Mindenki azt adta, amit tudott

Köszönetet mondott a németeknek és Németországnak az 1956-os magyarországi menekülteknek nyújtott segítségért és szolidaritásért Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Az 1956-es forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából a világhírű berlini Konzerthausban kedd este rendezett ünnepi megemlékezésen a miniszter emlékeztetett arra, hogy a forradalom leverésekor az akkori szövetségi köztársaságba menekültek tapasztalhatták a németek szolidaritását és legkülönbözőbb támogatását az egyszerű emberektől, az üzemi munkásoktól az egyetemi diákokig, a művészekig, az egyházakig és a politikusokig.

Mindenki azt adta, amit tudott – emlékezett a miniszter.

Beszédében Balog Zoltán utalt arra, hogy Magyarország nagy árat fizetett a később kivívott szabadságért. Emlékeztetett a többi között arra, hogy az ’56-os forradalom idején 2500-an vesztették életüket a harcokban, köztük sok roma, akikre – mint fogalmazott – “büszkék vagyunk”. 1961 végéig csaknem 22 ezer embert sújtottak börtönbüntetéssel, 229 embert kivégeztek, a halálbüntetés korhatárát 16 évre csökkentették. Kitért arra is, hogy 13 ezer embert internáltak és 180 ezren hagyták el az országot. Németország, Ausztria, Svájc, továbbá Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália tízezreket fogadtak be közülük.

A miniszter utalt arra, hogy az akkori menekültek törekedtek arra, hogy – mint fogalmazott – jobb németek, jobb svájciak legyenek. És sokan közülük arra törekedtek, hogy mindazzal, amit itt tanultak, tapasztaltak, a szülőhazájukat segítsék.

Utalt ugyanakkor a jelenlegi milliós menekülthullámra, az akkori és a mostani menekültek közötti különbségekre. Az 1956-ban kivándorlók és a napjainkban milliókat megmozgató vándorlás közös jellemzője az emberi szenvedés. 1956-ban azonos kulturális hátterű emberek vándoroltak ki, ez egy egyszeri kivándorlás volt. A napjainkban tapasztalható vándorlás mindaddig tartani fog, amíg ezek az emberek egy igazságosabb világrendben otthon, a saját hazájukban nem kapnak esélyt a boldogulásra. A két vándorlásban a közös, az az emberi szenvedés – mutatott rá Balog Zoltán.

A kérdés ma azonban, hogy hol, mikor, kinek és hogyan kell segíteni – tette hozzá. Azoknak, akik gyors, moralizáló válaszokat fogalmaznak meg, fel kell tenni a kérdést, hogy döntésükért hogyan vállalják a felelősséget a jövő nemzedékei előtt.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a szolidaritás és a segítőkészség kölcsönösségen alapszik Magyarország és Németország között is.

1989-ben, amikor Németország keleti felének szüksége volt Magyarország szolidaritására, az ország megadta ezt, szabad döntéssel, egy szovjet megszállás alatt lévő nem szabad országban. Mindez – mint kiemelte – elvezetett Németország és Európa újraegyesüléséhez.

Ünnepi beszédében a miniszter a magyarokat a szabadság népeként jellemezte, hozzátéve: amikor szabadon választhattak, mindig a szabadságot választották.

Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a szabadság olyan drága kincs, amelyet meg kell védeni. Jogállamiság és jogrend nélkül nem fejlődhet. Hangsúlyozta, meggyőződésük, hogy ezt a szabadságot és egyben az Európai Unió tartósságát óvják, amikor Magyarország déli határát védik.

A miniszter ezzel összefüggésben ismét kiemelte a szolidaritás elsődleges fontosságát. A szolidaritáshoz azonban elengedhetetlen, hogy kölcsönösen értsük egymást – emelte Balog Zoltán, aki szerint ez a kölcsönös megértés különösen vonatkozik Németországra és Magyarországra.

A emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy a német-magyar kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak. A két nép, a két ország összetartozik, még akkor is, ha – mint kijelentette – ugyanarra a kérdésre olykor eltérő válaszokat adnak.

Végezetül Balog Zoltán emlékeztetett az 1953-as berlini, az 1956-os budapesti, az 1968-as prágai és az 1981-es lengyelországi felkelésre, utalva arra, hogy akik akkor harcoltak, megtanítottak mindenkit a szabadság értékének megbecsülésére.

Wolfgang Schäuble komoly szövetségese Magyarországnak

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter komoly szövetségese Magyarországnak, és az egyik legtekintélyesebb német politikus nemzedéke még pontosan tudja, hogy Magyarország a szabadságszeretet szempontjából nem változott 1956 óta – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden Berlinben a magyar közmédiának.

A magyar és a német miniszter a berlini magyar nagykövetség által az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondott beszédet a világhírű Konzerthausban.

Az ünnepség után adott nyilatkozatában Balog Zoltán kiemelte: megerősítés, hogy Wolfgang Schäuble “barátja Magyarországnak, és ezt nem is titkolja”, pedig “ezzel nem mindig népszerű az ember Németországban”.

Magyarország számíthat Wolfgang Schäubléra, aki “Brüsszelben is nagyon sokat segített nekünk, amikor Magyarországot jogtalan pénzügyi intézkedésekkel akarták sújtani” – húzta alá Balog Zoltán.  

Wolfgang Schäuble: a magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt

A magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt, és ezért a németek mindig is nagyon szorosan kötődnek hozzájuk – mondta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kedden Berlinben, a magyar nagykövetség által az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára rendezett emlékünnepségen.

A világhírű Konzerthausban tartott ünnepi hangverseny előtt elmondott beszédében az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép CDU tekintélyes politikusa hangsúlyozta: a magyarországi forradalom és szabadságharc volt az egyik első tapasztalata a szabadságról és a szabadságért folytatott küzdelemről, amelynek révén megtanulta, hogy a béke és a szabadság egy feszültséggel terhes tér két pólusa lehet. Viszont ha sikeres a harc a szabadságért, létrejöhet az egység.

Ez mutatja Németország és Európa története – hangsúlyozta a német politikus, kiemelve: nem lehet elég sokszor elmondani, hogy a magyarok nyitották meg elsőként a vasfüggönyt. A béke és a szabadság egységéért a lengyelek is sokat tettek a nyolcvanas években, a Szolidaritás szakszervezet mozgalmával, ezért a németek mindig is “különösen intenzív érzelmekkel” viszonyulnak a magyarokhoz és a lengyelekhez – mondta Wolfgang Schäuble.

A béke és a szabadság egysége nem magától értetődő, nem természetes, és Ukrajna példája is mutatja, hogy meg kell küzdeni érte. “Ez a magyar forradalom öröksége” – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: a változásra való hajlandóság és a stabilitás, valamint a nyitottság és az identitás is ellentétes pólusok lehetnek, Európa történelme pedig a válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként lehet ezeket a pólusokat egységbe, egyensúlyba hozni. Az európai történelem megmutatta, hogy ez lehetséges.

Felidézte: Francois Mitterrand néhai francia államfő éppen a berlini Konzerthausban mondta egy 1995-ben – a második világháború befejezésének 50. évfordulója alkalmából – tartott ünnepségen, hogy “a visszatérés a nacionalizmushoz a háborút jelenti”. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy a szabadság, a közösség, az önazonosság, a nyitottság nem létezhet tolerancia nélkül – mondta.

A zsidó-keresztény hagyományon és a felvilágosodás értékein alapuló európai kultúra mindig “nyitott és toleráns” volt, gazdagságát a “végtelen sokszínűsége” jelenti, amelyben a 6-8. század óta az iszlámnak is van helye – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble.

Európa alapértékei közé tartoznak az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, a tolerancia, a politikai pluralizmus, a hatalmi ágat szétválasztása, a vélemény és a sajtó szabadsága, a szolidaritás a gyengékkel; “a magyarok ezekért az értékekért kockáztatták az életüket, és sokan fel is áldozták az életüket értük” – emelte ki a német miniszter.

Hozzáfűzte: “elárulnánk saját magunkat, ha nem lépnénk fel ezekért az értékekért, ha sárba tiporják őket”, mint ahogy az Ukrajnában is történik.

Mint mondta, a sokszínűség és egység, az önazonosság és nyitottság egységét egy mind gyorsabban változó világban kell újra és újra megtalálni. Az élénk, dinamikus kultúrák “nem zárkóznak be” és folyton változnak, ugyanakkor a nyitottság, a szabadság és a jog uralmának értékei állandóak. Ez pedig nem utolsósorban az ’56-os magyar forradalom vívmánya – mondta Wolfgang Schäuble a több száz meghívott vendég, köztük magas rangú német politikusok és diplomaták részvételével tartott ünnepségen, amelyen a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Liszt Ferenc és Kodály Zoltán műveiből adott hangversenyt.


   


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »