Milliárdokba fog kerülni a Puskás-stadion üzemeltetése

Milliárdokba fog kerülni a Puskás-stadion üzemeltetése

Nemrég foglalkoztunk azzal, hogy 2020-ra akár a stadionok országa is lehetünk, hiszen elképesztő mennyiségű közpénzt, 342 milliárd forintot a sportágba öntve 2020-ig 32 helyszínen fog új vagy alaposan felújított stadionban pattogni a labda. Ezzel kapcsolatban a fő gond az, hogy az illetékesek nem gondoltak arra, a létesítményeket üzemeltetni is kell. A két legújabb – a már átadott szombathelyi, illetve a rövidesen átadandó diósgyőri – stadionnak épp a horribilis fenntartási költségek miatt nincs üzemeltetője.

Kérdés, mi lesz a már több mint bruttó 190 milliárd forintos költségvetésű budapesti Puskás Ferenc Stadion hasznosításával; a létesítményt állítólag 2019-ben átadják, ugyanis 2020 nyarán négy Európa-bajnoki meccset rendeznek majd benne. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos azt nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy a munka harmadánál járnak, és bár a kritikus rész hátravan, nincs lehetőség a késésre. Ugyanakkor nem árt felidézni, miként vélekedett a költségekről 2011-ben maga a miniszterelnök. „A terveket visszább kellett venni, a hatvanötezres stadion költsége 100 milliárd felett lett volna. Az ügy ugyanis nem korlátozódhat csak a futballra.”

http://mno.hu/

„Nagy terület van ott, sok mindenre tekintettel kell lenni, és bár mi a futballért élünk, mások is vannak a pályán, figyelnünk kell az atlétákra, a kerékpárosokra és a teljes környék rendbetételére is. Ezért nem tudunk annyi pénzt áldozni egy olyan stadionra, amilyet talán sokan szerettek volna” – jelentette ki Orbán Viktor az Index újságírójának hat évvel ezelőtt.

Azóta változtak az idők: a beruházás költségei alaposan megnövekedtek, s a labdarúgáson kívül az eredeti tervekben helyet kapó összes sportág – például az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás vagy a cselgáncs – kikerült a létesítményből. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. a következőképpen bontotta le a költségeket: a stadion ára 142,85 milliárd forint, az ötszázaléknyi tartalék 7,15 milliárd forint, az áfa összege pedig 40,5 milliárd forint. Ez tartalmazza a nem stadion jellegű terek – például konferenciatermek, parkolók, hidak, sportmúzeum, rendőrőrs, étterem, szurkolói bolt – költségét is.

– Ez akár rendben is lenne, ám a program kezdetén senki nem foglalkozott az esetleges üzemeltetési problémákkal, holott ezt az első pillanatoktól jeleztük. Egy ilyen stadion üzemeltetési költsége alsó hangon is milliárdos tétel, és a nagy részét a labdarúgásból kellene kitermelni. De nem a Manchester United otthonáról beszélünk, ahol egy komoly tétmeccs jegybevétele – átszámítva egymilliárd forint – kis híján a teljes évi fenntartási költségeket fedezi – jelentette ki lapunknak Dénes Ferenc.

http://mno.hu/

A sportközgazdász szerint csak homályos elképzelések vannak arra nézve, hogy milyen egyéb rendezvények bevételeiből szeretnék előteremteni az üzemeltetési költségeket. Ráadásul az is egyre világosabb, hogy egy város Magyarországon maximum egy csapatot és annak ultramodern létesítményét tudja eltartani, míg Budapesten egyre több stadiont kellene megtölteni.

– A spanyolok például az extra bevételekért utaztatják a válogatottat, azaz nem mindig ugyanabban a létesítményben játszanak. Nálunk ez sincs meg – tette hozzá a szakember. A költségek emelkedése vélhetőleg azért következett be, mert az Európa-bajnoki meccsek rendezéséhez számos feltételnek kellett megfelelnie a stadionnak. – Jelentős bevételekre az exkluzív VIP-páholyok értékesítéséből lehetne szert tenni, éppen ezért azok számát kellene maximalizálni. Sőt a Puskás esetében sokkal jobban lehet tervezni egyéb rendezvényekkel, és azt sem tartanám túl elrugaszkodott ötletnek, hogy itt alakuljon ki egy szórakoztatónegyed. A bevételekből kellene fenntartani a létesítményt, nem pedig közpénzből – fogalmazott Dénes Ferenc.

http://mno.hu/

A Puskás esetében a legnagyobb gondot a parkolás jelentheti majd, hiszen a stadion mellé mindössze hatszáz férőhelyes parkolót terveztek. Noha a szakemberek azonnal felemelték szavukat, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. szerint az aréna városközponti elhelyezkedése, a kiváló tömegközlekedési adottságok lehetővé teszik, hogy az ideérkező nézők közösségi közlekedéssel – metróval, busszal vagy villamossal – közelítsék meg a Puskást, ezért nem cél a parkoló bővítése.

Sok helyütt megoldották kevesebbőlMiközben egyébként a most építendő 68 ezres új Puskás Ferenc Stadion jelenlegi bekerülési költsége euróban 638 millióra tehető, a kontinensen már több helyen is bebizonyosodott, hogy lehet hasonló méretű és minőségű stadiont építeni a fenti összegnél kevesebből is. Még a 2015-ös Jóakarat Játékokra készült bakui nemzeti stadion (befogadóképesség szintén 68 ezer) kiadásai is megálltak 600 millió eurónál, az Arsenal otthona, a 60 ezres befogadóképességű Emirates költségei pedig alig haladták meg a 461 milliót. De az etalonként emlegetett müncheni, 75 ezres Allianz Arenára sem költöttek többet 340 millió eurónál. És akkor még nem beszéltünk Marseille (Stade Vélodrome, 150 millió euró, befogadóképesség: 67 500) és Lisszabon (Benfica Luz Stadion, 118 millió euró, befogadóképesség: 65 ezer) büszkeségeiről.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.12.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »