Magyarország a magyar igazságügyi reformmal kapcsolatos minden, az ország érdekeivel azonos, a magyaroknak nehézséget nem okozó kérésének eleget tett, ezért várja, hogy a neki járó uniós pénzek megérkezzenek – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter Brüsszelben újságíróknak, azután tovább darálta a kormányzati marketinget.
Itt azonban érdemes egy kicsit megállni. Az igazságügyi reform keretében Magyarország 17 kötelezettségvállalást tett, leginkább a korrupció felszámolása érdekében az EU felé, merthogy ez feltétele a források további folyósításának. Tuzson szerint ennek ugyan a kormány maradéktalanul eleget tett, az Átlátszó azonban beleakadt egy olyan történetbe, amely jól szemlélteti, milyen eredménnyel valósul meg például a közbeszerzések rendszerét érintő kötelezettségvállalás.
Már a közbeszerzés lezárta előtt többet lenyúltak, mint a közbeszerzés tárgya.
A helyszín Zsadány, ahol kerékpárút befejezésére írtak ki egy nettó 14,2 millió forintos közbeszerzést. Azután uniós forrásból 17,4 millió forintot elköltöttek a piaci versenyre. A végeredmény az lett, hogy az uniónak kétszer annyiba, 31,6 millió forintjába került a beruházás.
A közbeszerzés nyertese szokatlanul sok, összesen több mint 30 vállalkozó közül került ki, ennyien adtak be a munkára ajánlatot. Olyan vállalkozások is pályáztak, amelyek tevékenységi köre alapján első ránézésre is alkalmatlanok voltak a feladatra: előadó-művészettel, kereskedelemmel, informatikával, audio-, videoberendezés kiskereskedelemmel, film- és videogyártással, információ-technológiai szaktanácsadással, állattenyésztéssel, számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel, személybiztonsági tevékenységgel, valamint fénymásolással és egyéb irodai tevékenységgel foglalkozó vállalkozás.
A nagy számú, egészen távolról is érkező pályázó megjelenésének az lehetett az oka, hogy egy új, a kkv-nak járó uniós támogatáshoz hozzá tudjanak férni – írja a lap. Ugyanis mivel feltűnően megszaporodott Magyarországon az egyajánlatos közbeszerzések száma, annak érdekében, hogy élénküljön a verseny, a kkv-k számára támogatási rendszert hoztak létre, hogy minél több tenderen el tudjanak indulni. A kötelezettségvállalás eredményeként mikro-, kis- és középvállalkozások 600 ezer forint támogatást igényelhetnek ajánlatuk elkészítéséhez, valamint az elkészített dokumentáció benyújtásához kapcsolódó költségekhez. Zsadányban ez sikerült. 29 olyan pályázó nyert el a közbeszerzési részvételt ösztönző átalánytámogatást, cégenként 600 ezer forintot, amelyik azután alul maradtak.
Az Unió is megnyugodhat, a Fidesz is a pénzénél marad.
A portál kérdésekkel fordult a részvevőkhöz, hogy megtudja, mi történt, hogy építkezéssel nem foglalkozó, vagy épp több száz kilométerre lévő cégek pályáztak, s hogy az alkalmatlanságukra miért nem derült fény. Választ sehonnan sem kapott. Ez a kollektív hallgatás megerősíti a gyanút, hogy a legtöbb vállalkozás nem egymástól függetlenül, hanem szervezett módon, előre megbeszélt forgatókönyv alapján pályázott a munkára, hogy azok érvényesek legyenek, de ne lehessen nyerni velük. Ami ha így van, akkor csalásról van szó. Ugyan az unió és az állam tulajdonképpen elérte a célját, látszólag felpezsdült a verseny, és korábban sok passzív cég vett részt közbeszerzésen, mégis inkább beszélhetünk csalás gyanújáról, mint valódi eredményekről – vonja le a következtetését az Átlátszó.
Tuzson Bence miniszter azt is mondta Brüsszelben, hogy a jogállamiság álkérdés, nem is kéne vele foglalkozni. „Magyarország számára az első és legfontosabb a szuverenitás megőrzése, valamint igazságügyi szempontból az, hogy a versenyképességét biztosítani tudja. Magyarország mellett fontos az Európai Unió versenyképességének szavatolása is, hiszen az utóbbi időszakban mind Amerika, mind pedig Kína előnyt szerez ezen a területen, ami komoly lemaradást eredményezhet 2030-ra Európa számára.” Talán elé kerül az Átlátszó cikke, hogy belássa, a marketing nem minden.
(Címlapkép: Hadházy Ákos/facebook)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
