Mihez kezd a kormány a cigánytelepek lakóival?

Mihez kezd a kormány a cigánytelepek lakóival?

A járvány kellős közepén éppen időszerű a kérdés, mi lesz azokkal a mélyszegénységben élő romákkal (és nem romákkal), akik helyenként szinte már párhuzamos társadalmat alkotva, nem vagy csak alig kerülnek a közegészségügy szakembereinek látókörébe. Felesleges is hangsúlyozni, mekkora baj lehet belőle, ha egy-egy ilyen sűrűn lakott, közmű és elérhető egészségügyi ellátás nélküli telepre betör a koronavírus. A Denník N interjút készített Peter Pollákkal, EP-képviselővel, korábbi romaügyi kormánybiztossal, a válságstáb legújabb tagjával. Ebből szemlézünk.

Azzal, hogy Igor Matovič meghívta Pollákot a válságstábba, a hatalom végre jelét adta, hogy törődni kíván a mélyszegénységben élőkkel is. Teljesen világos, hogy ez minden állampolgár érdeke, egy cigánytelepen kirobbanó járvány ugyanis beláthatatlan katasztrófához vezetne. A rendszeresen megjelenő roma közösségek atlasza szerint mintegy 440 ezer cigány él Szlovákiában, nagy részük (durván 80%) koncentráltan (az atlasz által használt, definíciószerű kifejezés azt jelenti, legalább 30 roma él egymás közvetlen szomszédságában).

Matovič nem véletlenül mondta néhány nappal ez előtt, ha a betegség betör a telepekre, azzal “mindannyian rosszul járunk”.

Pollák szerint, habár helyenként a helyzet kritikus, hasonlóan az ország egészéhez, nem lehet általános képet adni a járvány terjedéséről. Mint mondta, vannak telepek, illetve települések, ahol kifejezetten komolyan vették a hatósági előírásokat, de minél elszigeteltebb egy közösség, annál nehezebb elérni, hogy hallgassanak a szakemberekre.

Különösen azok a telepek veszélyeztetettek, ahol egyáltalán nincs vezetékes ivóvíz vagy csatornázás. Elég egyetlen ember, aki nem veszi komolyan az előírásokat, és az egész közösséget megfertőzheti – mondta el Pollák.

A szakember azt állítja, egészen szombatig semmilyen krízisforgatókönyvet nem dolgoztak ki arra az esetre, ha a betegség tömegével jelenne meg a romák által lakott telepeken. Szerinte Pellegriniék semmilyen vésztervet nem készítettek a betegség terjedése kapcsán, beleértve ebbe a cigánytelepeket. Pollák azt állítja, ő és munkatársai néhány nap alatt pótolták az elmaradást. A képviselő szerint kulcsfontosságú, hogy megakadályozzák a külföldről hazatérő munkavállalókat a saját közösségükhöz való visszatérésben. Ha ez nem sikerül, óhatatlanul kitör a járvány.

Hírdetés

Pollák szerint most az a legfontosabb, hogy ezeket az embereket kiképezzék, kellő mennyiségű védőfelszereléssel lássák el, amelyet aztán szétoszthatnak a hozzájuk tartozó telepeken. Elengedhetetlen, hogy a döntéshozatal minden szintjén ott legyenek azok is, akik értik és ismerik a roma közösségek problémáit, különben nem lehet megakadályozni a járvány terjedését.

Pollák szerint ugyanakkor egy, esetleg két eset felbukkanása nem indok a lezárásra. Ez annak fényében elhamarkodott kijelentésnek tűnhet, hogy a szakember az interjúban néhány bekezdéssel később már arról beszél, ha egy fertőzött is megjelenik egy-egy szegregált telepen, már az is óriási gondokat okozhat a közművek hiánya miatt.

A hadsereg bevetése kapcsán Pollák elmondta, teljesen mindegy, kinek milyen a bőrszíne vagy a szociális státusza, egyformán kell eljárni. Csehországi példák alapján le lehet hatékonyan zárni egy-egy települést vagy településrészt, de a megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni. Az erőszakszervezetek bevetése már nem a megelőzés része, idáig nem szabad eljutni.

Pollák az interjú végén kicsit saját magára is ráhúzta a vizes lepedőt, amikor kijelentette, a korábbi kormányoktól populista felhangokon kívül másra nem futotta. Az elszigetelt telepek már korábban is veszélyes járványgócoknak mutatkoztak, mégsem történt érdemi előrelépés. Zárójeles megjegyzés: Peter Pollák 2012 és 2016 között a Fico-kormány romaügyi megbízottja volt.

Önleleplezés ide vagy oda, az interjú utolsó mondata igen tanulságos:

A járvány idején, ha lehet, talán még inkább!


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »