Minél többet tanult, annál többet keres

Minél többet tanult, annál többet keres

Nem mindegy, hogy valaki milyen diplomával vág neki az életnek, egy egyetemet végzett dolgozó ugyanis a versenyszférában átlagosan 170 ezer forinttal keres többet, mint főiskolai diplomás társa – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss kiadványából. Minden egyes elvégzett iskolai év tízezreket számít: a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségűek között 4,2-szeres a bérdifferencia. A nyugdíjak keresetekhez viszonyított értékét tekintve az Európai Unió élmezőnyéhez tartozunk, az ellátás vásárlóerejét figyelembe véve azonban már korántsem ilyen jó a helyzet.

A nemzetgazdaság egészét tekintve átlagosan három és félszeres a bérkülönbség a legmagasabb (egyetemet végzett) és a legalacsonyabb (legfeljebb 7 befejezett osztály) végzettségű hazai dolgozók között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című jelentése szerint a közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkeresetek tavaly 135 és 478 ezer forint között szóródtak, és a különbség nemcsak az alap- és a felsőfokú végzettségűek között nagy, de az azonos végzettségi szintek egyes iskolatípusai szerint is. Tavaly az egyetemet végzettek átlagosan 37 százalékkal kerestek többet, mint azok, akiknek főiskolai diplomájuk van. A középfokú végzettségűek között még ennél is nagyobb, 54 százalékos volt a bérdifferencia: míg a szakiskolát végzettek átlagosan bruttó havi 160 ezer, a technikumot végzettek 246 ezer forintos fizetést kaptak.

Előnyben a versenyszféra

A fizetések nagysága attól is függ, hogy valaki a versenyszférában, vagy a költségvetés területén, illetve a nonprofit szférában dolgozik-e. A dolgozók a versenyszférában sokkal jobban keresnek, mint máshol, ugyanakkor iskolai végzettség szerint is itt a legnagyobb a bérek közötti különbség. Az egyetemi diplomások a versenyszférában átlagosan közel havi bruttó 600 ezer forintot keresnek, ami a 4,2-szerese az általános iskolát el nem végzettek fizetésének (139,6 ezer forint).

A költségvetés területén és a nonprofit szférában ennél jelentősen kisebb, csupán háromszoros a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettségűek fizetése között. Ezeken a területeken az általános iskolát be nem fejező dolgozók átlagosan havi 123 ezer forintot kerestek, míg az egyetemi diplomások 371,2 ezer forintot, 220 ezer forinttal kevesebbet, mint a versenyszférában dolgozó, azonos végzettségű társaik.

A versenyszférában dolgozó szakmunkások átlagosan havi bruttó 174 ezer forintot, a szakközépiskolát végzettek 20 százalékkal többet, 208 ezret vihettek haza. Akiknek gimnáziumi érettségijük van, csupán pár ezer forinttal kaptak többet, havi 219 ezer forinttal kellett megelégedniük. A technikumot végzettek havonta bruttó 252 ezerből, míg a főiskolai diplomások havi 423 ezer forintból gazdálkodhattak, 170 ezer forinttal kevesebből, mint a szintén ezen a területen dolgozó, egyetemet végzett kollégáik.

3500 milliárd nyugellátásra

A KSH azt is megvizsgálta, hogyan viszonyul a nyugdíjak értéke a keresetekhez. A statisztikusok a nyugdíjak keresetpótló képességét egy arányszámmal – rátával – fejezik ki, ami a 65–74 éves nyugdíjasok ellátását viszonyítja az 50– 59 évesek keresetéhez. Magyarországon ez az arány 61 százalék, ami az unió ötödik legmagasabb értéke, és 6 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot, vagyis hazánk igen előkelő helyen áll ebben a rangsorban. Ugyanakkor az öregségi nyugdíjak vásárlóerejének 2012. évi uniós rangsorában Magyarország az utolsó harmadot nyitja. Egy dán vagy osztrák nyugdíjas két és félszer annyi, egy bolgár viszont csak feleannyi árut és szolgáltatást tud megvásárolni, mint magyar társa. A magyar nyugdíjak vásárlóerejét a volt szocialista országok közül csupán a csehországi múlja felül.

Nyugdíjakra, nyugellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra egyébként a 2015-ös költségvetésből 3502 milliárd forintot fordított az ország. Az ellátásokban részesülők átlagos létszáma 2,69 millió volt, 2,4 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben. Egy ellátottra 2015-ben havonta átlagosan 108,5 ezer forint jutott, 3,2 százalékkal több, mint az előző évben. A 65 év felettiek jelenleg hazánkban a társadalom szegénység által kevésbé veszélyeztetett csoportjának számítanak. Ebben a korcsoportban 2014-ben mindössze az érintettek 4,2 százaléka számított szegénynek, miközben a lakosság egészének 15 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

2015-ben a magyar lakosság 17,9 százaléka volt 65 éves vagy annál idősebb. Ez az arány negyedszázaddal korábban még 13,3 százalék volt, vagyis a magyar társadalom folyamatosan öregszik, és ez a tendencia folytatódik a következő években is. Az időskorú népesség aktív korúakhoz (15–64 év közöttiek) viszonyított aránya 26,5 százalék volt, ami becslések szerint 2030-ra 38, 2050-re 56 százalékra fog emelkedni.

Egészségi okból munkaképtelenek

Az egyes megyékben az ellátottak életkora és az ellátások összetétele jelentősen különbözik. Az öregségi nyugdíjasok aránya Budapesten a legmagasabb (85 százalék), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez a szám a 60 százalékot sem éri el, miközben a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők aránya közel 30 százalék, a budapestinek több mint háromszorosa. Ez azt mutatja, hogy Szabolcsban sokkal több az egészségi okok miatt munkaképtelen vagy csak részben munkaképes emberek aránya, mint a fővárosban vagy Nyugat-Magyarországon.

2015 januárjában az öregségi nyugdíjasok 5,5 százaléka kapott 60 ezernél kevesebb nyugdíjat, 55,8 százalékuk pedig 60 ezer és 119,9 ezer forint közötti összegben részesült. 120 ezer és 180 ezer forint közötti nyugdíja az érintettek 28 százalékának volt. Ennél többet csupán a nyugdíjasok 10 százaléka kap, 240 ezer forintnál is magasabb összeget pedig csak 2,5 százalékuk. A munkaerő-piaci és a kereseti lehetőségek hatalmas területi különbségeit tükrözik az öregségi nyugdíjak átlagos összegében mutatkozó eltérések is. A felmérés szerint egy budapesti nyugdíjas havi ellátása harmadával több, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élőé.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »