Mikszáthtól Trianonig (3.)

Mikszáthtól Trianonig (3.)

Két részben nyomon követhettük, milyen kétes források alapján írta meg Mikszáth a Különös házasság című regényét és mi volt ezzel szemben a valóság. Most befejezésként elmondjuk, miért is volt szükség erre a munkára és milyen káros szerepet tölthet be egy munka, ha eltér a valóságtól.

Miért ragaszkodott az evangélikus Mikszáth a valótlan állítások garmadájához? Ezt már Horváth Attila tanulmányából tudjuk meg. Nyilvánvalóan nem az volt a szándéka, hogy a Dőry családot besározza és Buttler grófot szerecsenmosdatásnak vesse alá. Könyvét a katolikus egyház elleni támadásra kívánta felhasználni, mivel 1894-95-ban zajlottak az egyházpolitikai viták a polgári házasságról szóló törvény elfogadásáról (1894. évi XXXI. tc.).

Mindent megtett, hogy története minél hitelesebbnek tűnjön.

– szögezi le Horváth.

Buttler János valójában 1773-ban született. Sohasem tanult jogot Sárospatakon. Dőry Katalin nem huszonöt, hanem tizennyolc éves volt a házasságkötés idején. A leánykérésre Kassán farsang utolsó napján, az eljegyzésre május 31-én, a házasságra augusztus 20-án került sor. Buttlernak valójában tetszett a Dőry leány, és minél hamarább el kívánta venni, mert menyasszonya gyermeket várt, s nem a plébánostól, ahogy a regény becsületébe gázol a szereplőknek.

Mikszáth akkor is csúsztatott, amikor összemosta a házasság felbontását és érvénytelenítését. A válás a létező (elhált) házasságot bontja fel, míg az érvénytelenítés olyan frigyet bont fel, melyben a férfi és nő között nem került sor szexuális kapcsolatra. Ha bizonyítást nyer, hogy Buttlert testi erőszak igénybevételével kényszerítették a házasságra és ráadásul nem volt soha intim kapcsolat közöttük, a szentszéki bíróság a házasságot semmisnek nyilvánította volna. De mi tudjuk, intim kapcsolatra még a házasságkötés előtt sor került. Tehát itt a frigy felbontásáról lehetett csak szó. A szerző azonban az olvasót nem világosítja föl!

A vád, hogy saját presztízsének védelme érdekében nem érvénytelenítette az erőszakkal megkötött házasságot. Emellett Mikszáth azt állította, hogy a perben szereplő kanonokokat Buttler ügyvédje megvesztegette. Az egyik – nem létező – egri kanonokot Lator Vincének nevezi. Beszédes név, ez Mikszáth nemtelen fegyvere! Pyrker János egri érseket, az MTA tagját simoniával vádolta. Hamis vádakkal van tele a könyve, apró részletekben is csal.

Zilahy Lajos A Dukay család című művében (1968, 1982, 2005) szintén történelmi családregényt írt, hol a mellékfigurák között számos valódi személy szerepel. Ebben a nemesi osztály kritikus bírálata, széthullása jelenik meg. Viszont ez egy kitalált család története, így nem annyira számít történelemnek, mint Mikszáthé, aki a mondanivalóját a névhasználattal is valóságosnak kívánta feltüntetni.

A katolikus egyház válással kapcsolatos eljárásával szemben Gárdonyi Gézának is fenntartásai voltak. Ezeket meg is fogalmazta Az a hatalmas harmadik (1903) című regényének végén anélkül, hogy hamisításhoz folyamodott volna.

Hírdetés

Kétszer meg is filmesítették (1950, tévéfilm 1984). Az ultrakonzervatív Jiří Hendrych, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az ideológiai diverzió elleni harc szakembere hangsúlyozta, hogy a Különös házasság című film bemutatása nagyon hasznos lesz Csehszlovákiában is.

Mivel Ágotha Tivadar veszprémi teológiai hallgató 1951. november 18-án, egy önképzőköri előadáson keményen bírálta Mikszáth regényét és tárgyszerűen felsorolta a szerző hamisításait, hat év börtönnel „jutalmazták”!

Sorra jelent meg ez a tendenciózus munka fordításban a többi szocialista országban is. Szlovákul (1949), oroszul (1951), csehül öt kiadást ért meg (1949, 1952, 1955, 1956, 1972), de megjelent románul (1951, 1954), ukránul (1955), bolgárul (1956) és németül (1958) is.

Mikszáth művét azonban nem csupán a „klerikális reakció” ellen használták föl, hanem alkalmas volt a régi Magyarország lejáratására is. A moszkvai Pravdában Borisz Polevoj írta e munkáról:

„Ez az igaz és szellemes történet a realista mester ábrázolásában félelmetes vádirat a katolikus egyházfejedelmek ellen, akik a gonoszságot szolgálják, vádirat az elállatiasodott feudális urak, és a tetőtől talpig rothadt Osztrák-Magyar Monarchia ellen.”  (1951.08.24.)

A mű 1810 és 1815 között játszódik, a Monarchia az 1867-es kiegyezés után jött létre. Érdekes párhuzam, hogy a kétszeres Sztálin-díjas orosz író és újságíró szintén nem törődött a történelmi hűséggel.

Mit üzen tehát Mikszáth hamis vádiratában? A tetőtől talpig rothadt Magyarországon elállatiasodott feudális urak önkényeskedhetnek kedvük szerint! Mérget lehet venni rá, hiszen ünnepelt magyar író hitelesíti! Hát nem kell az ilyen országot mihamarább eltüntetni a térképről!? A trianoni békediktátum századik évfordulóján még aktuálisabb az írói tisztesség feszegetése!

***

Felhasznált irodalom:

Ágotha Tivadar: A „Különös házasság” 1951-ből nézve (2013)
http://eucharisztikuskongresszus.hu/AT_hit_33.html
Horváth Attila: Mikszáth Kálmán „különös” házassági históriája (2009)
http://mjat.hu/doc/jog_es_irodalom_szakmai_tagozat1_0.pdf
Mikszáth Kálmán: Különös házasság, (https://mek.oszk.hu/00900/00944/html/index.htm)
Pásztor Emil: Gróf Buttler János „Különös házassága”. Mese és valóság Mikszáth regényében (2013)
http://www.magyarszemle.hu/cikk/19990701_grof_buttler_janos_%E2%80%9Ekulonos_hazassaga


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »