Minden második Orbán Viktoré 2017 kifejezései közül

Minden második Orbán Viktoré 2017 kifejezései közül

2015 és 2016 után ismét végigvesszük az elmúlt év meghatározó kifejezéseit. Most az olvasók dönthetik el, hogy a döntőbe jutott tíz szó és szókapcsolat közül melyik legyen a 2017-es év kifejezése.

Homo brüsszelikusz

Az Alekszandr Zinovjev által azonosított homo sovieticus – és alfaja, a homo kádáricus (avagy kádárikusz) – után új emberi alfajt sikerült felfedezni. Orbán Viktor miniszterelnök október 23-ai beszédében jelentette ki, hogy „a globalizmus erői feszegetik az ajtót, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelikuszokká gyúrjanak bennünket”. Könnyen kitalálhatjuk, milyen ember is a homo brüsszelikusz: nem érdekli a nemzeti kultúra, a vallás, csak az anyagi javak és legfeljebb elvont magasztos társadalmi eszmék. Egyébként a sajtó már többször foglalkozott azzal, hogy a Brüsszel ideális szitokszónak: nem teljesen az – egyébként a V4-ek által is hasznosnak ítélt – Európai Uniót, nem is egy konkrét testületét állítják célkeresztbe, hanem a kissé képlékeny Brüsszelt, jó példa erre az Állítsuk meg Brüsszelt! szlogen is.

A homo brüsszelikusz írásmódjával kapcsolatban számos kérdőjel sorakozik. A sajtóban több helyen feltűnő brüsszelicuszt azonnal kizárhatjuk, hiszen a -cusz végződés a magyar és a latin változat elegye. De a brüsszelicus sem sokkal jobb, hiszen ugyanúgy hibrid alak: a város magyar nevéhez latin toldalék járul. A megoldás tehát vagy a sovieticushoz hasonlóan teljesen latinos brusselicus lenne – a magyar lapokban, portálokon kevés példa akad rá –, vagy pedig a teljesen magyaros alak, a brüsszelikusz.

Viszkető tenyér

Orbán Viktor a Magyar Időknek húsvét előtt adott interjúban a Fidesz-tábor tagjairól fogalmazott úgy, hogy „jóérzésű emberek ők, persze hogy viszket a tenyerük a sunyi, nyegle és pökhendi vádaskodások láttán”. Nem sokkal később a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy az ellenzéki tüntetéseket látva a békés és derék keresztény embereknek is viszket a tenyerük. A megszólalások természetesen sokféle reakciót váltottak ki, közülük egy majdnem akkora visszhangot keltett, mint a kormányfői nyilatkozatok. Pósfai Gábor, a Decathlon magyarországi ügyvezetője keresztényként és jobboldali szavazóként írt nyílt levelet Orbán Viktornak, amelyben így fogalmazott: „Viszket a tenyered? Mosd meg és nyújtsd oda felebarátodnak. Ha már húsvét van.”

Civiltörvény

Nagy versenyben volt a lex Heinekennel és a lex CEU-val, de mivel ezek hamarabb lecsengtek, a civiltörvény került a tízes döntőbe. Tavasszal még sok helyen különírták, pedig nem a jogszabály civil, hanem akikre, illetve amely szervezetekre vonatkozik. Lehet, hogy az okozta a zavart, hogy a nem politikai, azaz civil szervezetet civilszervezetnek is nevezhetjük, ez esetben civilek szervezetét jelenti. A civiltörvény esetében nincs mozgásterünk, mindenképp egybe kell írni.

Álomgyilkosok

A nem túl hízelgő jelzőt a Momentum Mozgalom érdemelte ki az olimpiarendezésről szóló népszavazáshoz szükséges aláírások leadása után. Tény, hogy szegényebbek lettünk egy álommal, de nagy kérdés, hogy az-e – vagy csak az-e – az álomgyilkos, aki lépéskényszerbe hozta volna a kormányt. Az vajon nem álomgyilkos, aki a számára állítólag oly fontos dolog megvédése helyett egyetlen puskalövés nélkül levonul a csatatérről?

Hírdetés

Csicska

„Vagy köcsögöm leszel, vagy csicskám. Melyiket választod?” – hangzik el a fiatalkorúak börtönét bemutató dokumentumfilmben, a Bebukottakban. Az Index tíz évvel ezelőtt készült, Százhúsz centi tömény erőszak című, nagy nézettséget elérő videójában is hallható a csicska szó, a Blaha Lujza téri késelő rabló kisfiú megszólításként használja. A csicska és a csicskás szót a legtöbb szótár börtönszlengként határozza meg, de emellett nyilván gyakran elhangzik kocsmákban, gengelő fiatalok körében, és minden bizonnyal bőséggel előfordul Dopeman-féle előadók szövegében is. Ezért is keltett megdöbbenést, amikor Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott Vona Gábornak az Országgyűlésben, hogy „önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicska pártot csináltak”. Később a Fidesz közleményében is megjelent a szó, az ifjúsági szervezet pedig nemcsak hűen követte a nagy testvért, hanem még túl is szárnyalta.

Mint a Magyar Nyelv című folyóirat egyik 1943-as számából kiderül, a csicska a tisztiszolgák zubbonyujján lévő piros, ék alakú paszomány volt, azaz a csicskás szó a tisztiszolgát jelentette, és már az első világháború előtt is használták. A cikk megjegyzi, hogy hangzása miatt sokan szláv eredetűnek gondolják a csicska szót, de a szerző szerint ez tévedés, ugyanis a csíkocska rövidítésével keletkezett. Egyébként a csicskás szónak még a múlt század közepén sem volt negatív jelentéstartalma, bizonyság erre egy Kiss Manyi-sláger, az Elmennék a babám mellé csicskásnak – tehát mégsem csak Dopeman-féle dalszövegekben fordul elő.

Me too

Mee Too és #meetoo formában is használatos a szexuális visszaélések elszenvedőinek jelszava. Számos helyen lefordították, nálunk nem gyökeresedett meg az Én is verzió, de nem gond, hiszen néhány év múlva valószínűleg elvétve fog feltűnni az angol kifejezés is. Szavazásunk eredményétől függetlenül egy médiadíjat már bezsebelhetnek a Mee too-sok: az amerikai Time magazin decemberben őket választotta az év emberének – így olyan vegyes társaságba kerültek, amelynek neves tudósok, üzletemberek, egyházfők, szabadságharcosok mellett tagja Európa két legnagyobb tömeggyilkosa is.

Nőügyek

Nincs köze a Mee too kampányhoz, sőt semmilyen zaklatáshoz, és még csak félrelépésekhez sem. A „nőügyekkel nem foglalkozom” válasz a miniszterelnök szájából hangzott el a Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet visszahívását firtató újságírói kérdésre. Azaz egy kulcsfontosságú diplomáciai pozíciót betöltő – hosszú ideig szoros szövetséges – személy eltávolítása nem több nőügynél. Az eset újabb muníciót adott azoknak, akik azt hangoztatják, hogy az első kormányfői ciklusát töltő, elegánsan, egyenesen, szellemesen érvelő Orbán Viktor fényévekre van a maitól.

Soros

Nem lehetett kihagyni a megállókat, közlekedési eszközöket, óriásplakátokat, újságokat, hírportálokat elárasztó nevet. Persze, 2016-ban és előtte is gyakran szerepelt a nyilatkozatokban, de a tavalyi esztendő új szintre emelte – vagy süllyesztette – a sorosozást, csoda, hogy a fociválogatott andorrai kudarcáért nem a spekulánst tették meg bűnbaknak. Sokszor a Soros név volt az ultima ratio érdemi válasz vagy érvek helyett – akár teljesen más témában is –, ami a dedósok „te meg bandzsa vagy” típusú vitájára hasonlít, ráadásul teljesen elnyomja a nagy hatalmú milliárdos politikai tevékenységével szemben kritikus józan hangokat. Ízléstelen szóviccet is gyártott nekünk a politika, amire persze hisztérikus reakciók születtek egyebek között holokausztozással és hitleres pózolással. A cirkuszból mindkét szekértábor hasznot húzott, hiszen az övéinek fel tudta mutatni, hogy „odaát” milyen elképesztő dolgok folynak.

Tram-train

A 2017-es évben sok szó esett a Budapest–Belgrád-vasútvonalról, a 3-as metró felújításáról és a Szeged és Csongrád közötti vonalról, amely vasút is, villamos is, és ezért nemigen sikerült neki nevet találni. A tükörfordítás, a villamos-vasút azért nem jöhet szóba, mert csak a kötőjel különbözteti meg egy létező kifejezéstől. A vasút-villamos is elég nyakatekert, de legalább magyarul van, nem úgy, mint a köznyelvben meggyökeresedett tram-train. Kézenfekvő volna helyi érdekű vasútnak, hévnek nevezni, bár lehet, hogy ettől sikítófrászt kapna néhány szigorúbb közlekedési szakértő, hiszen a szakma nagyon pontosan meghatározza az egyes közlekedési eszközöket. Úgyhogy könnyen lehet, hogy a tram-traint hosszú ideig leszünk kénytelenek elviselni.

Honvédelmi intézkedési terv

Az év legvégén értesítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma az oktatási intézményeket, hogy készítsenek honvédelmi intézkedési tervet, azaz hitet. Mivel nem tulajdonnévről van szó, teljesen felesleges a nagybetű, akkor is, ha már létezik egy hit szavunk. Nem valószínű, hogy bárki is összekeverné őket.

A honvédelmi intézkedési terv ötletét egyesek üdvözölték, mások indulatos ellenvéleményüknek adtak hangot, sőt néhányan a rövidítést is bírálták. Tény, hogy az rövidítések ötletgazdái általában törekednek a megjegyezhetőségre, ennek eredménye például az Emmi és a csok, néha azonban túllőnek a célon. Utóbbira remek példa a pedagógus-önértékelési csoportok 2015-ös válogatásunkban is szereplő rövidítése.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »