Mit hoz a mesterséges intelligencia fejlődése Magyarországnak?

Mit hoz a mesterséges intelligencia fejlődése Magyarországnak?

Sebesen haladunk az ötödik ipari forradalom felé és a változásokról nem csak a laikusok tartanak – ez derült ki Fazekas Károly, az Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagjának beszámolójából.

Nem sokkal az első robot 1961-es munkába állítása után, 1964-ben a későbbi Nobel-díjasokat is köreiben tudó, magukat csak a Hármas Forradalom Ad Hoc Bizottságának hívó társaság írt egy levelet Johnson elnöknek, amiben felhívták a figyelmet arra, hogy hihetetlen erővel halad előre a robotizáció, és amennyiben az amerikai rendszer nem néz szembe ezekkel a dolgokkal, óriási társadalmi problémák törhetnek a felszínre.

A riadalom aztán kicsit alábbhagyott, amikor beköszöntött a mesterséges intelligencia tele és egészen 1997-ig alig történt változás a kutatásokban. Aztán ismét olyan lendülettel indult meg a fejlődés, hogy 2015-re eljutottunk odáig, hogy egy újabb illusztris társaság, a híres atomfizikus Stephen Hawking vezetésével nyílt levélben fordult a világ felé. Ebben arra figyelmeztették az embereket, hogy a technika olyan gyorsan fejlődik, ami rendkívüli kockázatot hordoz magában már rövid távon is, ezért meg kell határozni azokat a kutatási prioritásokat, amelyekkel olyan tudásra teszünk szert, amivel ezeket kezelni tudjuk.

A tudósok megérezhették, hogy közel az AI újabb szintlépése. Ez nagyon hamar el is jött. Egy év múlva a Google AlphaGoja legyőzte a go játék emberi világbajnokát, a dél-koreai Lee Sedolt. Ez azért számított mérföldkőnek a mesterségesintelligencia-fejlesztés során, mert az ősi kínai játék a szabályok mellett főként az intuícióra épül, amiről eddig úgy gondolták, hogy a mesterséges intelligencia nem lesz képes meghaladni.

„A gond az mostanában, hogy a jövő már nem az, ami lenni szokott”

Fazekas szerint az elmúlt évszázadokban a növekedés motorja az volt, hogy az addigi folyamatos növekedési majd visszaesési szakaszokban nem a fejlődési szakasz növekedett, hanem egyre kevesebb és kisebb intenzitású lett a visszaesési periódus. Ez pedig az intézményi háttér kiépülésének köszönhető.

Ahhoz tehát, hogy a fejlődés tovább növekedhessen az intézményi hátteret kell alakítani az új eszközökhöz.

Az ugyanis jelenleg nem kérdés, hogy a mérnökök és informatikusok tovább tudják-e fejleszteni a mesterséges intelligenciát, az viszont igen, hogy az intézményi rendszer képes-e alkalmazkodni ezekhez a technológiai innovációkhoz és ahhoz, amit ez a társadalomban okoz.

Például azt, hogy a régi munkakörök egy részét robotokkal váltják ki, miközben olyan új munkahelyek jönnek létre, amik több tudást igényelnek, a nagyobb tudást igénylő munkákat pedig jobban megfizetik, aminek következtében a jövedelemkülönbségek is egyre nagyobbak lesznek.

Hírdetés

A közgazdász szerint vannak országok, amik ezt nagyon jól tudják kezelni és a jogrendszerüket és oktatási rendszerület is folyamatosan igazítják az innovációkhoz, de hazánk nem tartozik ezen államok közé.

A gépek elterjedésével felértékelődnek a nem kognitív képességek, az érzelmi intelligencia, és a szociális képességek, így az oktatásban ezeket kellene fejleszteni.

Mi lesz Magyarországgal, ha a robotok miatt hazaviszik a gyártást a nagyvállalatok?

Szalavetz Andrea, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa a mesterséges intelligencia fejlődése kapcsán azt emelte ki, hogy hogyan befolyásolja annak terjedése a munkaerőpiacot.

Arról, hogy milyen mértékben veszélyezteti a technológiai fejlődés az állásokat megoszlanak a vélemények. Egyes szakértők csupán 9-15 százalékra becsülik ezt az arányt, míg mások 40-70 százalékra. Azonban abban egyetértés van, hogy eközben új szakmák is létrejönnek, amiknél főleg magasan képzett szakemberekre van szükség, akik képesek a gépállomány felügyeletére, karbantartására és fejlesztésére.

Ha ebből a szempontból nézzük, akkor teljesen pozitív, hogy a monoton és nehéz munkákat kiváltják a gépek, miközben az emberek magasabb tudásalapú feladatokat végeznek majd el.

A közgazdász is kiemeli, hogy Magyarország ezt még nem látta be, és digitális felkészültségben sereghajtó az EU-ban, valamint az oktatás terén is kihívásokkal küzd.

Pedig nem lehet már sokáig arra építeni, hogy gyártó munkákat telepítsék ide a külföldi érdekeltségű nagyvállalatok. Ugyanis ha egyre fejlettebbek a digitális megoldások és intelligens algoritmusok által vezérelt ipari robotok végzik majd el azokat a feladatokat, amiket a munkások végeztek el eddig, akkor mi érdeke van még a közvetlen tőkebefektetőknek, hogy egy olcsó bérű országba, mint Magyarország helyezzenek ki termelést. Egyszerűbb hazavinni azt és ezzel meg fog törni hazánk közvetlen tőkebefektetésekre alapuló fejlődési pályája.

 

A közgazdász példákat is hozott erre. Németországban az Adidasnak már 3D nyomtatással létrehozott futócipő üzeme van, valamint a két évvel ezelőtt NASA finanszírozással kifejlesztett varrórobotnak köszönhetően Arkansas államban már olyan varróüzem jött létre, ami majdnem olyan költséghatékonyan gyártja a pólókat, mintha Bangladesbe szerveznék ki a termelést.

A vállalatok természetesen leányvállalataikat is fejlesztik, így az is elképzelhető, hogy a már meglévő üzemeket megtartva magasabb hozzáadott értékű munkát igénylő feladatokra állnak át, azonban ehhez szükséges a megfelelő képzettségű munkaerő is. Eközben pedig ott a másik oldal, ahol zöldmezős üzemeket hoznak létre a fejlett országokban.

Ausztriában például létrehoztak egy acélüzemet, aminek termelési portfóliója olyasmi, mint az ózdi acélműveké, de a kapacitása másfélszer akkora. Azonban míg Ózdon 550 főt foglalkoztat az acélművek, ebben az újonnan létrehozott mintaüzemben 14 alkalmazottat találhatunk.

A legnagyobb veszély tehát, hogy az ilyen új üzemek kiszorítják a piacról azokat az elavult üzemeket, amilyenekre a magyar gazdaság jelenleg támaszkodik.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »