Mire elég a késve érkező kormányzati támogatás a szisztematikusan leépített szlovákiai mezőgazdaságnak?

A kormány nemrég 30 milliós támogatást helyezett kilátásba a szlovákiai gazdáknak a zöld gázolaj programon keresztül. Ez egyike volt azoknak az intézkedéseknek, amiről az egyetemi internátusok felújításával egyidőben beszéltek a koalíciós pártok. Ez utóbbi téma és a csereföldek miatt kipattant szlovák-vegyes-magyar kardcsörte elterelte a figyelmet a gazdáknak ítélt milliókról. Utánajártunk, mire elég, és egyáltalán, mire lenne szüksége a szlovákiai mezőgazdaságnak.

Tény, hogy a mezőgazdaság már hosszú ideje mostohagyerek a mindenkori kormányzat szemében, amelynek (pártoldaltól függetlenül, de leginkább mégis a Fico-kormányokra jellemző módon) az autóipar vált prioritássá. A mezőgazdaság vesszőfutása még az uniós csatlakozás előtt megkezdődött, de 2004 után gyorsult fel igazán – annak ellenére, hogy csatlakozás előtt rengetegen állították, hogy az uniós tagság nem teszi tönkre a szlovák agrárszektort.

Ha nem is ment tönkre, a visszaesés jelentős volt. A sertésállomány nagysága több mint a felével esett vissza, a marhaállomány egy hatodával. Összehasonlításképp Csehországban a sertéstenyésztés „csak” 36 százalékkal szorult vissza, Magyarországon 28 százalékkal. Ami a szarvasmarha tartását illeti, Csehország mindössze 6 százalékot veszített állatállományából 2004 óta, Magyarország pedig egyenesen növelni tudta.

A Csehszlovákia megalakulását követő években az agrárszektor foglalkoztatta a munkások két harmadát. 2004-ben ez az arány kevesebb volt, mint 10 százalék (ekkor nagyjából annyi munkát adott az embereknek, mint ma az autóipar), 2016-ban pedig 3,5 százalékra zsugorodott – miközben a foglalkoztatottság összességében nőtt.

Későn és keveset

fogalmazott két héttel ezelőtt Gabriela Matečná (SNS) földművelésügyi miniszter a TA3 televízió vitaműsorában. Vladimír Chovan, az SNS egykori mezőgazdasági minisztere, aki a valamikori agrárpárt romjaira építette fel nemrég újraszerveződő pártját, a Doma Dobre mozgalmat (interjúnk vele itt olvasható), portálunk megkeresésére elmondta, az SNS intézkedése helyes döntés, csak épp már jóval korábban meg kellett volna lépni:

fogalmazott Chovan. Hozzátette, összehasonlítva a V4 többi tagállamával, a szlovák kormány által elfogadott állami támogatás mértéke nevetségesen alacsony: Magyarország és Csehország például 70 millió eurós támogatást fogadott el, ráadásul nem csak idén, de az ezt megelőző években is.

mondta. Chovan szerint, ha már ennyire jól megy a szlovákiai gazdaságnak, akkor a kormánynak jóval többet kellene tennie a mezőgazdaság fejlesztéséért.

Kettős mérce

Tény, hogy az uniós közös agrártámogatási rendszerbe az országok maguk is hozzájárulhatnak saját állami dotációs rendszerükkel, amelynek mértéke 25, 35 vagy 50 százalékos önrész-hozzájárulás lehet. Szlovákia ebben is elmarad szomszédaitól, a lehető legkisebb arányban támogatja saját gazdáit (25 százalék), míg például Csehország 35, Ausztria pedig 50 százalékkal.

Chovan egyébként az uniós közös agrárpolitika (CAP, magyar rövidítése KAP) mellett érvel. Úgy véli, hogy sok olyan feladatot ellát, amivel a fogyasztóknak elegendő mennyiségű élelmiszert, a gazdáknak pedig arányos jövedelmet biztosít, nem beszélve az eszközbeszerzési és fejlesztési pályázatokról.

Felmerül azonban a kérdés, hogy ki mennyiben felelős azért, hogy Szlovákia gyengén állja meg a helyét a közös piacon. A jelentős agrárpiaci érdekeltségekkel rendelkező Világi Oszkár például több írásában is kiemelte, hogy a szlovákiai tejtermelők nem képesek lépést tartani német kollégáikkal, akik sokkal nagyobb dotációkat kapnak az államtól – így versenyképesebb áron és nagyobb nyereséggel tudják értékesíteni terméküket.

Érdemes még egy érdekes összehasonlítást tenni. Míg az autóiparban 2016-17-ben vált központi problémává a szakképzett munkaerő hiánya, és a Fico-kormány szinte rekordidő alatt új intézkedéseket vezetett be, addig a mezőgazdaságban a megfelelő képzettségű munkaerő hiánya miatt már 2008 után folyamatos volt a panasz. Hiány volt az agrármérnökökből, de még a traktorvezetőkből is, és sok bírálat érte a szektor részéről a középiskolákat, hogy túl sok fodrászt nevelnek ki, pedig másra lenne igény. Azóta is azonban érvényesül a kettős mérce, hiszen a mostanihoz hasonló léptékű intézkedésekre az agrárszektor javára nem került sor.

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: körkép.sk/KPA


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »