáldemokraták (SPD), sőt a szocialisták táborából is észlelünk jelentős átszivárgást. A ránk szavazó polgárok legtöbbje az SPD-t hagyta el, de sikerült annak a rétegnek a tagjait is mozgósítanunk, akik eddig nem vették maguknak a fáradságot, hogy felkeressék a szavazóhelyiségeket. E tartózkodó, politikaellenes magatartásra a magyarázat abban keresendő, hogy a hagyományos pártok majdhogynem azonosan, egy hangon beszélnek, különbség alig tapasztalható közöttük, a választók hangját nem tartják irányadónak. Ezzel szemben az AfD – és ez a legnagyobb különbség – a polgárok fokozott bevonását szorgalmazza a politikába, a népakarat támogatója.

Sodródás az árral

– A menekültkérdésben képviselt álláspontja miatt bírált Angela Merkel mellett Németországban senkit nem ér annyi támadás, mint önt. Bírja a gyűrődést?
– A határozott meggyőződés bátorságot ad, így barátságos arccal tűröm ezeket a kihívásokat, amelyek persze nem adnak okot vidámságra. Németországnak pillanatnyilag igen kevés olyan politikusa van, aki gerincesnek mondhatja magát. Legtöbbjük nem akar ellenállásba ütközni, sodortatja magát az árral. Különös problémát jelent, ha valaki patriótának vallja magát. Ezt a rizikót kevesen hajlandók vállalni, elfelejtik, hogy e nélkül sem bel-, sem külpolitikai szinten nem lehet őszinte felelősséget vállalni, nem lehet az egyszerű polgárok és adófizetők érdekeit képviselni. Merkel már régen búcsút intett az effajta politikának.

– Politikai megfigyelők rámutatnak, hogy az AfD elsősorban a televíziók politikai talkshow jellegű műsorainak köszönheti növekvő népszerűségét. Ezek alkalmával legtöbbször ön képviseli a pártot, s műsorvezetők, vitapartnerek nem bánnak kesztyűs kézzel önnel.
– Ma a kamerák előtti kerekasztal-beszélgetések helyettesítik a parlamenti vitákat. Ám ezek az adások előre kiépített irányvonalak mentén haladnak, és a legtöbb esetben nem semlegesek és nem sportszerűek. Ez azonnal tapasztalható a meghívott résztvevőkön. Engem ez azonban egyáltalán nem zavar, mert tekintetbe kell vennem a vitaműsorok iránti hatalmas érdeklődést. Milliónyi nézőt lehet így elérni, akiknek nyilvánvalóvá válik e műsorok tendenciózus stratégiája is.

– Mi az, ami a leginkább felháborítja az AfD-t bírálókat?
– Szinte minden témánkat bírálják. Amikor az eurót kritizáltuk, akkor Európa-ellenesek voltunk. A családpolitikánkat illetően elmaradottnak tituláltak bennünket, sőt náciknak neveztek azzal az utalással, hogy Hitler volt az utolsó, aki Németországban aktív családpolitikát ápolt. Minden téma alkalmas arra, hogy elítéljenek bennünket. A német érdekek védelme, a német nemzeti hovatartozás hangsúlyozása szerintünk viszont hozzátartozik az ország javát szolgáló, a problémák megoldását szem előtt tartó pozitív hozzáállású politizáláshoz.

– Röviddel ezelőtt három tartományban tartottak választásokat. Ezek meglepő sikereket hoztak az AfD számára, például Szász-Anhaltban 24,2 százalékos rekorderedménnyel. Mivel magyarázható a párt kiemelkedő feltörése a keleti országrészekben?
– A keleti területen nincs hagyományos kötődés az egyes pártokhoz. A polgárok az újraegyesítést követően sajátos érzéket fejlesztettek ki magukban, hogy a politika képviselői közül kinek higgyenek és kiben bízzanak. Tudnak olvasni a sorok között is. Fontos képesség ez annak ismeretében, hogy főleg a közszolgálati tévé- és rádióállomások egyre kevésbé tesznek különbséget tudósítás és kommentár között. E jelenség fokozottan feltűnik a hajdani NDK területén, ahol az emberekben a saját nemzeti identitásuk ápolása iránti vágy sokkal fejlettebb, mint a volt NSZK tartományaiban. De ha tekintetbe vesszük a legújabb közvélemény-kutatások adatait, akkor nyugodtan reménykedhetünk abban, hogy a nyugati részen is hamarosan olyan eredményekre számíthatunk, mint keleten. Az illegális bevándorlás és az ehhez hasonló témák fokozzák majd az emberek – mondjuk úgy – ravaszságát. Németország tanulni fog ebből, és ezzel az AfD érdekeit is szolgálja.

– A választási sikerek ellenére az AfD-t elutasítják koalíciós partnerként, ugyanakkor úgy tűnik, önök – fiatal pártként – elégedettek az ellenzéki szereppel.
– Alig vagyunk háromévesek. Profilunk további kialakításán még dolgozunk, s erre jobb lehetőséget nyújt az ellenzéki szerep, mint a kormányzati felelősség. Ellenzékből jóval könnyebb nyilatkozatokkal, követelésekkel előállni. Egy kormánykoalíció tagjaként a kompromisszumok megkötését fokozottabban kellene mérlegelni. Németországban régóta béna és erőtlen a politikai ellenzék. Ezen akarunk változtatni.

– Meddig fogják még az AfD-t koalíciós partnerként elutasítani?
– Ez nagyrészt attól függ, hogy milyen iramban épülnek le a nagy néppártok, az SPD támogatottsága például máris meredeken sülylyed. Ha az AfD további tartományokban is teret nyer vagy túllépi a húszszázalékos határt, akkor két-három év múlva már nemigen lehet ignorálni bennünket.

– A hónap végén sorra kerülő pártkongresszuson az AfD felvázolja a 2017-es parlamenti választás programjának tervét. Melyek a fő témák?
– Új családpolitika, a gazdasági javak igazságos elosztása, a belbiztonság fokozása az adatvédelem jelenlegi szintjének fenntartásával, valamint az ökológiai adottságok alapján alakuló, nem kizárólag az új energiaforrásokhoz igazodó energiapolitika és népszavazások lebonyolítása. Ezen alapprogamból alakítjuk majd ki jövőre konkrét választási programunkat.

Svájc példáját követnék

– Ne feledkezzünk meg a párt legutóbbi, nagy vihart kavart iszlámellenes akciójáról, amelynek mondanivalója az volt, hogy az iszlám veszélyforrást jelent, s nem egyeztethető össze a német alkotmánnyal. Az iszlám szimbólumok elleni jelszavak kapcsán azzal vádolták az AfD-t, hogy felhergeli az embereket és megosztja az országot.
– Mi így reagáltunk a pártok tartózkodó magatartására, mert nem hajlandók megvitatni ezeket a kérdéseket. A vádak alaptalanok, mivel kiállunk a vallásszabadság mellett, rámutatunk azonban a problémákra, amelyek a fokozódó iszlamizációból adódnak. Svájc már tett lépéseket ez ügyben. Mi ezt a példát akarjuk követni, és bízunk benne, hogy széles támogatásra találunk a német társadalomban is.

– Vannak olyan AfD-politikusok, akik nyilvános felszólalásaik hangvételével valóban kiérdemlik a szélsőjobboldali jelzőt, ilyen például Thüringiában Björn Höcke. Egyes kijelentései többet ártanak a pártnak, mint amennyit használnak. Hogyan reagál ilyen megnyilvánulásokra a pártvezetés?
– Mi sem vagyunk elégedettek néhány AfD-képviselő fellépésével. Figyelmeztetjük is őket, de abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy a párt megfelelően kifejezésre tudja juttatni valós politikai irányelveit, így az előbb említett jelenségek idővel elmaradnak. Németország minden pártjában, mind a CDU-ban, mind az SPD-ben találunk olyan személyeket, akik az érintett párt konszenzusos retorikájától eltérő véleményeket hangoztatnak. A demokráciának ezt kötelessége elviselnie mindaddig, amíg azok nem sértenek törvényt.

– Ön pedig legutóbb a katolikus egyházat is támadta.

– Értetlenségemet fejeztem ki amiatt, hogy nem támogatják hathatósan a Közel-Keleten üldözött hittestvéreiket, akiket ott hosszú esztendők óta üldöznek, és ahol az úgynevezett arab tavasz további erőszakot váltott ki. Az iszlám intoleranciájával szemben nem lehet toleránsan fellépni, ez elhibázott stratégia. Németország és Európa önfenntartási ösztöne arra van hivatva, hogy a keresztényi elveket erősítse, nehogy idővel iszlám dominancia alá kerüljünk.

Nincs kapcsolat a Jobbikkal

– Több európai országban – Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában, Lengyelországban, Norvégiában, Dániában – az AfD-hez hasonló pártok szintén jelentős sikereket könyvelhettek el. Kapcsolatban állnak velük?
– Nem, de ezekre a kapcsolatokra feltétlen szükség lenne, például az EU megreformálásának érdekében. Nagyon bízunk benne, hogy a jövőben kialakul majd egy ilyen jellegű európai véleménycsere.

– A magyar radikális Jobbikkal van kapcsolatuk?
– Nincs. Egyelőre hazai problémák foglalkoztatnak és kötnek le bennünket. Ha viszont konszolidálódik a helyzet, akkor szükséges lesz minden olyan személlyel vagy szervezettel tárgyalni, akik és amelyek nézeteiket illetően közel állnak hozzánk. Ilyen formájú hálózat kiépítése azonban csak jól, profi módon működő pártszervezeten keresztül lehetséges, de egyelőre ilyennel mi még nem rendelkezünk.

– A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor akciótervet terjesztett az EU elé, és többek között követeli az unió külső határainak megerősített biztosítását, elutasítja a tervezett kvótarendszert, mert szerinte a menedékkérők befogadásának kérdése kizárólag az egyes nemzetek hatáskörébe tartozik. Az AfD támogatja ezeket az elképzeléseket?
– Igen, maradéktalanul.

– Milyen Európai Uniót akar az AfD?
– Új tárgyalásokat követelünk az európai szerződésekről, mert azokon a kisebb változtatások nem segítenek. Több területnek is vissza kell kerülnie nemzeti hatáskörbe. Az eddigi recept nem szolgálta az európai sokrétűséget, annak megőrzését.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »