Miniszterelnök a ringben! II.

Miniszterelnök a ringben! II.

A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni. Sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP harcosait nem fogta vissza gyávaság, dübörgő, számonkérő szózatokkal szerepeltek. Híresek lettek, legalább egy napig híresek lettek, elvégre személyesen utasították rendre a miniszterelnököt.

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. Kivéve, amikor a miniszterelnököt szólítják. Időről időre, személyesen kell választ adnia a hozzá címzett kérdésekre.

Párbajhoz hasonlatos: csupa szín, csupa legenda! Garantált a telt ház.  A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat

Vádak és remények!

GÚR NÁNDOR, (MSZP): – Miniszterelnök Úr! Miért tűri azt az emberekben félelmet keltő gyakorlatot, hogy a letelepedési kötvénnyel eddig már 16 ezer külföldi letelepedését engedték meg, akik között elítélt orosz bűnöző is van, s ezzel a Fidesz pénzért eladja Magyarország biztonságát? Egy érvénytelen népszavazás után, ahol 100 ezer ember egyhavi fizetését tapsolták el, most azt kell hallgatni öntől, hogy a letelepedési kötvény sikeres konstrukció, pénzt hoz az országba, és pénzt nem visznek ki az országból. Komolyan gondolja azt, amiről beszél? Emlékszik biztosan, a Gazdasági bizottság keretei között még Rogán Antal volt a bizottság elnöke, amikor elindult a történet. Hét offshore típusú cég került megbízásra. Azt kell látni, hogy a haverok jól járnak a buliban, tehát ők kaszálnak, miközben az emberek forrásokat buknak el.

– Miniszterelnök úr, nyugodtan idefigyelhet, nem kell máshova beszélni, önnek mondom én azt, amit tudnia kell,mert úgy látom, nem tudja, úgy látom, nem képes a kollégáit abba a helyzetbe hozni, hogy önnek valós, igaz számokat mondjanak a letelepedési kötvénnyel kapcsolatosan. Csak 3800 azoknak a letelepedési kötvényeknek a száma, amelyek eladásra kerültek. Nagyjából 16-18 ezer fő tekintetében az érintettség megmutatkozik. Százmilliárd forintos az a haszon a haveroknak, amelyet levesznek a bizniszből. Tudja, mennyi ez? 100 000 millió forint! Ebből Miskolc összes családi házát fel lehetne vásárolni.

– Azt kellene eldöntenie, miniszterelnök úr, hogy ezt tényleg jó konstrukciónak tartja-e vagy azt, hogy a forrásokat, amelyeket bizonyos értelemben az emberektől elvesznek, hogyan forgassák majd vissza az emberekhez. Tudja, ezeknek az offshore típusú cégeknek a pénzei, hasznai mind-mind visszafizetésre kerülnek majd, – de ki által, az emberek által. Ön ezt tartja jó útnak? Ön ezt tartja követendő példának? Pénzért mindent? Pénzért eladják akár Magyarország biztonságát is? Nem számít semmi, csak  a haverok jól járjanak? 

– Azt kellene eldöntenie, miniszterelnök úr, hogy ezt tényleg jó konstrukciónak tartja-e vagy azt, hogy a forrásokat, amelyeket bizonyos értelemben az emberektől elvesznek, hogyan forgassák majd vissza az emberekhez. Tudja, ezeknek az offshore típusú cégeknek a pénzei, hasznai mind-mind visszafizetésre kerülnek majd, – de ki által, az emberek által. Ön ezt tartja jó útnak? Ön ezt tartja követendő példának? Pénzért mindent? Pénzért eladják akár Magyarország biztonságát is? Nem számít semmi, csak  a haverok jól járjanak? 

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Azon gondolkodom, hogy helyes-e, hogy déjà vu érzésem van. Ez nem volt már? Vagy ilyenkor lehet akárhányszor? Mi a szabály itt? Ha lehet akárhányszor, akkor válaszolni is lehet akárhányszor. Először is szeretném világossá tenni, hogy demokratikus párt nem szokta megkérdőjelezni azt, hogy a demokrácia működtetéséhez pénzügyi forrásokra van szükség. Azt kell mondanom, hogy még az MSZP-frakciótól sem sajnáljuk a pénzt, mert anélkül nem működik a demokrácia. Önök viszont még a népszavazástól is sajnálják. Megismétlem: ha egy ország számára élet-halálkérdésről van szó, akkor az elköltött pénznek, ha kell, a többszörösét is készen álltunk volna elkölteni. Ennyit erről a kérdésről.

– Ami nem világos: pontosan hogyan függ ez össze a letelepedési kötvénnyel, de úgy tűnik, hogy az ön esetében nem okoz nehézséget ennek az összeköttetésnek a megteremtése. Egy kis füllentésért sem megy a szomszédba: ha jól látom. 2016. szeptember 18-ig 2807 fő kapott Magyarországon letelepedési engedélyt. Ráadásul az se világos, hogy pontosan miről is beszél. Arról van szó, hogy emberek megvásárolnak magyar államkötvényeket; a magyar államkötvény után pedig a magyar állam kamatot fizet, ennyi. Azért volt szükség erre a konstrukcióra, mert 2011-2012-ben olyan helyzetben volt Magyarország, amikor kétséges volt, hogy a piacokon lejegyzik-e a magyar államkötvényeket, hiszen különböző erős pénzügyi nyomások alatt voltunk. Ezért találtuk ki ezt a rendszert, ami egyébként Európában ismert rendszer. Ez beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

– Két célunk volt: legyen biztonságos – ez az -, és legyen sikeres, vagyis megvegyék az államkötvényeket. Minden államkötvény után kell kamatot fizetni. Ezek után semmivel nem kell többet fizetni, mint bármilyen más államkötvény után. Akkor hol keletkezik itt a veszteség? Ez Magyarország számára egy sikeres, biztonságos és eredményes konstrukció!

***

GÚR NÁNDOR: – Az ön számára, miniszterelnök úr, ezek szerint az a biztonság, amikor bűnözők bejönnek ebbe az országba, mondjuk, ennek a kötvénynek a jóvoltából. Az ön számára az a biztonság és az a haszon, amikor a haverok pénzhez jutnak, 100 000 millió forintos nagyságrendben, az offshore, meg az offshore típusú cégeken keresztül.

– Az ön számára, úgy látom, hogy nem tiszták a viszonyok. Jó lenne, ha mondjuk, Kontrát államtitkár úron túl Pintér miniszter úrral is beszélne, mert Pintér miniszter úr maga olyan számadatokat ismer el, amelyek messze felülhaladják azokat, amikről ön beszél. Legalább azzal tisztában kellene lennie, ha már beleáll a letelepedésikötvény-konstrukció védelmébe szégyenletes módon, hogy mi van ennek a történetnek a hátterében. Az van a hátterében, miniszterelnök úr, az van, hogy a haverok jutnak a lóvécskához, amit majd az emberek fognak visszafizetni, négyszeres áron. 6 milliárd forinttal ma is többe kerül, mint ha a piacról finanszíroznánk ezt a történetet. Nem is kell a válasza, miniszterelnök úr, nincs rá szükség! 

Miért nem tesz semmit a kormány a dolgozó magyar emberek munkabérének érezhető emelése érdekében?

VOLNER JÁNOS: – Miniszterelnök Úr! Ön nagyon sok mindenért harcolt már 2010 óta. Rögtön azzal kezdődött, azért harcolt, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak különböző fideszes delegáltjai legyenek; hogy az Országos Bírósági Hivatalt egy fideszes európai parlamenti képviselő felesége vezesse; hogy az Állami Számvevőszék vezetője is egy fideszes képviselő legyen. Ezekben a küzdelmekben egy volt közös: ön mindig a Fidesz belpolitikai érdekeit szolgáló küzdelmeket folytatta le, azonban soha nem harcolt azért, hogy a magyar embereknek érezhető béremelésben legyen része, hogy felszámoljuk Magyarországon a dolgozói szegénységet.

– Miniszterelnök Úr! Amikor ön azzal védekezik, hogy a kormánynak csak a minimálbér-emelésen keresztül van lehetősége beavatkozni a folyamatba, tudja, mit emeltek önök 2010 óta? A minimálbért alig, a minimálbér közterhét viszont a kétszeresére emelték. És még egy összefüggést a figyelmébe ajánlok: Ha ön most megnézi, azt nézheti, hogy Magyarországon az egy főre jutó gazdasági teljesítmény nagyjából feleakkora, mint a leggazdagabb nyugat-európai államokban, azonban a bérbeli különbség hatszoros-hétszeres a nyugat-európai államokhoz képest.

– Miniszterelnök Úr!  Ez nem mutat egyebet, mint hogy ebben az országban, Magyarországon megtermelődik ennek a béremelésnek a fedezete. Nem azt akarjuk, hogy holnaptól már németországi munkabérek legyenek, azt azonban igen, hogy ön kormányfőként tegyen annak érdekében, hogy Magyarországon érezhető béremelés valósuljon meg, mert ahogy rámutattam, ennek a béremelésnek megvan a fedezete. Megvan a fedezete a 8-9 százalékos személyi jövedelemadónak; megvan a fedezete a minimálbéreseket könnyítő adókönnyítéseknek és adócsökkentéseknek is.

– Miniszterelnök Úr!  Ez nem mutat egyebet, mint hogy ebben az országban, Magyarországon megtermelődik ennek a béremelésnek a fedezete. Nem azt akarjuk, hogy holnaptól már németországi munkabérek legyenek, azt azonban igen, hogy ön kormányfőként tegyen annak érdekében, hogy Magyarországon érezhető béremelés valósuljon meg, mert ahogy rámutattam, ennek a béremelésnek megvan a fedezete. Megvan a fedezete a 8-9 százalékos személyi jövedelemadónak; megvan a fedezete a minimálbéreseket könnyítő adókönnyítéseknek és adócsökkentéseknek is.

ORBÁN VIKTOR: – Képviselő Úr! Jó híreim vannak az ön számára. A 2010 előtti időszakkal ellentétben a reálbérek három és fél éve folyamatosan nőnek Magyarországon; korábban csökkentek, most nőnek. Tudja a különbséget: az egyik lefelé megy, a másik fölfelé! 2016 első hét havában 7,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek. Amit a minimálbérről mond, az sem igaz, illetve ízlés kérdése. 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2016-ban 111 ezer forint, – soha nem volt példa ilyen rövid idő alatt ekkora emelésre. Az OECD-országok rangsorában 2010-2015 között hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a minimálbér.

– Az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárd forintot fordítottunk. A szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek bére két ütemben, összesen 207 ezer forinttal nő. Az alapellátásban dolgozók 2010 óta 41 százalékos finanszírozási többletet kaptak, ez az idén is folytatódik. Az ápolók bére 2019-re átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A pedagógusok esetében öt év alatt átlagosan mintegy 50 százalékos béremeléssel lehet számolni. A felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei nevelők szintén megkapják ezt. Nekik idén januárban egy lépésben, 40-60 ezer forint között emelkedett a bérük. A felsőoktatásban dolgozók esetében 2018-ig 27 százalékkal emelkedik a bér. Első lépésként januárban 15 százalékkal nőtt az illetményük. A szociális és gyermekvédelmi dolgozók, 93 ezer dolgozó: 2014-ben bevezettük a bérpótlékot, a bérkiegészítést, 35 milliárd forintot költöttünk erre. 2015 nyarán 30 százalék illetményemeléssel indultak a rendőrök, 2019-ig 50 százalékkal fog nőni a bérük.

– Képviselő Úr! Nem szeretném, ha úgy érezné, hogy a kormány sikerpropagandát folytat, ezért szeretném aláhúzni, hogy mindez csak azért volt lehetséges, mert Magyarországon az emberek hajlandóak voltak dolgozni. Ennek a fedezetét ők teremtették meg. Köszönettel tartozunk érte. 

– Képviselő Úr! Nem szeretném, ha úgy érezné, hogy a kormány sikerpropagandát folytat, ezért szeretném aláhúzni, hogy mindez csak azért volt lehetséges, mert Magyarországon az emberek hajlandóak voltak dolgozni. Ennek a fedezetét ők teremtették meg. Köszönettel tartozunk érte. 

VOLNER JÁNOS: – Miniszterelnök Úr! Először is meg szeretném köszönni, hogy az OECD-t és a minimálbért együtt hozta szóba. Javaslom, hogy nézze meg, hol a legnagyobb a minimálbér adóterhelése az OECD-tagállamok közül. Hát, az ön által vezetett Magyarországon. Amiről ön beszél, hogy a minimálbér hogyan változott, – a bruttó összege valóban ennyit változott, a nettója viszont alig nőtt, a közterhei meg a kétszeresére nőttek. Ennek a következménye az, miniszterelnök úr, hogy elvándorolnak a magyar emberek. Nem azért, mert a németországi munkabért nem keresik meg, hanem azért, mert nem jönnek ki hónapról hónapra, és küzdenek azzal, hogy a sárga csekkjeiket befizessék. Én még egyszer kérem önt, miniszterelnök úr: számolja fel a dolgozói szegénységet az adókönnyítésekkel.

VOLNER JÁNOS: – Miniszterelnök Úr! Először is meg szeretném köszönni, hogy az OECD-t és a minimálbért együtt hozta szóba. Javaslom, hogy nézze meg, hol a legnagyobb a minimálbér adóterhelése az OECD-tagállamok közül. Hát, az ön által vezetett Magyarországon. Amiről ön beszél, hogy a minimálbér hogyan változott, – a bruttó összege valóban ennyit változott, a nettója viszont alig nőtt, a közterhei meg a kétszeresére nőttek. Ennek a következménye az, miniszterelnök úr, hogy elvándorolnak a magyar emberek. Nem azért, mert a németországi munkabért nem keresik meg, hanem azért, mert nem jönnek ki hónapról hónapra, és küzdenek azzal, hogy a sárga csekkjeiket befizessék. Én még egyszer kérem önt, miniszterelnök úr: számolja fel a dolgozói szegénységet az adókönnyítésekkel.

ORBÁN VIKTOR: – Többedszer mondom, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt nem tudja elfogadni azt, hogy az ellenzéki padsorokból rendszeresen megtámadják a külföldön munkát vállalókat. Nem értem, miért emlegetik negatív összefüggésben azokat a magyar embereket, akik rendkívül sok nehézséget és kockázatokat vállalva külföldön dolgoznak. És nem csak külföldön dolgoznak, tisztelt ellenzéki képviselők. Olvashatták a tegnapi adatokat: 1000 milliárd forintot küldtek haza. Miért bántják őket?

– Fel szeretném szólítani az ellenzéki pártokat, hogy ne támadják és ne bántsák azokat a magyar embereket, akik akármilyen okból is úgy döntöttek, hogy külföldön próbálják megkeresni a kenyérrevalót és közben gondolnak a hazájukra, és hazaküldenek 1000 milliárd forintot. Ezek az emberek elismerést és megbecsülést érdemelnek! 

Blabla vagy az igazság?

 Dr. HADHÁZY ÁKOS, (LMP): – Az a kérdésem, miniszterelnök úr, hogy ön szerint igazat beszélnek-e azok akik szerint úgy történik az európai uniós pénzek elosztása Magyarországon, hogy lejön egy cég és azt mondja: hoztam egy projektet, megírom nektek, megnyerem nektek, cserébe azt kérem, hogy én legyek a kivitelező, és ha nem, akkor kvótám van, megyek egy várossal tovább? Ha igen, akkor továbbra is fenntartja-e, – ahogy szokta ön mondani – hogy csak az ellenzék blablál a korrupcióról?

 Dr. HADHÁZY ÁKOS, (LMP): – Az a kérdésem, miniszterelnök úr, hogy ön szerint igazat beszélnek-e azok akik szerint úgy történik az európai uniós pénzek elosztása Magyarországon, hogy lejön egy cég és azt mondja: hoztam egy projektet, megírom nektek, megnyerem nektek, cserébe azt kérem, hogy én legyek a kivitelező, és ha nem, akkor kvótám van, megyek egy várossal tovább? Ha igen, akkor továbbra is fenntartja-e, – ahogy szokta ön mondani – hogy csak az ellenzék blablál a korrupcióról?

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Arra szeretném kérni önt, hogy amennyiben az állam nevében ilyen cég jelent meg, akkor azonnal tegyen feljelentést!

ORBÁN VIKTOR, (miniszterelnök): – Arra szeretném kérni önt, hogy amennyiben az állam nevében ilyen cég jelent meg, akkor azonnal tegyen feljelentést!

Dr. HADHÁZY ÁKOS: – Tettem feljelentést, zajlik ez is. Sok olyan dolog van, ahol  szabálytalanságok történtek, – ugye, így szokták mondani a lopást, hogy szabálytalanság történt. A Farkas Flórián vezette roma önkormányzattól például 1,6 milliárdot kér vissza a magyar kormány.

– Újra azt kérdezem tehát, miután erre nem válaszolt: továbbra is fenntartja-e azt az állítását, hogy ma Magyarországon csak az ellenzék blablál a korrupcióról? 

– Újra azt kérdezem tehát, miután erre nem válaszolt: továbbra is fenntartja-e azt az állítását, hogy ma Magyarországon csak az ellenzék blablál a korrupcióról? 

ORBÁN VIKTOR: – Nem értettem a kérdést. Próbáljuk meg a jövő héten! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »