Mindenki megváltoztatná a megyerendszert, de ahány politikus, annyi fajta elképzelés

Mindenki megváltoztatná a megyerendszert, de ahány politikus, annyi fajta elképzelés

A politikusok egyetértenek abban, hogy meg kéne változtatni a megyerendszert Szlovákiában, abban azonban eltérnek a vélemények, hogy milyen módon.

 

A jelenlegi megyerendszer módosításáról szóló vitát egyik parlamenti párt sem utasítja el. Van, aki több, van aki kevesebb megyét látna szívesen. A Belügyminisztérium jelezte, hogy nem áll szándékában akadályozni az ország megyei felosztásáról szóló vitát.

 

Az MKP már régóta szorgalmazza a megyehatárok igazságosabb meghúzását, tekintve, hogy azok 2001-es kialakítása szándékosan azt szolgálta, hogy a magyar nemzetiségű választók egy magasabb területi egységben (VÚC) se lehessenek többségben.

 

Most az OľaNO parlamenti képviselője, Veronika Remišová rótta fel Robert Fico kormányfőnek, hogy 10 évnyi kormányzása alatt sem került sor reformra ebben a kérdésben. Az SNS frakcióvezetője, Tibor Bernaťák szerint érdemes beszélni a megyehatárok kérdéséről, de leghamarabb 2020-ban tartja reálisnak a vita megkezdését. Ezt az álláspontot a szlovák nemzetiek elnöke, Andrej Danko is támogatja, aki biztosra veszi, hogy ebben a választási ciklusban nem történik változás Szlovákia megyei felosztását illetően.

 

Kinek milyen elképzelései vannak?

 

A szlovák nemzetiek a régi, 3 megyés felosztást (nyugat, közép, kelet) látnák szívesen, nyilván ez az egyik legrosszabb eshetőség a felvidéki magyarságra nézve, hiszen szavazatuk súlya tovább csökkenne a megyei választásokon. A Smer a 3+1 (Pozsony, nyugat, közép, kelet) felosztást szorgalmazza, bár ez ügyben 10 évnyi kormányzás után sem tett semmit.

 

Színekkel jelölve 3+1 megye, fekete vonalakkal pedig a jelenlegi megyehatárok. A térkép egy a normalizáció időszakából származó atlasz reprofotója. Forrás: Körkép.sk/Archív

 

A kormánykoalíció harmadik tagja, a Most-Híd elképzelése sokkal inkább az ellenzék 18-22 régiós megyerendszerére hajaz. Bugár Béla október közepén jelezte, hogy pártja számára egy 16 megyés felosztású rendszer lenne elfogadható. Másik lehetőségként azonban felvetette, hogy a megyék szerepét teljesen átvennék a település-összevonásokkal létrejövő nagyobb önkormányzati egységek.

 

Település-összevonás – kérdésekkel

 

Idén júniusban jelent meg a Pénzügypolitikai Intézet tanulmánya a település-összevonások hozadékairól, amely azonban kizárólag anyagi szempontból vizsgálta meg, mi lenne, ha több település önkormányzatának összeolvasztásával mikrorégiókat alakítanának ki – egyetlen polgármester és egy képviselőtestület vezetése alatt.

 

Az elképzelés lényege, hogy az építésügyi hivatalok működtetésének példájára – amelyeket ma is több település tart fenn – minden hivatali ügyet közös hatáskörbe helyeznek. Ez az egyszerű emberek számára azt jelentené, hogy csak a hét adott napján intézhetnék helyben ügyeiket, sőt, sokan kénytelenek lennének utazni – például egy egyszerű hitelesítés miatt is.

 

Az IFP szerint a közös hivatalvezetéssel és a központosított ügyintézéssel egy több faluból álló mikrorégió százezreket takaríthat meg évente. Ráadásul Szlovákiában 3,5-szer annyi polgármester jut egy lakosra, mint a környező országokban, így számuk csökkentésével további összegek spórolhatók meg.

 

A települések egy része azonban ellenkezik – nem véletlenül. Nem csak a polgármesterek féltik az állásukat, de a lakók sem szívesen utaznának 10-20 kilométert egy-egy ügyintézés miatt – ami nyilván költségekkel is jár.

 

A település-összevonások modellje. Érdemes megnézni Komárom régióját – nyugat-keleti irányban elnyújtva a Duna mentén. Ez azt jelentené, hogy egyes falvak lakóinak akár 30 kilométert is kellene utazni az ügyintézés érdekében. Forrás: MF IFP

 

Történelmi régiók

 

Richard Rybníček még 2015-ben hozakodott elő a megyerendszer történelmi alapokon nyugvó megreformálásával. Ő nem csak 16 megyére osztotta volna újra az országot (Komárom megye például a Komáromi, Érsekújvári és Vágsellyei járásból állt volna össze), hanem 160 mikrorégióra, amelyeket a fentebb említett település-összevonások elvén közös önkormányzat irányított volna.

 

A Trencsén polgármestereként is ismert politikus Vladimír Bačík 2005-ös modelljét vette alapul. Bačík a mai Szlovákia természetes régióiból indult ki, figyelembe véve a városok vonzákörzeteit is. Az ő felvetései alapján 2014-ben szintén megjelent egy tanulmány, ami a megyehatárok megváltoztatását sürgette. A tanulmány szerzője (Dušan Sloboda) érdekes utalást tesz a „szlovák Trianon-komplexusra”:

 

„A jelenleg érvényes nyolcas felosztás nem veszi figyelembe, sőt, markánsan megsérti a közigazgatás eddigi fejlődését, hiszen a kerületek határai természetes régiókat választanak szét, például Zemplént, Szepességet, Gömört vagy Felső-Nyitrát.  A jelenlegi felosztásból azt is érezni, hogy nem  Magyarországnak, de Szlovákiának is van Trianon-komplexusa. Dél-Szlovákia történelmi megyéinek régióit a mai nagy megyék ‚feloldják’ és célzottan ‚elegyítik’ más, északabbi régiókkal.

 

Ennek a keveréknek az eredménye a magyar nemzetiségű polgárok tömbjeinek ‚felhígítása’ a nagyobb, szlovák többségű régiókban (legfőképp Nagyszombat és Nyitra megyében).”

 

Forrás: Báčik 2005

 

Rybníček végül tavaly bejelentette, hogy TOSKA néven pártot alapít, de két sajtótájékoztató után lényegében eltűnt az országos szintű közéletből. Majd október végén egy interjúban elárulta, pénzhiány miatt mégsem alapít pártot.

 

Ma nincs egyetlen politikai párt sem, amely ne lenne hajlandó tárgyalni a megyerendszer reformjáról. Az is igaz azonban, hogy az ezirányú lendület a megyei választások elmúltával valószínűleg alábbhagy. De nem kérdés, hogy sem a szlovákiai sem a szlovákiai magyar polgárok számára nem megfelelő a jelenlegi közigazgatási felosztás.

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: Körkép.sk

A cikk a ‘Szlovákiai Magyarok’ Megyei választások a Felvidéken című e-magazinjában jelent meg

 

Megyei választások a Felvidéken – Megjelent a Körkép.sk legújabb tematikus magazinja

The post Mindenki megváltoztatná a megyerendszert, de ahány politikus, annyi fajta elképzelés appeared first on Körkép.sk.


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »