Mikor törhet ki idehaza is a nagy zacskóháború?

Mikor törhet ki idehaza is a nagy zacskóháború?

Türelmetlenül várják a környezetvédők azt a kormányrendeletet, amely – összhangban a tavaly elfogadott európai uniós irányelvvel – drasztikusan visszaszoríthatja a műanyag szatyrok használatát. Van miért szigorítani, egy magyar lakos ugyanis kétszer annyi környezetszennyező zacskót dob el, mint uniós társai.

Akár már ebben a hónapban megszülethet a rendeletmódosítás a vékony műanyag szatyrok használatának további korlátozásáról, ha hihetünk az agrártárca jogszabály-alkotási menetrendjének. Túl sokáig nem várhat az Orbán-kormány az új szabályozással, mert az európai uniós tagállamoknak legkésőbb november 27-ig kell a saját jogrendjükbe átültetniük az ezzel kapcsolatos irányelv fő elemeit. Brüsszel azért üzent hadat a jellemzően egyszer használatos zacskóknak, mert az Európai Unióban évente több mint 100 milliárd tasak végzi a kukában. Ezek jó része nem kerül bele a hulladékgazdálkodás áramába, hanem a tengerekben lebegő szemétszigeteken végzik, ahol csak évszázadok alatt bomlanak le. A tavaly májusban hatályba lépett EU-s irányelv két választást kínál a tagállamoknak: egyfelől vállalhatják azt, hogy 2019 végére 90, 2025 végére pedig 40 darabra szorítják le az egy főre jutó éves zacskófogyasztást. Ez utóbbi célszám az ötöde a jelenlegi évi 200 darabos uniós átlagnak, de tízszer annyi, mint amennyit a környezettudatos finnek és dánok szoktak elhasználni. A másik lehetőség az, ha egy tagország garantálja: 2018 után a vásárlók már egyáltalán nem kaphatnak ingyen ilyen terméket. További uniós követelményként közös módszert kell kidolgozni a zacskóhasználat számítására is, mert e téren nagy a zűrzavar, miközben 2018 májusától már összehasonlítható módon kell beszámolniuk a tagállamoknak a „zacskóháború” éves állásáról.

Az irányelv egyelőre csak a könnyűnek nevezett (50 mikronnál, azaz 0,05 milliméternél vékonyabb) tasakokra vonatkozik, mert ez a legelterjedtebb, és ritkábban használják őket újra, mint a vastagabbakat. Brüsszel ugyanakkor a tagországokra bízza annak eldöntését, hogy a 15 mikronnál vékonyabb, higiéniai célokra használt „péksüteményes” zacskókat is a szabályozás hatálya alá vonják, vagy sem. Annak sincs akadálya, hogy egy kormány egyszerre mindkét célkitűzés teljesítését vállalja, vagy valamilyen fokú tilalmat vezessen be a műanyag szatyrok használatára. Épp ez utóbbinak lehetünk szemtanúi Franciaországban, ahol július elsejétől végleg eltűnt évi több milliárd szatyor a kereskedelmi forgalomból, a jövő év elejétől pedig a „péksüteményes” zacskókat is bioeredetű csomagolóanyagokra kell cserélni. A britek is látványos eredményeket értek el: 85 százalékkal, 500 millió darabra esett vissza a műanyag zacskók száma azóta, hogy múlt év októberétől 5 pennyt kell felszámítani értük a nagy áruházláncok boltjaiban.

Idehaza is égető szükség lenne a rossz szokások mielőbbi levetésére, ugyanis jelentősen „felfelé” húzzuk az uniós átlagot azzal, hogy évente fejenként 400 darab zacskót használunk el – tudtuk meg a Humusz Szövetségtől. Pedig a kormány már tett lépéseket a korlátlan szatyorhasználat ellen, így 2012 óta termékdíjat (kilogrammonként jelenleg 1900 forintot) vet ki az úgynevezett műanyag bevásárló reklámtáskákra. Ennek eredményeként a legtöbb boltlánc nem is ad ilyen szatyrot ingyen. Azt azonban egyelőre csak találgatni lehet, hogy a termékdíj emelésével vagy más módon tesz eleget a kormány a legújabb brüsszeli elvárásoknak, mivel ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a Földművelésügyi Minisztérium későbbre ígért tájékoztatást. A Humusz Szövetség úgy látja: a várható hazai korlátozás akkor érné el igazán a célját, ha nemcsak a nagy üzletláncokra, hanem minden kereskedőre vonatkozik majd.

Amennyiben megszületik az új magyar szabályozás, tájékoztató és ismeretterjesztő kampány is indulhat a műanyag szatyrok visszaszorítása érdekében, mint ahogyan erre buzdítja a tagállamokat az Európai Bizottság is. A tapasztalatok szerint ugyanis a vásárlók egy része egyáltalán nem örül az ilyen változásoknak, mert nem tudják, mekkora környezeti károkat okoz utóéletében ez a termék. Itt nemcsak arról van szó, hogy ötszáz év alatt sem bomlik le: nagy pusztítást visz végbe az élővilágban is, mert a tengeri állatok és madarak összetévesztik a hulladékot az élelmiszerrel, és megeszik azt. Szakértők szerint az Északi-tengeren a madarak 94 százalékának van műanyag a gyomrában, a teknősöknek pedig 86 százaléka nyeli le a zacskókat, mert medúzáknak hiszik őket. Pedig számos megoldás létezik az egyszer használatos szatyrok kiváltására: ilyen a papírzacskó, a tartós vászontáska, a kosár vagy végső esetben az újrahasznosított műanyag szatyor. Ugyanakkor a Humusz Szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyártók bizonyos műanyag tasakokat oxidatív úton lebomlóként tüntetnek fel, de ez megtévesztő állítás lehet. Hiába esik ugyanis valóban apró részecskékre a termék, maga a műanyag nem bomlik le.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 15.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »