Milliárdokat hoz a dohány a maffiának

Milliárdokat hoz a dohány a maffiának

Milliárdokat hoz a dohány és a cigaretta a nemzetközi maffiának. Keleti határainkon külön iparággá nőtte ki magát a csempészet, miközben már Magyarországon is illegális gyárakban készül a moldáv, ukrán, fehérorosz zárjegyű cigaretta.

Egy év alatt a nemzetközi dohánymaffia második nagy kapacitású illegális cigarettagyárát számolták fel a közelmúltban a magyar hatóságok. A szigethalmi telephelyre, ahol nagy üzemben folyt a cigarettagyártás, rendőrnyomozók figyeltek fel. Az ügyet átadták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozóinak, akik a gyárban 47 millió szál legyártott, moldáv zárjegyes cigarettát és körülbelül 4 tonna dohányt foglaltak le. Az illegális gyárban dolgozó öt moldáv férfit őrizetbe vették. Nem sokkal később megtalálták a gyár raktárát is, ahol az előzetes becslések szerint 120 millió (!) szál cigarettát és 12 tonna dohányt találtak.

Tavaly februárban Vecsésen csapott le a NAV-kommandó. Akkor 22 tonna dohányt és 2,3 millió szál, az angol piacon ismert Golden Mount márkájú, egyesült arab emírségekbeli zárjegyes cigarettát foglaltak le. Az üzemet úgy álcázták, hogy az áru – papíron – bolgár teherautókkal, Szlovákiából indulva, cseh címzetthez ment volna litvániai átpakolással. Ehelyett a korábban hűtőházként üzemelő gyárba szállították a gyártáshoz szükséges gépeket és a gyártásban részt vevő bolgár munkásokat.

Mindkét eset jelzi, hogy a cigarettacsempészet egyfelől továbbra is többmilliárdos üzlet, másfelől a csempészáru származási helyéről, Belaruszból és Moldáviából már nemcsak Ukrajnába viszik a dohányt, hogy ott cigarettának dolgozzák fel, hanem az Európai Unió területére, így Magyarországra is. A gyártáshoz a maffia a csődbe ment kelet-európai dohánygyárak munkásait használja fel, a gyárakat pedig időnként költöztetik az EU tagállamai között. A Szigethalmon felszámolt üzem berendezései is az EU-n belülről érkeztek. Nem véletlen, hogy az Europol műveleti központjában az illegális cigarettacsempészetet a tíz legfontosabb üldözendő bűncselekmény közé sorolják.

A legkritikusabb terület

Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője szerint munkatársai 2015-ben összesen több mint 43 millió szál cigarettát foglaltak le, 1,7 milliárd forintnál is nagyobb értékben. (Ebbe bele kell érteni a büntetőeljárásokban, jövedéki és jövedéki szabálysértési eljárásokban lefoglalt cigarettát is.) Emellett több mint 70 tonna fogyasztási és finomra vágott dohányt is lefoglaltak tavaly. A 2014-ben indult büntetőeljárásokban csaknem 94 millió szál (3,7 milliárd forint értékű) cigarettát és 26 tonna (350,5 millió forint értékű) dohányt foglaltak le a pénzügyi nyomozók. Valamivel több mint ezer bűncselekmény miatt indult nyomozás. Emellett jövedéki és jövedéki szabálysértési ügyekben 2014-ben mintegy 8,3 millió szál (több mint 339 millió forint) cigarettát foglaltak le a pénzügyőrök.

A NAV nyomozói pontosan tudják, hogy kik és honnan csempészik a cigarettát az országba. Az észak-alföldi régió kiemelkedő jelentőségű ebből a szempontból, hiszen sajátos a földrajzi elhelyezkedése: a 137 kilométeres magyar– ukrán határ uniós határszakasz is egyben, így a hazánkba és az EU-ba irányuló cigarettacsempészet legkritikusabb területe. Az észak-alföldi régióban a cigarettacsempészet 70 százaléka a zöldhatáron történik, a lefoglalt cigaretta 90 százaléka is innen származik.

A zöldhatárokon alapvetően bűnözői csoportok tevékenykednek, amelyek területfelosztás alapján működnek, hierarchikus felépítésűek, azaz alá-fölérendeltségi viszonyban dolgoznak, és ellenőrzésük alatt tartanak bizonyos területeket. A szervezett elkövetés az elmúlt években egyre inkább jellemző.

A bűnözői csoportok speciális eszközöket használnak: nagy teljesítményű gépkocsikat, éjjellátó készülékeket, komoly önvédelmi eszközöket. A Tiszán különböző úszóalkalmatosságokkal viszik át az ukrán oldalról a magyar kikötési pontra a mesterkartonokat (egy mesterkartonban 50 karton, azaz 5 ezer doboz cigaretta van), ahonnan terepjárókkal vagy gyalog szállítják az árut tovább. Létezik az úgynevezett úsztatásos módszer; ez azt jelenti, hogy a csempészek a Tisza sodrását kihasználva másfél-két órát is úsztatják a cigarettát, hogy kikerüljön a leginkább ellenőrzött zónából, ahol kockázatos lenne a továbbszállítás.

A zöldhatár szárazföldi szakaszán gyalog, úgynevezett serpákkal – tulajdonképpen bércsempészekkel – hozatják át a cigarettát. Jellemzően egy 30 főből álló karaván indul el Ukrajnából – Kárpátaljáról – Magyarországra. Tagjai 3-4 mesterkartont szíjaznak magukra, majd több kilométeren keresztül gyalogolnak, jobb esetben kerékpároznak a zöldhatár térségében. Mindkét módszernél zöldre festett buszokkal, terepjárókkal viszik tovább a szállítási pontról a cigarettát a határ menti falvakba átmeneti raktározási helyekre, ahonnan a továbbértékesítés történik. Az utóbbi időben túl nagy mennyiségeket nem gyűjtenek össze egy-egy ilyen depóban a lebukás veszélye miatt. Ritka a 10 000 karton feletti raktározás, ami régebben átlagos volt, és a tárolás helyszínét is sűrűn cserélik.

Visszaesett a közúti szállítmányozás

– Habár látványos dolog lefoglalni több százezer doboz cigarettát, fel kellett ismernünk, ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy visszaszorítsuk a csempésztevékenységet. Az eljárás alá vont személyeken keresztül nehéz felgöngyölíteni a szervezetet, hiszen csak végrehajtókról van szó – mondta Sárközi Alexandra. A szóvivő felhívta a figyelmet az adóhatóság új stratégiájára, amelynek fő célja a térségben tevékenykedő bűnszervezetek munkájának nehezítése, a csoportok teljes körű azonosítása, illetve az összes törvényes bizonyíték rendelkezésre állásakor a bűnszervezet felszámolása és kivonása a térségből. – Ez nagyon kemény, szisztematikus munka, de komoly eredményeket sikerült elérni – tette hozzá a NAV bűnügyi szóvivője.

Az észak-alföldi régióban az elmúlt időszakban nyolc olyan bűnszervezetet azonosítottak és derítettek fel a nyíregyházi pénzügyi nyomozók, amely cigarettacsempészetre szakosodott. Évente legalább két bűnszervezet került sorra. Az elmúlt évben két bűnügyi szervezetet számoltak fel, amelynek 24 elkövetőjét fogták el, közülük a bíróság 19 személy előzetes letartóztatását rendelte el. Ezekben az esetekben komoly szakmai teljesítmény, hogy a bűnszervezetek vezetőit is elkapták, akik egyébként nem „érintkeznek” a cigarettával, vagyis nem lehet őket tetten érni, szervező- és irányítótevékenységet végeztek.

A pénzügyőröknek is hasonló tapasztalataik vannak: elsősorban a határátkelési pontokon alkalmazott ellenőrzési módszereknek köszönhetően, csökkenő tendenciát mutat a közúti csempészet. Inkább a zöldhatáron vagy a személyes poggyászban áthozott kisebb tételekből a határ környékén családi házakban, az úgynevezett depókban összegyűjtött, raktározott mennyiségeket szállítják személygépkocsival vagy kisteherautóval Budapest és más nagyvárosok piacaira. Érdekes megoldásokkal a határátkelőkön rendszeresen találkoznak a pénzügyőrök.

Csempészáru a dugattyúban

– Jellemző, hogy a „csempészek” egyszerűen a poggyászukban rejtenek el kisebb cigarettatételeket, és ha lebuknak, azt mondják, elfeledkeztek a füstölnivalóról. Szintén jellemző módszer, hogy járművükben alakítanak ki kisebb-nagyobb üregeket, és oda rejtik a dohányárut – ismertetett néhány esetet Sárközi Alexandra. Az üzemanyagtartályban is szoktak cigarettacsomagokat elhelyezni, sőt előfordult, hogy valaki a kocsija tizenkét hengeres motorját használta: hat hengert kikapcsolt, a dugattyúk helyére pedig betömködte a terméket. Próbálkoztak már azzal is, hogy biciklikerék gumijába rejtsék a csempészárut, vagy régi tévékészülék képcsövébe, de tűzoltó készülékbe is. Az emberi kreativitás jó példája, hogy savanyúság közül vagy tortából is került már elő cigaretta. – Ha ritkábban vasúton érkezik az áru, akkor általában a személykocsik üregeiben találják meg a pénzügyőrök, de előfordul, hogy a szerelvényből menet közben kidobálják a kartonokat, s később próbálják összegyűjteni őket – mondta a szóvivő.

A csempészett cigaretták felderítésére keresőkutyákat is bevet a NAV. A képzett állatok az utóbbi időben egyre több ilyen illegális szállítmány nyomát szagolták ki. Ezenkívül több helyen jó ideje működik a vasúti és teherautókat átvilágító röntgenberendezés, és üregvizsgáló készülékek is segítik a nyomozók munkáját. Tavaly éjjellátókat és hőkamerát is beszerzett az adóhatóság.

Ahhoz, hogy képet kapjunk a NAV dohánycsempész-ellenes küzdelméről, érdemes idézni a GfK Hungária 2014-es felméréséből. Eszerint a cigaretta magyarországi feketepiacának aránya meghaladta a 12 százalékot, a legszembetűnőbb változás a külföldön legálisan gyártott, de kifejezetten csempészek által forgalmazott cigaretta hazai jelenlétének növekedése. 2014-ben több mint 7,9 milliárd szál cigarettát, szivart és szivarkát adtak el törvényesen Magyarországon, a csempészett cigaretta mintegy 950 millió–1 milliárd szál lehetett, ebből 94 millió szálat foglaltak le.

Egy-egy profi cigarettacsempész-szervezet akár 10 millió forintot is megkereshet egy éjszaka. Ukrajnában 130-150 forintos áron szerezhető be egy doboz cigaretta, Magyarországon, a feketepiacon pedig 500-700 forintért kínálják. Ugyanaz a cigaretta dobozonként Angliában például már több mint 1000 forintnak megfelelő fontba kerül az ottani feketepiacon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 02.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »