Milyen hasznot hozhat Magyarországnak a Brexit?

Milyen hasznot hozhat Magyarországnak a Brexit?

Az országimázson még van mit javítani, de nem hamvába holt ötlet a brexit után brit cégeket Magyarországra csábítani – mondták gazdasági szakemberek a hirado.hu-nak. Ha lesz kiáramlás az Egyesült Királyságból, akkor Magyarország elsősorban az informatikai szektort és a céges szolgáltató központok működtetőit célozhatná meg, tömeges betelepedésére azonban nem érdemes számítani. A kormány kérdéscsomaggal kereste meg a magyar-brit kereskedelmi kamarát.

Nincs meggyőződve róla, hogy Magyarország jelentős számú brit céget tud vonzani a brexit után, ha egyáltalán megindul a költözködésük az Egyesült Királyságból – mondta a hirado.hu-nak Póka Valentin, a Coface nemzetközi hitelbiztosító magyarországi kereskedelmi igazgatója. A szakember annak kapcsán nyilatkozott, hogy az uniós tagságot elutasító június 23-ai brit referendum után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, majd Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, a kormány megvizsgálja, hogyan lehetne vonzóvá tenni Magyarországot az Egyesült Királyság elhagyó társaságok számára.

Van, amiben felvehetjük a versenyt a Nyugattal

A gazdasági kockázatelemzéssel, az egyes országok üzleti környezetének értékelésével is foglalkozó Coface munkatársa szerint érdemes óvatosnak lenni a brexit után, még nem tudni, milyen feltételekkel távozik az unióból az Egyesült Királyság. Nem biztos, hogy a brit társaságok számára annyira rosszak lesznek a feltételek, hogy menekülni fognak otthonról.

Ha rosszul alakulnának a dolgok, és kiáramlás kezdődne, akkor sem szabad arra számítani, hogy a brit cégek tömegével választják majd Közép-Európát vagy Magyarországot. Póka Valentin szerint a pénzügyi szektor szereplői biztosan nem ide jönnének, jóval nagyobb eséllyel választanák a számukra jobb infrastruktúrájú, fejlettebb Németországot, Franciaországot vagy éppen Hollandiát.

Ezzel együtt, nem hamvába holt ötlet, hogy ha lesz kiért versengeni, akkor Magyarország is megnyerjen magának költözködő brit vállalkozásokat. Érdemes lehet például az IT-cégekre összpontosítani, mert ezen a területen Magyarország is viszonylag sikeres, és eddig is komoly törekvések voltak az informatikai ágazat erősítésére. Az egyik legutóbbi példa Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter májusi bejelentése, aki arról beszélt, hazánk erős szerepet vállalhat az önvezető járművek kutatás-fejlesztésében.

Nagyobb falatok

Bizakodó Lőcsei Tamás, a PwC adótanácsadó cég üzletágvezetője is. A szakember szerint mindenképpen reális törekvés külföldi, így brit cégek Magyarországra csábítása – brexit nélkül is. A mostani esetben azt kell átgondolni, hogyan lehet a londonihoz hasonló infrastrukturális, üzleti, szabályozási környezetet teremteni a számukra. A szakember szerint ugyanis elképzelhető, hogy akár pénzügyi cégek is Magyarországra települjenek, amennyiben úgy döntenek, az Egyesült Királyság helyett az EU-ba helyezik a központjukat, vagy valamely részlegüket.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint ugyan London nem fog Budapestre költözni, tömeges betelepedésére nem érdemes számítani, de ha megindulna a kiáramlás a szigetországból, annak nyereségéből Magyarország is lecsíphet magának valamennyit. Sőt, jó esetben egy-egy nagyobb falat is juthat. Fontos azonban, hogy a megnyert cégek hosszú távon gondolkodjanak, tudást, növekedési potenciált, nagy hozzáadott értéket megkívánó munkákat hozzanak Magyarországra – tette hozzá.

Mindenre nem tudunk lőni, az összes területen nem tudunk versenyezni a fejlettebb államokkal, de van, ahol érdemes próbálkozni. Ezt mutatja több nagy cég nemzetközi részlegének korábbi idetelepülése is, például a BT (British Telecom) regionális szolgáltató központja – amely kétezer embernek ad munkát – vagy a Morgan Stanley bankház budapesti technológiai és elemző egysége. Nem álmodozás tehát, hogy Magyarország hasznot húzz a brexitből – tette hozzá.

Szeretik a nyugatias dolgozókat

Hasonló véleményen van Tóth Vazul, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke is. A kilencvenes évek eleje óta működő szervezet vezető tisztségviselője azt mondta, a háttérszolgáltatásaik (Shared Service Center-ek) elhelyezésén gondolkodó brit cégek számára is vonzó a megfizethető és képzett magyar munkaerő. Mint hangsúlyozta, tapasztalatai szerint a befektetők úgy látják, régiós összehasonlításban a magyar dolgozókra jellemző leginkább a nyugatias munkakultúra, gondolkodás.

Fontos lehet a beszállítói együttműködés is a magyarországi és a brit cégek között, bár az összetett ellátási láncok miatt ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy magyar és brit kézben lévő vállalkozások működnek együtt. Például a Jaguar autók „magyar tartalma” jelentős, ám hogy tudjuk, ez pontosabban mit takar, érdemes tisztában lenni a részletekkel. A kooperáció ebben az esetben azt jelenti, hogy egy indiai tulajdonú angol autógyártónak egy japánok birtokolta, Magyarországon működő cég szállít be komponenseket nagy tételben.

Érzékeny helyzetben kérdez a kormány

Azt a magyar-brit kamara elnöke is kiemelte, hogy nem kizárólag a brexit a nagy lehetőség a magyarországi brit befektetések erősítésére, hazánk az Egyesült Királyság uniós kilépéséről döntő voksolástól függetlenül, eddig is vonzó volt a szigetországi cégek számára – mondta a hirado.hu-nak.

Tóth Vazul hangsúlyozta, nem örülnek a brexitnek, de a döntést tiszteletben tartják. A referendum lehetséges magyarországi következményeiről egyelőre nem kívánt elemzésekbe bocsátkozni, mint mondta, a helyzet egyelőre képlékeny. A kormányzat azonban már felvette velük a kapcsolatot, a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről kérdéscsomaggal fordultak a kamarához, többek közt felmérni a magyarországi brit befektetések helyzetét.

„Manapság nem rossz hely”

Abban alapvetően minden nyilatkozó egyetért, hogy Magyarország megítélése az üzleti világban az utóbbi években javult. Németh Dávid szerint a korábbi évek nem az ország kiszámíthatóságáról szóltak, de jelenleg jól áll a költségvetés, jók a makroadatok. Póka Valentin szerint bár a kormány teljesítményét, kiszámíthatóságát illetően vannak még bizonytalanságok, a gazdaság általános állapota jó irányba változott, javul a befektetői hangulat. Piaci vélemények szerint a kormány által a jelentősebb cégeknek kínált stratégiai együttműködés szintén jó hatással vannak a biztonságot kereső befektetőkre.

A világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójának munkatársa szerint Magyarország manapság nem rossz hely a külföldi vállalkozóknak, ezt tükrözi, hogy a Coface év elején felminősítette Magyarországot. Azóta az elfogadható kockázatú kategóriában tartják nyilván a magyar gazdaságot.

Borúra derű, de csak fokozatosan

Lőcsei Tamás szerint Magyarország kiszámíthatóságát illetően még nem tűntek el a kritikák a nemzetközi üzleti életből, de az, hogy a különadók csökkentek, vagy hogy a parlament már év közepén elfogadja a következő költségvetést, segíti a jövő tervezhetőségét. Az adóterhelést tekintve is versenyképes Magyarország a közép-európai régióban, valamint az adóhatóság is mintha jobban törekedne szolgáltató jellegének kidomborítására, és nem a büntetésekre helyezi a hangsúlyt – mondta.

Az adótanácsadó hangsúlyozta, a Pwc idei felmérése, amely során százharminc vezérigazgatót kérdeztek meg, azt mutatja, a befektetők derűlátóbbak, mint az évtized elején. Hasonló eredményre jutott a magyar-német kereskedelmi kamara is. Tóth Vazul szintén arról beszélt, a magyar-brit kamarában nem érzik, hogy a brit befektetők bizonytalannak gondolnák a magyarországi üzleti, jogi környezetet.

Lőcsei Tamás szerint fokozatos javulásról van szó, és a Pwc-nél azt várják, hogy ez megjelenik majd a hitelminősítők véleményében is – nem csak a Fitch Ratingsében. A nemzetközi hitelminősítő májusban emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású osztályzati sávba.

A szakember szerint, ha befektetőket akar vonzani, akkor a magyar kormány elsődleges feladat most az, hogy tovább javítsa az ország képét az üzleti világban.

Lőcsei Tamás arról is beszélt, hogy a cégvezetők megítélése szerint korrupció tekintetében – ami egyfajta különadó a társaságoknak – Magyarország Európában és saját régiójában is a középmezőnybe tartozik. Ezen a téren nem tapasztalni akkora javulást, mint a feketegazdaság visszaszorításában – tette hozzá.

Csak jönnek és jönnek

Az Opten céginformációs szolgáltató brexit utáni elemzése szerint csaknem háromezer magyarországi cég tulajdonosi hátterében találhatóak brit érdekeltségű cégek vagy magánszemélyek. Magyarország uniós tagságának kezdete óta folyamatosan emelkedik azon vállalatok száma, amelyek közvetlen tulajdonosai Nagy-Britanniához köthetőek. A növekedés annak ellenére nem állt meg, hogy a hazai cégek száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt három évben. A közvetlen tulajdonosi kapcsolaton túl vannak cégek, amelyek közvetett tulajdonosi láncon keresztül kapcsolhatók a szigetországhoz.

A brit kötődésű cégek több mint 73 ezer alkalmazottnak adnak munkát, éves árbevételük megközelíti a 8000 milliárd forintot. A britek a legnagyobb magyarországi cégek jelentős részében ott vannak kisebb-nagyobb tulajdonosi részesedéssel.

A brit háttér nem jelent feltétlen export-import kapcsolatot, és a tulajdonosi befolyás mértéke is változó, az Opten szerint ennek ellenére valószínű, hogy a brit érdekeltségű cégeknél mérlegelik a Brexit lehetséges következményeit.

A tulajdonosi szerkezettől függetlenül minden céget érinthet valamilyen szinten a Brexit, amelyek Nagy-Britanniába exportálnak vagy onnan importálnak, de azokat is, amelyeknek ilyen cégekkel vannak üzleti kapcsolataik.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »