Mindenkit meg tudnánk etetni a világon

Mindenkit meg tudnánk etetni a világon

Most már nem az a kérdés, hogy hogy tudunk elég élelmet termelni, hanem hogy az hogy jusson el mindenkihez, és hogy olyan minőségű legyen, amitől mindenki egészséges is lesz, nem csak jóllakott. A klímaváltozás viszont mindenbe bekavarhat, és nem is tudjuk pontosan, hogy hogyan. Ezekről beszélt nekünk Vladimir Rakhmanin, a FAO, vagyis az ENSZ élelmezésügyi szervezetének európai regionális vezetője. Egy évvel ezelőtt arról írtunk, hogy az élelmiszerek világpiaci ára hétéves mélyponton van, de nemsokára emelkedni fog. Azóta a FAO statisztikái szerint 16 havi csúcsra emelkedtek az árak.

Mi változott, és merre tartanak az élelmiszerárak a világban?

A piacon mindig van némi ingadozás. Idén több nagy élelmiszertermelő országban is jó volt a gabonatermés, úgyhogy rövid távon most jól állunk. Hosszabb távon természetesen figyelembe kell vennünk az olyan tényezőket, mint a klímaváltozás, ami nagyon negatívan hat majd az élelmiszer-termelésre. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen következményei lesznek a klímaváltozásnak, de tudjuk, hogy zajlik. De ennek hosszabb távon lesznek hatásai, rövid távon még nem érezni, úgyhogy ezzel a döntéshozóknak számolnia kell, a piacoknak még nem. Ma FAO-nál próbáljuk felhívni a döntéshozók, az üzleti vezetők és a közvélemény figyelmét arra, hogy nem lehet semmibe venni az éghajlatváltozás hatásait, amik a termelőket és a fogyasztókat egyaránt érinteni fogják. Ezért meg kell tanulnunk és terjesztenünk kell olyan új technikákat, amelyek segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunkat. Ezek nagyon eltérőek lehet a különböző országokban, van, ahol a szárazság okoz problémát, máshol áradásokkal kell megbirkózni, így mindenhová más megoldás kell.

Az a tény, hogy az idei volt a világtörténelem legmelegebb nyara, nem befolyásolta az idei termést?

Nem tudom pontosan fejből a statisztikákat, de a legfrissebb adatok szerint a búzatermelő országokban például nagyon jó volt az idei termés. Az igazat megvallva nagyon sok tényező befolyásolja az élelmiszertermelést és a mezőgazdaságot, amelyekhez rövid távon megtanulunk alkalmazkodni. A mezőgazdaság sosem volt egy olyan terület, ahol teljes biztonsággal lehet előre tudni, hogyan alakul majd a termés. A hosszú távú hatásokhoz viszont még nem tudjuk, hogyan tudunk alkalmazkodni.

És mik a jövővel kapcsolatos félelmek? Hogy nem lesz elég élelmiszer?

Jelenleg nem aggódunk az élelmiszerbiztonság miatt, vagyis amiatt, hogy nem lesz elég élelmiszer a világon. Természetesen az aggasztó és igazán szégyenletes, hogy még mindig majdnem nyolcszáz millió ember éhezik a földön. Viszont ennek nem az az oka, hogy nincs elég élelmiszer a világon, hanem főleg az, hogy ezek az emberek szegények és nehezen jutnak hozzá az élelmiszerekhez.

Viszont a világon van annyi élelmiszer, hogy mindenkit megetessünk.

A kérdés ma nem az, hogy van-e elég, hanem hogy az jó minőségű-e és hogy az emberek hozzáférnek-e. A fejlett országokban például az egyik legnagyobb probléma az elpazarolt élelmiszer, ami vagy a feldolgozás során vész el, vagy a fogyasztók dobják ki indokolatlanul. Most az élelmiszerbiztonság minőségi oldalával kell foglalkoznunk, vagyis, hogy mennyire tápláló az, amit az emberek megesznek. Azok az élelmiszerek a legtáplálóbbak, amelyek a földben nőnek, természetes vízzel. Azokat a tápanyagokat, amiket ezek nyújtanak, nem lehet kemikáliákkal, vitaminokkal helyettesíteni. Az ENSZ erre is szeretné felhívni a figyelmet, hogy minőségi élelmiszereket kell termelnünk. Az is egy probléma, hogy olyan húst eszünk, amelyeket antibiotikumokkal kezeltek, amik az emberekbe is bekerülnek az élelmiszerekkel, ami miatt sok ember szervezete ellenáll az antibiotikumoknak. Ezek az új kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk.

A teljes cikk itt olvasható.


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »