Mikszáth Kálmán gyöngyszemei – projektnap Rimaszombatban

Mikszáth Kálmán gyöngyszemei – projektnap Rimaszombatban

Mikszáthot ünnepelték a rimaszombati Református Oktatási Központban, ahová 12 iskolából érkezett a diáksereg, hogy találkozzanak a palóc író szellemi hagyatékával. Jó reménység szerint pedig felébredt bennük a kíváncsiság, hogy elolvassák a bemutatott novellákat, melyeket a cikkben a címre klikkelve is elérhetnek.

A Pro scholis – Gömör és Nógrád Kistérségi Közoktatás-fejlesztéséért, az SZMPSZ Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központja és a Területi Választmánya a rimaszombati Református Oktatási Központ – Tompa Mihály Református Gimnáziumban (TMRG) rendezte meg 2022. június 17-én a pedagógiai projektnapot.

Az évforduló alkalmából a gimnázium épületében állandó kiállítást rendeztek be a harmadik emeleten, a könyvtár előtt.

A tárlatot, mely bemutatja Mikszáth Kálmán életét és munkásságát, valamint rimaszombati kötődéseit, a szklabonyai Mikszáth Emlékháztól kapták ajándéka, ahol új állandó kiállítást adtak át még ez év januárjában, amikor a nagy palóc mesemondó születésnapjára emlékeztek.

A projektnapot Mikszáth Kálmán és Rimaszombat címmel Tóth Adrienn és Antal Márk, a TMRG diákjai nyitották. A száraz életrajzi adatokat mellőzve az esendő gyermek Mikszáthnak a bemutatását tűzték ki célul.

A félénk és anyás diákot 1857-ben íratták be a rimaszombati gimnáziumba, amikor mindössze tízéves volt és sem írni, sem olvasni nem szeretett, de jó tanárainak köszönhetően, akik – mint írta – édes érzéseket csepegtettek a száraz tananyagba, Rimaszombatban lett íróvá.

Mikszáth egyetemi évei alatt visszatért a városba egy felolvasóestre.

Molnárné Pelle Beáta, a rimaszombati Református Oktatási Központ igazgatója megnyitójában elmondta, hogy Mikszáth Kálmán sokat merített a gömöri vidék szépségeiből, amelyek beivódtak az emlékezetébe, s visszaköszönnek a műveiben.

Ádám Zita, a pedagógiai projekt főszervezője szeretettel és nagy örömmel üdvözölte a Mikszáth projekt 12 iskolájának csapatát és a mentoráló tanárokat.

„Két nehéz év után ebben a nyugtalan világban újra közösséget alkotunk, efemer közösséget ugyan, de ez csak nézőpont kérdése, honnan szemlélődünk. A lényeg a csapat léte, az értelmes, közösségi célok érdekében történő összefogás és összetartozás jeleit mutató emberi közösség épülése” – mondta Ádám Zita.

„A végtelen szimbóluma a folytonosság, ami nem a fizikai, hanem a történelmi idő mértéke, a jelen idő. Ebben a jelenben kell a végtelenbe belehelyezni a véges értéket, hogy létrejöjjön az emberi történet folytonossága, az évezredeken átívelő kulturális értékek befogadása és közvetítése” – fejtette ki Ádám Zita.

Hozzátette, „a véges történet végtelenné tágul, tanulsággá, ha az író útját követve szemléljük mély elszántságát, töretlen türelmét a kiválóság felé vezető úton. Tanulságul szolgál mindannyiunk számára: szenvedés, kitartás, türelem, alázat, 10-20 ezer órányi kemény munka, az emberi kitartás eredménnyé érése. Így érdemes, így kell élni, ez a szerzetesi lemondás teszi a mestert kiválóvá. Mikszáth példakép” – mondta Ádám Zita.

Elmesélte, hogy amikor a minap hazafelé utazott, Feleden felszállott az autóbuszra egy régi kedves tanítványa, aki kitörő örömmel üdvözölte több év után, s azonnal a tárgyra tért: sosem felejti el a János vitéz, a Toldi, A Pál utcai fiúk és a többi kitűnő, léleknemesítő irodalmi kánon dramatikus, bábos feldolgozását, a jelenetek, párbeszédek megtervezését, a spontán és megismételhetetlen, jóízű játékot, élményt.

A Losoncról, Tornaljáról, Almágyból, Bátkából, Rozsnyóról, Feledről, Rimaszombatból, Sajógömörből, Fülekről és Pelsőcről érkező diákok a pedagógiai projektek bemutatása során ismertették azt a munkafolyamatot is, ahogyan a tanév során foglalkoztak Mikszáth Kálmánnal.

A felkészítő tanárok és a lelkes tanulók, diákok nagy szeretettel készültek az eseményre. S ahogy a főszervező mondta, „a végtelen időből szakítottak egy darabot az emberi mértékű véges feladatra, az ember nemesítésére.” A szervezők abban bíznak, hogy ez a lelkesedés, a kíváncsiság a továbbiakban is útitársaik lesznek a mindennapokban.

Hírdetés

Ádám Zita úgy véli, az elvégzett munka eredménye: a valakivé válás, nem a jutalom. Ezért a pedagógiai projektben nincs vesztes, mindenki azt viszi el magával, amit a felkészülés alatt a tanulás által megtalált és ami beépült személyiségébe.

Az élményekkel teli nap biztosan többeket elvezet az olvasás szeretetéhez, az író üzeneteinek jobb meghallásához, megszívleléséhez. „Eljuthatunk a novella szereplői által közvetített nemes cselekedetek szerint való viselkedési elvárások elsajátításához, az előadások által kiváltott, személyiségünket pallérozó érzelmeknek a mély, jobbító szándékú megéléséhez a mindennapokban” – szögezte le Ádám Zita.

Azt kívánta, „legyünk Mikszáth hősei által jobbak, nemesebbek, munkásabbak, igazabbak, szerényebbek, mert ezek az erények tartanak meg bennünket embernek, magyarnak.”

A Johanka néni, Francka néni és keresztapám művet a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda diákjai dolgozták fel. Az iskola először kapcsolódott be a projektnapba. A szereplők visszatekintettek az író gyerekkorára, s bebizonyították, hogy sikerül a valakivé válás.

A Tímár Zsófi özvegysége a szerelemről, a megcsalásról, a reménységről szólt. A tornaljai Kazinczy Ferenc MTNY Alapiskola adta elő, s bekapcsolódott a Csicsergők énekkar is. A kivetített utcasorra rávetődött a szereplők árnyéka, így élethűen visszarepültünk az időben.

Az elveszett nyáj novellát a rimaszombati Református Oktatási Központ ötödik osztályos tanulói adták elő. Az együgyű Csath Gergely juhásszal ismerkedhettünk meg Újfaluból, aki még a bárányfelhők között is kereste a juhait. A kisdiákok pedig még a csillagokat is lehozták az égből.

A Bede Anna tartozása története az Almágyi Alapiskola és Óvoda tanulóinak előadásában elevenedett meg. Bede Erzsi a testvére büntetését is felvállalta, amikor meghalt, hogy tisztázza őt. Bemutatták az önfeláldozást a darabban, amikor is babonásan féltették a lány lelki üdvét.

A legrútabb leány novellának a csattanója egy biztos dologra épített, hogy legyen az embernek jó a szíve. A Bátkai Alapiskolai és Óvoda tanulói előadásukban arra igyekeztek rámutatni, hogy a belső tulajdonságaik sokkal fontosabbak, mint az ember külseje. Ugyanakkor adtak a viseletre is, hiszen tisztelegve az író előtt palóc mintás egyenfelsőben szerepeltek.

Az a fekete folt című novellát a Rozsnyói Református Közösség Alapiskolájának a tanulói választották. Az akol helyén marad egy fekete folt. Ez a folt egy szégyenfolt Olej lelkén, mely soha el nem tűnik.

A kis csizmák novellát a feledi Szombathy Viktor Alapiskola tanulói mutatták be. Bizi József kőkeresztet állított a temetőben, amibe beleütött a mennykő. Mint kiderült, Bizi apó fösvény, gőgös volt és uzsorából szedte meg magát. Istent akarva kiengesztelni jót tett egy mezítlábas gyerekkel, hazavitte. Szenzációs véget választottak a darabnak, s a Halott Pénz-zel élt együtt Mikszáth műve a színpadon: a szereplők a Amikor feladnád című dalt énekelték.

A Ki a gyilkos? című novellát dolgozták fel a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola tanulói. Murzu, a kis öleb gyilkosának a nyomára bukkantak. A szereplők az előadás előtt bemutatkoztak, s a gyerekközönség kacajából már tudni lehetett, hogy itt Murzu lesz a főszereplő.

A gózoni Szűz Mária novellát a Sajógömöri Alapiskola diákjai és felkészítői választották. A bemutatójuk elején ízelítőt adtak abból, hogyan elemezték a novellát, hogy a falusiak mennyire ragaszkodnak a babonákhoz, hiedelmekhez. Megismerkedtek a népies szófordulatokkal, a régies megszólításokkal, azzal, hogyan zajlik a búcsúi körmenet, mik a kellékei. A novella morális üzenete, az isteni igazságszolgáltatás is világossá vált.

A király kibékülése című novellát mutatták be a füleki Koháry II. István Alapiskola növendékei. Arra keresték a választ, hogy Mátyás király miért haragudott meg Koháry Istvánra. A tanulók több közmondást is beleszőttek a bemutatójukba.

A Bagi uram frakkban című novella a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola tanulói által elevenedett meg. A gyerek úgy fogalmazták meg a tanulságot, hogy a társadalmi szint az emberek valódi jellemére nincs hatással. Ötletes megoldással váltakoztak a helyszínek és a díszlet is.

A néhai bárány novellát a pelsőci Dénes György Alapiskola tanulói választották. Itt is, mint a többi novellában keveredik a romantika a realizmussal. A balladai, népmesei elemek hűen megjelennek, s megismerhetjük a falu embereit is.

A szakmai nap szeretetvendégséggel és a projektcsapatok és mentoraik megjutalmazásával ért véget. Köszönetet mondtak a TMRG segítőkész tanárainak és diákjainak, a támogatóknak: Tankó Lászlónak, Palkovics Tibornak, akik e napon a résztvevők ellátásáról gondoskodtak, az ízletes ebéd elkészítőinek, a feledi Mihály Pékségnek a foszlós kenyérért, az SZK Kulturális Minisztériuma Kisebbségi Kulturális Alapja támogatásáért.

A csapatok emléklapot, Mikszáth műveinek egy csomagját, a felkészítő pedagógusok Mikszáth Kálmánné visszaemlékezéseinek gyűjteményét vehették kézbe.

Jövőre a hős lelkű költőre, Petőfi Sándorra emlékeznek majd születésének 200. évfordulója alkalmából. Úgy szeretnék megünnepelni a költő géniuszát, hogy sok-sok embernek közvetítsék üzeneteit.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »