Milyen titkot rejtenek a római Santa Maria Maggiore-bazilika ókeresztény mozaikjai?

Milyen titkot rejtenek a római Santa Maria Maggiore-bazilika ókeresztény mozaikjai?

A Santa Maria Maggiore-bazilika hajójának mozaikjai különleges jelentőséggel bírnak, mert a kompozíció az első szinte egészében megmaradt keresztény emlék, amelynek a dekoratív funkción túl tanító szerepe is van. Képekben meséli el a szent történelmet, hirdeti az üdvösség örömhírét.

Fizikai és lelki értelemben is a liturgikus áldozat tere felé vezeti a hívő embert: a bazilika ily módon az üdvösséget hirdeti a felépítésén keresztül és a megjelenített történeten keresztül is. Megelőlegezi a templomok belső fali dekorációjának azt a szerepét, amely a középkor során egyre erősödik, egyre lényegesebbé válik. Nem kiegészítő jellegű díszítés immár, hanem a „menjetek és tanítsatok” evangéliumi küldetést teljesíti.

A főhajó és a diadalív mozaikjai a bazilika építésének idejéből, vagyis az 5. század közepéről valók, ez a legjelentősebb ókeresztény mozaikkompozíció Rómában. A képek jó távcsővel figyelhetőek meg igazán, akkor látszik, hogy az alakok, az épületek ábrázolása nem pontosan körülhatárolt, „megrajzolt”, kicsit véletlenszerű inkább, impresszionista hatást kelt.

Érdemes egyben látni az egész kompozíciót. Benne van az egész kinyilatkoztatás, Ábrahámtól Jákobig, Mózesig, Józsuéig… és Isten anyja felé halad, rajta keresztül pedig Krisztus felé. Az üdvtörténet nem egyszerűen jelenetek, egymással össze nem függő töredékek láncolata, hanem egyetlen üdvterv részeiből áll össze, amely a megtestesülésben nyeri el értelmét.

A patrisztikus irodalom képviselői, még ha eltérően is értelmezték a Szentírást, egyetértettek abban, hogy az Ószövetséget együtt kell olvasni az Újszövetséggel, mert a keresztény hit szerint a Krisztussal való kapcsolat fényében íródott.

Érdemes megjegyezni, hogy néhány kép elveszett, amikor az oltár közelében építettek két oldalt egy-egy nagy kápolnát, illetve vannak olyanok, amelyek annyira megrongálódtak, hogy az idők során freskókkal helyettesítették őket.

Az ószövetségi történeteket ábrázoló mozaikképek a megtestesülést készítik elő. Bal oldalon tizennyolc képben jelenik meg a Teremtés könyve; Ábrahám, Izsák és Jákob alakja áll a középpontban. A tizennyolcból csak tizenkettő az eredeti mozaik. A következő jeleneteket láthatjuk sorban:

2. A mozaik felső részén: az Úr megjelenik három angyal képében Ábrahámnak a mamrei tölgynél (Ter 18,1–5). Alul: Ábrahám megparancsolja Sárának, hogy készítsen három lepényt (Ter 18,6), Ábrahám pedig megteríti az asztalt a három angyalnak (Ter 18,8).

3. Fent balról Ábrahám látható, aki Izsák fejére teszi a kezét, és búcsúzik a másik oldalon Lóttól, aki mellett két lánya áll (Ter 13,8–12); lent két csoportban állatok a pásztoraikkal, a két férfi különválásának szimbólumaként (Ter 13,5–7).

Ezután áll a boltív, amelyet a Pál-kápolna építésekor nyitottak a 17. században. Az itt lévő három mozaikot ezzel megsemmisítették. A ciklus az ív után folytatódik:

4. Fent Izsák megáldja Jákobot Rebeka jelenlétében (Ter 27,22–29), lent Ézsau, aki a vadászatból visszatérve apjához járul (Ter 27,30–31).

5. A következő mezőben egy festmény található, Jákob álmát ábrázolja (Ter 28,11–15).

6. Fent Ráchel hírül viszi Lábánnak Jákob érkezését (Ter 29,12), Lábán és Jákob megölelik egymást (Ter 29,13). Lent Lábán bevezeti Jákobot a házába (Ter 29,13).

7. Jobb oldalon áll Jákob, aki feleségül kéri Lábántól Ráchelt, aki középen áll, és balra mutat a nyájra, amelyet hét éven át őriznie kell (Ter 29,15–19).

8. Fent balra Jákob otthagyja a nyájat, hogy feleségül kérje Ráchelt, lent meghívja barátait az esküvőre, amelyet jobb kéz felől látunk, a kézfogás jelenetében (Ter 29,21–22).

9. Fent Jákob elkéri Lábántól a foltos bárányokat, lent a nyáj szétválasztása látható (Ter 30,25–35).

10. Balról Jákob megmutatja az állatoknak a foltosra metszett gallyakat (Ter 30,37–43). Jobbról az Úr azt mondja Jákobnak, térjen haza. Lent Jákob bejelenti az asszonyoknak, hogy útnak indul (Ter 31,3–16)

11. Későbbi időből származó freskó, nem illeszkedik a sorrendbe: Jákob felismerni véli fia, József véres ruháit, pedig Egyiptomba adták őt el (Ter 37,33–34).

12. Fent balról Jákob követei megérkeznek Ézsauhoz (Ter 32,3–5), jobbról a követek beszámolnak Jákobnak és két feleségének (Ter 32,6). Lent valószínűleg megöleli egymást a két testvér, de ez a rész erősen megrongálódott (Ter 33,3–5).

13. 16. századi mozaik, nem illeszkedik a sorrendbe: készülődés Izsák feláldozására.

14. Fent Hámor és fia, Szichem megkérik Jákobtól lánya, Dina kezét (Ter 34,4–5), lent pedig a fiútestvérei dühösen térnek haza a mezőről (Ter 34,7).

Hírdetés

15. Fent Dina testvérei beszélnek Hámorral és Szichemmel (Ter 34,8–18), lent elmondják a többieknek, milyen megállapodásra jutottak (Ter 34,20–23).

16–17–18. Az utolsó három mezőben későbbi korok festményei láthatók, amelyeknek témája nem illeszkedik a sorozatba.

A jobb oldalon a tizennyolc mezőből tizenöt az eredeti mozaik. A Kivonulás, a Számok és Józsué könyvéből való jeleneteket ábrázolnak. Együttesen tanúskodnak Isten csodálatos segítségéről az úton, amely az ígéret földjére vezet. Előkészítik a legnagyobb csodát, a Fiú megtestesülését.

1. Az első mező nem illeszkedik a sorba.

2. Fent Mózest látjuk római katonaruhában, a fáraó lánya fiává fogadja (Kiv 2,9–10), lent Mózes filozófusokkal beszélget, Alexandriai Filóntól származó jelenet.

3. Fent Mózes feleségül veszi Cipporát (Kiv 2,21), lent Isten hívja Mózest az égő csipkebokorból (Kiv 3,1–4).

A boltív következik az V. Sixtus-kápolna felé, amely három mező helyét foglalja el.

4. Átkelés a Vörös-tengeren (Kiv 14,16–31). A jelenet a teljes mezőt elfoglalja.

5. Fent balról a nép zúgolódik Mózes és Áron elen (Kiv 16,2–3), jobbról Isten beszél Mózeshez (Kiv 16,4–5). Lent az égből eleségül aláhulló fürjek csodája.

6. Fent jobbról a nép panaszkodik a víz keserűsége miatt (Kiv 15,24), balról Mózes beszél Istennel, aki megparancsolja neki, hogy változtassa édessé a vizet, belemártva egy fadarabot, a kereszt mintájára (Kiv 15,25). Lent Mózes megparancsolja Józsuénak, hogy harcoljon az amalekiták ellen (Kiv 17,9).

7. Mózes, Áron és Hur imájának köszönhetően győzelmet aratnak az amalekitákon a dombon (Kiv 17,10–13). A jelenet a teljes mezőt kitölti.

8. Fent a kémek visszatérése az Ígéret földjéről (Szám 13,26–33), lent megpróbálják megkövezni Mózest, Józsuét és Kalebet (Szám 14,10).

9. Fent balról Mózes átadja a papoknak a törvény könyvét, amelyet a szövetség ládája mellé kell tenni (MTörv 31,24–29), jobbról Mózes meghal Nebo hegyén (MTörv 34,1–5). Lent Józsue megparancsolja a papoknak, hogy haladjanak a nép előtt a szövetség ládájával (Józs 3,6).

10. Fent a csodás átkelés a Jordánon (Józs 3,14–4,11), lent hírszerzők küldése Jerikóba, Rácháb, aki elrejtette őket, a falakon állva tagadja a király küldötte előtt, hogy ott vannak (Józs 2,1–6).

11. Fent megjelenik Józsuénak a mennyei seregek vezére (Józs 5,13–16), lent pedig a hírszerzők menekülnek Jerikóból, Rácháb segít nekik lemászni a falon, és amikor megérkeznek, beszámolnak Józsuénak (Józs 2,15–24).

12. Fent Jerikó bekerítése, lent pedig a ládát viszik körbe a harsonaszóra (Józs 6,1–18).

13. Fent jobbról az öt amorita király megszállja Gibeon városát, amely Izrael szövetségese volt. Fent balról Gibeon lakói segítséget kérnek Józsuétól. Lent balról az Úr megjelenik Józsuénak, lent jobbról pedig Józsue lovon megy Gibeon és lakói megsegítésére (Józs 10,5–9).

14. Fent Józsue harcol az amoriták ellen (Józs 10,10), lent pedig csodás módon jégeső esik Izrael ellenségeire (Józs 10,11).

15. A nap és a hold megállnak Gibeon felett (Józs 10,12–14). A jelenet az egész mezőt kitölti.

16. Fent a lázadó királyokat Józsue elé vezetik, lent pedig Józsue megparancsolja, hogy büntessék meg őket (Józs 10,22–25).

17–18. A két utolsó mező nem illeszkedik a sorba, későbbi korban festették őket.

A mozaiksorozat középen, az apszist határoló diadalívnél végződik, amely Mária istenanyaságát ünnepli. A diadalív szimbolikusan azt a kaput jelenti, amelyen keresztül az emberiség elér Istenhez, ezért a megtestesülés jelenetei díszítik, szintén az 5. századból való mozaikok.

Fent balról először az angyali üdvözlet, ahol Mária római hercegnői ruhában látható, a kezében orsó, amelynek segítségével elkészíti a bíborszínű leplet a templom számára. A háromkirályok imádása következik, majd az ártatlanok lemészárlása, vagyis az aprószentek története.

Bal oldalon Jézus bemutatása a templomban, menekülés Egyiptomból, majd egy apokrif evangéliumból származó jelenet, amikor az Egyiptomból való menekülés közben Jézus családja bemegy egy pogány városba, amelynek pogány bálványai leomlanak, és a seregek vezére eljön hódolni a gyermek, a Megváltó előtt.

Az ív tetején az üres trónus látható, a Hetoimaszia – a görög szó előkészítést, boldog várakozást jelent, Krisztus trónjának előkészítését az utolsó ítélethez. A trónon a kövekkel ékesített kereszt áll. Zsámolyként a trónus előtt a hét pecséttel ellátott tekercs a Jelenések könyvéből, amelyet csak Krisztus tud kinyitni.

A trón két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostol alakja látható, körülöttük a négy evangélista. Alul egy felirat, „Xystus episcopus plebi Dei” (Sixtus, Isten népének püspöke), kék alapon arany betűkkel, a bazilika alapítójára emlékeztet. Két oldalon a két szent város, Jeruzsálem és Betlehem, ahol mintha folytatódnának a bazilika oszlopsorai, mintha a bazilika így a mennyi Jeruzsálem előképe lenne.

1600-ban a szentév alkalmából II. Sixtus helyreállíttatta a főhajót, a mozaikképeket restauráltatta, azokat pedig, amelyek menthetetlenül elpusztultak, freskókkal pótoltatta. A negyven ablakból húszat bezáratott, és új dekorációt készíttetett újszövetségi jelenetekkel. A huszonnégy isteni titkot ábrázolták, amelyek nyilvánvalóvá teszik Mária szerepét az emberiség megváltásában.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Gliscritti.it; Notedipastoralegiovanile.it; Artepiu.info

Fotó: Gliscritti.it; Notedipastoralegiovanile.it

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »