„Mit lehet itt csinálni, egyébként?” – Iszákos szülők, kábszeres fiatalok a leszakadó Magyarországon

A rossz minták, a példaképek hiánya, a kilátástalanság miatt a hátrányos helyzetű térségekben élő legújabb generációk tagjai százezrével eshetnek a drogfüggéség csapdájába. Terjesztő mindenhol van, a házidrogok is hódítanak. Ezért nagyon fontos, hogy nem hallgat tovább a társadalomtudomány a designerdrogok témakörében sem. Az eddigi csendet Szécsi Judit és Sik Dorka tanulmánya törte meg amely az Esély című szociálpolitikai folyóiratban jelent meg.

A tanulmány egy testközeli terepkutatás tapasztalatain nyugszik, egy hátrányos helyzetű járás három településén interjúztak szociális munkás szakos egyetemisták. A hallgatók olyan fontos kérdésekre keresték a választ, minthogy mennyire jellemző a klasszikus szerek mellett (alkohol, cigaretta), a kábítószernek minősülő anyagok fogyasztása, különös tekintettel az újfajta pszichoaktív szerek használatára? Mennyiben mutat különbséget a droghasználat elterjedtsége, a rossz szociális helyzetben élő, alacsony társadalmi rétegekhez tartozó emberek között az országos adatokhoz képest?

Népszerűek a XX. század drogjai is

A szülők alkoholizálnak, a fiatalok drogoznak Egy család 30 ezer forintot is elkölthet cigarettára, az érintettek egy része jövedelme felét is elfüstölheti. A szülők generációjában az alkoholfogyasztás is mindennapos, a tanulmány szerint különösen a különböző jövedelmek (általában társadalmi juttatások) kifizetése utáni időszakban „mértéktelen”. Nem mellesleg ebben a rétegben a nem rendeltetésszerű gyógyszerfogyasztás (Frontin, Rivotril) is tetten érthető. A fiatalabb generációkban az úgynevezett klasszikus, legális élvezeti cikkek használata szintén elterjedt, de már másodlagos. Tehát még mindig népszerűek a legális drogok, de az új generációk új szerekkel kísérleteznek.

 

Kiderült, hogy a legtöbben az altatókat és a marihuánát ismerik. A herbál/biofű és az altatók, nyugtatók fogyasztása jelentős. A borsosabb árú drogok, a heroin és amfetamin típusú szerek értelemszerűen nem annyira jellemzőek. A későbbiekben fény derült egy szóhasználati különbségre is: a „fű” már nem a klasszikus és a korábban szintén elterjedt marihuánát, hanem az úgynevezett biofűvet jelenti.

Nem bio a biofű

A biofű nevével ellentétben egy cseppet sem bio. Az új drogot legtöbbször különféle zuglaborokban szintetikus anyagokból főzik ki, nem is mindig ugyanazokból, ezért egy rendkívül kockázatos, az egészségre fokozattan káros méreg.

Az interjúalanyok becslése szerint a településrészen lakó fiatalok több mint fele érintett, már 12-13 éves kortól, a napi droghasználat sem ritka és erről a pedagógusok és intézetigazgatók is tudnak. A megszólaltatott lakosok szerint „bármit, bármikor” meg lehet kapni. Mindenki tudja azt is, hogy kitől és mit, mindhárom megvizsgált szegregátumban van terjesztő, eseteként több is ezért a modern pszichoaktív szerekhez is könnyű hozzáférni. Különösen érdekes, hogy egyre népszerűbbek a házilag előállított drogok is, a receptúrák könnyedén elérhetőek lehetnek, ha az egyes közösségekben van internethasználó is.

Az érintett lakosok ismerik a szerhasználat következményeit (rosszullét, ájulás, betegség, reszketés, szédülés, pánikolás, öngyilkossági hajlam, gátlások elvesztése), de elmondásuk szerint a drog csökkenti többek között a magányérzést, búfelejtésre is alkalmas. A szerhasználat ezenfelül kifejezetten “menőnek” számít, a fiatalok egy része ezzel lesz „legenda”. Mások egész egyszerűen az unalom miatt drogoznak.

„Mit lehet itt csinálni, egyébként?!”

– teszik fel a kétségbesejtő kérdést. A droghasználattal kapcsolatos segítő helyekkel a legtöbben nincsenek tisztában, a mentőn kívül más segítséget nem is tudnak említeni, a segítőhelyek hiánya miatt a leszokási kísérletek rendszerint eredménytelenek.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »