"Mintha csak egy darab fa lennénk" – Nemzedékek semmibe hullásával fenyegetnek a dizájnerdrogok

"Mintha csak egy darab fa lennénk" – Nemzedékek semmibe hullásával fenyegetnek a dizájnerdrogok

Minden évben ezen a napon, június 26-án tartják a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem világnapját az ENSZ döntése értelmében. Ezzel akarják felhívni a figyelmet a drogfogyasztás veszélyeire és a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. A kábítószer itthon is komoly problémát jelenet, a dizájnerdrogok elterjedésével pedig mára az vált a realitássá, hogy sokszor az embereknek fogalmuk sincs arról, milyen szert használnak. Pedig csavarlazító vagy patkányméreg is lehet benne.

„Teljesen lerombolja a (…) lelki világunkat is, meg az is, hogy nem törődünk látszólag semmivel. Teljesen lerombolja, mintha nem lenne lelkünk, teljesen lerombolja, mintha csak egy darab fa lennénk, csak egy test, és semmi másra nem gondolunk, csak hogy anyagot szeretnénk” – ezekkel a szavakkal számolt be korábbi kábítószerezéshez köthető élményeiről egy kutatás résztvevője.

A rövid részletből is kiderül, mekkora veszélyt hordoznak magukban a manapság divatos dizájnerdrogok. Hogy valójában mekkorát, arra keresték a választ az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói, illetve a Kék Pont Alapítvány munkatársai.

Orosz rulett a Távol-Keletről

A kutatás eredményeinek részletezése előtt röviden a dizájnerdrogokról. A piacra való berobbanásuk 2010 körül történt, azóta több száz új szer jelent meg. A statisztikák szerint 3-4 naponta bukkan fel egy új fajta, ezzel pedig szinte lehetetlen versenyezni, már ami a megelőzést és a kezelést illeti. Olyan nagy a baj, hogy az embereknek sokszor fogalmuk sincs arról, hogy mit is használnak.

Manapság a kábítószer-használat egy orosz rulett. Tíz évvel ezelőtt egy vicces cigiben marihuána volt, a tabletta ecstasy, az olcsó fehér por amfetamin, a drága pedig kokain volt, a barna meg heroin. Ma már nem lehet megmondani, hogy mi van egy tablettában – magyarázta a hirado.hu-nak Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője.

Amíg egy ígéretes gyógyszermolekula bekerül a kórházakba vagy a patikákba, addig 3-4 évnek kell eltelnie, amely idő alatt kísérletek tucatjait végzik el rajta. Ezzel szemben valaki csinál egy dizájnerdrogot a Távol-Keleten, és szinte már másnap itt is van, anélkül, hogy bárki ismerné, milyen anyagokból áll és milyen hatása van – tette hozzá az összehasonlítás kedvéért.

Átveszi az irányítást a biofű

A használat alapján a dizájnerdrogokat Magyarországon két szercsoportra lehet osztani: a penta–kristály és a biofű–herbál–műfű–szintifű csoportokra. Az előbbiek a khat növény hatóanyagához hasonló szintetikus anyagokat, utóbbiak pedig a marihuána fő hatóanyagához hasonló szintetikus kannabinoidokat tartalmaznak. Ezt teszik rá valamilyen szárított növényre, például orvosi zsályára, majd szívják el, akárcsak egy füves cigarettát.

Kifejezetten utóbbit vizsgálták az ELTE és az SZTE kutatói. A kutatás során hat mélyinterjút készítettek olyan 20 és 26 év közötti alanyokkal, akik korábban több évig biofüveztek. A beszélgetéseket három hónapig elemezték, az eredmények a következőképpen foglalhatók össze:

  • A szintetikus kannabinoidok hatása a többi droghoz képest intenzívebb, de csak 15-20 percig hat, ami a gyakoribb fogyasztással csökken.
  • Minden cigi más, az élmények kiszámíthatatlanok, a sokadik használat is okozhat új tüneteket. Az első élmények gyorsan jönnek, főként tompaságot, nyugalomérzetet ad, de hamar átcsapnak negatívba. Majd jönnek a súlyos fizikai és pszichikai panaszok.
  • Gyorsan, akár pár nap alatt kialakul a függőség, az elvonás testi és lelki tünetei pedig nagyon súlyosak.
  • A használók úgy érzik, a biofű irányítja és átváltoztatja őket. Elnyomja a személyiséget, majd felerősít egy hamis énképet, és kiüresíti az eredetit. Majd jön a befelé fordulás és az önutálat.
  • A biofűhasználat magyarországi elterjedtségéről csak becslések vannak. Néhány éve indult el robbanásszerűen, főként a fiatalok, tíz- és huszonévesek körében, mivel könnyen hozzáférhető és rendkívül olcsó – csak néhány száz forintba kerül. A marihuánára hasonlít, de nincs benne annak hatóanyagából és – neve ellenére – egyáltalán nem természetes.

    Azóta teljesen átrendezte a hazai piacot. 2013-ban még közel fele-fele arányban foglaltak le marihuánát és növényi anyagokat szintetikus kannabinoidokkal, egy évvel később már majdnem kétszer annyit utóbbiból. A biofűhasználat egyáltalán nem korlátozódik csak Budapestre, vidéken, az elmaradottabb területeken is nagyon elterjedt, sőt, bizonyos helyeken már kizárólag ezeket használják.

    Így lehet az is, hogy ma már van egy olyan generáció, amelyiknek a fűről nem a marihuána jut eszébe, hanem a biofű. Ezek a fiatalok az előbbit még soha nem látták, vagyis ha azt mondják nekik, hogy fű, akkor azt a szintetikus kannabinoidokkal azonosítják – mondta a kutatás bemutatóján Dávid Ferenc biopolitikai szakértő.

    Ez még veszélyesebbé teszi a droghasználatot, ráadásul tulajdonképpen soha nem lehet tudni, hogy mi van a cigikben. Ugyanis csavarlazítót vagy akár patkánymérget is tehetnek beléjük.

    Magára hagyta a társadalmat az állam, de már tud róla

    A szakértő szerint az állam az elmúlt néhány évben magára hagyta a társadalmat a kábítószer-problémával. A megelőzésre és kezelésre fordítható források 90 százalékát elvették, így például lényegében megszűnt az iskolai prevenciós oktatás, pedig valamit kezdeni kell a kialakult helyzettel.

    Látja ezt a kormányzat is, erre lehet legalábbis következtetni a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szavaiból. Czibere Károly péntek azt mondta: átfogó vizsgálatot kell indítani a telepeken, szegregátumokban (azaz cigányéknál – a szerk.) „iszonyatos ütemben terjedő” új pszichoaktív szerek miatti helyzet megértésére és kezelésére. Ha ugyanis nem avatkoznak be „nemzedékek fognak a semmibe hullani” – fogalmazott. Ezért az idén több mint duplájára növelik a kábítószerezés megelőzésére fordítható költségvetési forrásokat.

    (Híradó.hu nyomán)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »