Mindszenty József bíboros utolsó napjaira emlékeztek Bécsben

Mindszenty József bíboros utolsó napjaira emlékeztek Bécsben

Május 5-én, vasárnap délután Varga János, a Pázmáneum rektora szervezésében emlékeztek meg Mindszenty József bíborosról az Irgalmas Rendiek Kórházában Bécsben, halálának 44. évfordulóján.

2006 óta áll a kórházban a Rieger Tibor által készített szobor, kiemelt helyen az aulában. Ezen a helyszínen gyűlnek össze a hercegprímás bécsi tisztelői az évenkénti megemlékezésre és koszorúzásra 2011 óta.

A rendezvény elején Ripka János Haydn 13. szimfóniájának 2. tételét játszotta el csellón, Ablonczy Bertalan kísérte zongorán.

A megemlékezésen részt vett Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora, Ugron Imre, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete, a Mindszenty Alapítvány megbízott társelnöke is. Az egybegyűlteket magyarul és németül is köszöntötte, mert a koszorúzásra, – mint általában – osztrák vendégek is érkeztek.

Ünnepi beszédet Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője, a szenttéavatási eljárás vice-posztulátora mondott.

Idézte az Inside the Vatican amerikai katolikus havilapot, amely Mindszenty bíborosról írva emlékeztetett az idei év nagy eseményére, hogy február 12-én Ferenc pápa elismerte az erények hősies fokon való gyakorlását. Ez azt jelenti hogy immár hivatalosan is Isten tiszteletreméltó szolgájának nevezhetjük Mindszenty bíborost. Fontos lépés ez a boldoggá avatás felé. Erről a régóta várt eseményről a nemzetközi sajtó is megemlékezett, és a sikert Mindszenty bíboros nagy és fényes napjának nevezte. Kovács Gergely ünnepi beszédében hangsúlyozta: Bár valóban nagy öröm a pápai elismerés, de az ő nagy és fényes napja itt az Irgalmasok Kórházában volt, 1975. május 6-án, amikor földi életútja befejeződött, amikor találkozott az Ő Mesterével, akinek sorsában osztozott, és akinek kegyelméből élt.

A szónok utalt az idei év hármas évfordulójára:

Hírdetés

1919: amikor a rendőrség február 9-én letartóztatta, mert egy veszélyhelyzetben is kiállt a rábízott közösségért, többféle fórumon kifejtette a keresztény értékeken nyugvó politika eszményeit és céljait

1944: püspökszentelése, amikor amellett, hogy elnyerte az egyházi rend teljességét, egy új életprogramot is kapott, hogy legyen atyaibb, amit komolyan megszívlelt és ez életszentségének kiteljesedését szolgálta.

1949: a kirakatper, ahol az utolsó szó jogán mondott beszédét a bíboros imádságos szavakkal kezdte. Krisztus békéjét hirdette a legnagyobb üldöztetés idején is Krisztusról tett tanúságot: „Ma reggel ez az imádság jött az ajkamra, Uram adj békét ezekben a napokban. Milyen érdekes, hogy a zsoltáros nem a közeli vagy távoli jövőben kéri a békét, hanem ezekben a napokban. Ezt a békét kértem az én Egyházamnak, amelynek szeretetét elhoztam ide is.”

Meghurcoltatását is méltósággal viselte, nem alkudott meg a kommunista rendszerrel. Egész élete munkássága a szentség jegyében telt, akkor is, amikor újabb, egyre nehezebb utakra szólította őt az Isten. Utolsó szavai is erre utaltak a kórházban, amikor azt mondta „készen állok”.

Völner Eszter az A fényes nap immár elnyugodott című népénekkel emlékezett meg az Istenbe vetett hittel és Isten, Egyház, haza iránti végsőkig való hűséggel elhunyt Mindszentyről.

Nagy Andor bécsi magyar nagykövet nevében Bárány Anzelm, a Collegium Hungaricum igazgatója koszorúzta meg a szobrot. Őt követően a Központi Szövetség, a Kaláka Club, a Mindszenty Alapítvány, és a Collegium Pázmáneum képviselői helyezték el a tisztelet koszorúit. Az ünnepség végén közösen imádkoztak a jelenlévők a bíboros boldoggá avatásáért, majd a Boldogasszony anyánk és a Himnusz eléneklésével zárult a megemlékezés.

Forrás: Völner Eszter, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Czyzyk László, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »