Minek ide radiátor? (Film – az öregedő székely falu, Bikfalva megújulása)

Minek ide radiátor? (Film – az öregedő székely falu, Bikfalva megújulása)

Az új tulajdonosok végre megkapták a kulcsot, és kimentek a házhoz, hogy gyakorlatias szemmel is megnézzék, mit vásároltak a festői környezetben fekvő Bikfalván, Háromszék és Barcaság határán, a Bodzai-havasok lábánál.

Egy kedves barát így köszöntötte őket: Isten hozott benneteket a romtulajdonosok klubjában! Mert bozóttal benőtt, a romhoz már közelebb álló Dénes-kúriára cserélte városi életét Péter Alpár képzőművész és Várallyay Réka művészettörténész a 2000-es években. Alpár megpöccintette a házfalat, mire tenyérnyi vakolatdarab hullott a földre, de helyén kibukkant egy festett virág. A házaspár döbbenten összenézett: az épület roskatag állapotában is reprezentálta az egykori tulajdonosok, a határvédő lófők méltóságát, rangját. Réka megsejtette: új ismeretekkel gazdagodhatunk, ha kiderül, hogy a szabad székely kisnemesek udvarházai külső díszítő festéssel is rendelkeztek.

Egy fecske nem csinál nyarat? Bikfalván bizonyosan megteszi, mert az elmúlt évtizedben a háromszáz lelkes, öregedő falu megújult – a közeli Sepsiszentgyörgyről is szép számmal költöztek be családok –, és több épület visszakapta régi formáját. Mára az udvarházairól nevezetes Bikfalva jelentős kulturális rendezvények, régizenei napok, kortárs tájművészeti és örökségvédelmi programok otthona.

A Magyarság Háza megrendelésére készült Meseház – Egy bikfalvi udvarház története című dokumentumfilm megismertet bennünket egy fiatal budapesti művészettörténésszel, aki elég szabad lelkű ahhoz, hogy a háromszéki kúriafelmérő program keretében stoppal járja be a vidéket, kőkerítésen is átmásszon, csak hogy lefotózzon egy udvarházat. Amikor 2004-ben kamionon zötykölődve először meglátta a települést, Várallyay Réka nem sejtette, hogy hamarosan Erdélybe megy férjhez, és az a sebtiben lekapott, mesebelinek tűnő ház lesz majd az otthona. „Még jó is, hogy nem volt pénzünk, így nem tudtunk nekiugrani egyből a felújításnak” – összegzi történetüket Péter Alpár. Valóban hagytak arra időt, hogy megnyíljon előttük, és megmutassa titkait a ház. A családfő sorra megtalálta, finoman kibontogatta a befalazott falfülkéket, számba vett minden apró részletet.

A bikfalvi udvarház történetébe enged betekintést az oromfal közepén talált befalazott fülke, amelynek felirata hirdeti: Isten segedelme volt velem anno die Koréh István. A mélyedés két oldalán a cirkalmas számokkal festett dátum – 1791 – a nagy bikfalvi tűzvész utáni felújítás évére utal.

Péter Alpár és Várallyay Réka udvarház-tulajdonosként felelősséget érez Bikfalváért. Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület keretein belül létrejött faluképvédelmi programjukhoz persze kellett az elődök megalapozó munkája is. Kós Károlyé, aki az 1930-as években Gödri Ferenccel együtt több fotót is készített a bikfalvi udvarházakról; Kónya Ádám helytörténész, muzeológus az 1950–60-as években dokumentálta a kúriákat, majd Zakariás Attila építész és a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság, a 2000-es években pedig már Rékáék szervezésében budapesti és kolozsvári egyetemi hallgatók, valamint tájépítészek végeztek felméréseket a településen. A dokumentumok alapján elkészült értékvédelmi tanulmány elsőként Kovászna megyében a településrendezési tervbe is belekerült. Tavaly év végén megnyílt a Bikfalvi Kulturális Központ, az 1873-ban épült patinás épület kiállítóterekkel, konferenciateremmel, kézművesműhelyekkel és műteremmel is bővült a felújítása során. Az Erdélyi Művészet és Örökség Egyesület rendezésében jelenleg öt állandó kiállítás látogatható benne, az udvarházak múltját idéző archív fotókon át a XVIII–XIX. századi erdélyi kályhacsempéken keresztül a kortárs művészetekig.

Hírdetés

„Amikor bevezettük a központi fűtést, a kislányom megszólalt, hogy de mama, miért kell elrontani egy ilyen szép régi házat a ronda radiátorokkal!” – meséli nevetve Réka a Meseház című filmben. Az értékvédő szemlélet folytonossága tehát a következő nemzedék életében is biztosítva látszik Bikfalván. A következő cél, hogy a falu felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. A film a Magyarság Háza Facebook-oldalán, az alábbi linken érhető el:

Értékek vonzásában | Meseház

Értékek vonzásában | Meseház – egy bikfalvi udvarház története Várallyay Réka művészettörténész és Péter Alpár képzőművész előadásában.

Julkaissut Magyarság Háza Tiistaina 23. kesäkuuta 2020

Tóth Ida / Magyar Nemzet


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »