Migrációkutató Intézet: mindent tudnak a bevándorlók a célországokról

A migránsok a célországokkal kapcsolatban nagyon jól informáltak, folyamatosan kommunikálnak a közösségi médiumokon keresztül. Tudnak mindent a célországról, annak a menekültügyi rendszeréről és az ellátásáról.

Magyar Menedék - Badiny

„Ismereteik szerint a migránsok a célországokkal kapcsolatban nagyon jól informáltak, folyamatosan kommunikálnak a közösségi médiumokon keresztül. Tudnak mindent a célországról, annak a menekültügyi rendszeréről és az ellátásáról, és »természetes, hogy a számukra legelőnyösebbet választják«. Az útvonallal kapcsolatos információik azonban lényegesen hiányosabbak a határzáraknak és a változó szabályozásoknak köszönhetően.

Az UNHCR próbál legális utakat találni a migránsok számára (munkaengedélyek, tanulmányi ösztöndíjak stb.) annak érdekében, hogy csökkenjen az irreguláris migráció. Példaként említette az Egyesült Királyságot, amely egyenesen törökországi táborokból toboroz. Az UNHCR feladata támogatni a kormányokat a »jó menekültügyi rendszer« kialakításában. Álláspontjuk szerint a jó rendszer olyan, „amely gyorsan képes dönteni a menedékjogi kérelem tárgyában« valamint gyorsan informál a visszaküldés körülményeiről és mindezt emberséges körülmények között teszi meg. Nemzetállami szintű lobbi tevékenységet Brüsszelben és Genfben folytatnak, illetve helyi szinten a nagykövetségeken keresztül. A német kormánnyal tudomásunk szerint nincs érdemi kommunikáció a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében.

2016. március első hetében jelent meg az UNHCR 6 lépésből álló megoldási javaslata, amely lényegében az uniós politikai irányvonal újrafogalmazását (a menedékkérők egyenlő szétosztását) helyezi előtérbe és változatlanul hangsúlyozzák a hot spot-ok kialakításának szükségességét. A javasolt megoldások Görögországtól kezdődnének, ezzel – Intézetünk álláspontja szerint – hallgatólagosan elismerik, hogy az EU érdemben nem számíthat Törökországra.

Az UNHCR illetékese szerint Törökország a török állampolgárok számára biztonságos, ám a menekültek számára nem. Ugyanakkor nem érzi szükségét a Genfi konvenció felülvizsgálatának, amely csak a közvetlen veszély elől menekülőkre vonatkozik, a tranzitországok menekülttáborainak kritikus, de nem egyértelműen életveszélyes körülményei közül továbbmenni szándékozókra nem kínál megoldást. Az UNHCR szerint nem lehet országok alapján, csoportosan megítélni a nemzetközi védelmi szükséghelyzet fennállását, hiszen a feltételek egy-egy országon belül is eltérőek lehetnek, ezért egyéni/eseti elbírálásra van szükség. A Migrációkutató Intézet kérdésére reagálva az UNHCR munkatársa egyetértett azzal, hogy ha az EU megfelelő feltételek kialakítását biztosítaná a Szíriával szomszédos országokban (például a törökországi menekülttáborokban) lakhatás, oktatás, legális munkalehetőségek biztosításával, annak visszatartó hatása lenne. Sokan nem akarnak elindulni, sem Szíriából, sem a menekülttáborokból, csak akkor, amikor személyes helyzetük tarthatatlanná vált.

A Migrációkutató Intézet kérdésére válaszolva elismerte, hogy az »európai meghívás« egyes európai politikusok részéről, ugyancsak felborította a menekültek racionális szempontrendszerét és értékítéletét, hiszen egy menekült számára fontos, hogy a saját kultúrkörén belül maradjon. Végezetül elmondta, hogy a tranzit-országokban történő helyzetkezelésnek nem kedvez az sem, hogy a humanitárius szervezetek működési feltételeit esetenként komoly bizonytalanság övezi. Példának okáért, a World Food Program keretében az ellátottak élelmiszer fejadagját tavaly a felére kellet csökkenteni.”


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »