Kétnapos, interaktív műhelymunkán vettek részt a cigánymissziós gyülekezeti programokat HEKS-támogatásból megvalósító református lelkészek és munkatársaik Budapesten, szeptember 24-25-én. A szakmai munka fókuszában az érzékenyítés, a romológiai tudás szélesítése, illetve a cigányság és keresztyénség kapcsolatának mélyebb megismerése állt.
„Én szárítom ki a zöldellő fát, és én teszem virulóvá a kiszáradt fát. Amit én, az Úr, megmondok, azt meg is teszem!” (Ez 17,24)
A református Bibliaolvasó Kalauz szeptember 24-ére kijelölt igeszakaszával kezdődött a cigánymisszióban szolgálók kétnapos, közös gondolkodása, mely részt Hanula-Csordás Dóra dunántúli cigánymissziós referens magyarázta. A lelkipásztor áhítatában kifejtette, hogy a projektben való munka a szolgálat lehetősége, melyet Isten biztosít a gyülekezetek számára, hogy a peremen élők között munkálkodjanak.
Az ország minden részéről érkező lelkészek és munkatársaik között voltak olyanok, akik már régi motorosnak számítanak a cigánymissziós programok megvalósításában, a résztvevők gerincét azonban azok adták, akik az elmúlt egy-másfél évben vágtak bele a HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) által finanszírozott projektekbe.
A műhely pénteki napján a romológiáé volt a főszerep. „A romák közötti szolgálatban elengedhetetlen a romák megismerése – ezt kezdtük el egy interaktív bevezető romológia blokkban, majd a szolgálatunkban alapvető fogalmakat tisztáztuk, egyeztettük a hatékony közös munka érdekében: inklúzió, integráció, szegregáció és a kirekesztés fogalmai kerültek azonos alapra” – mondta Ignácz Andrea.
„A sztereotípia, előítélet és az érzékenyítés fogalmát is körbejártuk, ezzel közelítve a workshop következő célja felé” – tette hozzá az Országos Református Cigánymisszió HEKS-programokat összefogó koordinátora arról a programelemről, melyet Ignácz Judit, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány munkatársa vezetett.
„Az előadás hozzásegített annak a felismeréséhez, hogy a másik embert igyekezzük elfogadni olyannak amilyen, amelyhez nyitottság kell mindkét fél részéről” – fogalmazott Keresztyén Károly, az Újlétai Református Egyházközség lelkipásztora.
Másnap Balogh Róbert váchartyáni lelkipásztor tartott előadást cigányság és keresztyénség témában, melyet kötetlen beszélgetés követett. „A közös alapokra való építkezés azért fontos, hogy a közös célt, a romák és nem-romák békés együttélését egységesebben lássuk, és a sokszínű eszköztárat fókuszáltan tudjuk a helyi szükségleteknek megfelelően felhasználni” – fűzte hozzá Ignácz Andrea.
A leginkább liturgiai és eszkatológiai témákat érintő eszmecsere után Amir Algharati pszichológus az átélés módszerébe vezette be a résztvevőket. „Az érzékenyítő és átéléses technikák sajátélményű kipróbálása nagy élményt jelentett számomra. Így sokkal mélyebben át tudom érezni a ránk bízottak nehézségeit” – vélekedett a programelemről Bárdos Péterné, a Kecskeméti Hajnalcsillag Tanoda vezetője.
A résztvevők a szakmai ismeretek mellett a hálózatba kapcsolódás erősítését emelték ki a műhely legnagyobb pozitívumaként. „Az egész workshop hozzásegített ahhoz, hogy még inkább megerősítse bennem a romák felé végzett szolgálat fontosságát. Mind a trénerek, mind az új és régi ismerősök által kapott és tapasztalt értékek gazdagítottak. Mindezek az impulzusok új lendülettel töltöttek fel az anyagyülekezetemben végzett cigány testvérek felé történő szolgálathoz” – mondta Keresztyén Károly.
Bozsoky Jonathán Benjámin, a Kokadi Református Egyházköszség lelkésze kiemelte: „Mindig ajándék, amikor Isten arra hív, hogy gondoljam át a szolgálatomat, másokhoz való hozzáállásomat és úgy érzem, ezen a workshopon ez történt.”
Ignácz Andrea, a dupla műhelynap szervezője szerint a romák helyzetének felismerése, nehézségeik megértése, és a megfelelő eszközökkel történő kezelése egy társadalmi problémakör megoldásának alapfeltétele, hogy az emberek érzékenyek egymás problémáira, elfogadják és megértik egymást, hogy hatékonyan tudjanak segíteni egymásnak/egymáson. „A projektben részt vevő lelkészek és munkatársaik olyan eszközöket ismerhettek meg, melyeket a saját közösségeikben, presbitériumban, gyülekezetben, felnőttek és gyerekek között egyaránt használni tudnak. Átélték a különböző interaktív foglalkozásokat, megismerték a módszereket, melyeket eszközként használhatnak a későbbiekben” – mondta.
A résztvevők workshopon hallottakat, tanultakat mentorálási alkalmakon fogják közös ötleteléssel gyakorlatba ültethetővé tenni a közeljövőben.
