Miért támogathatja a Jobbik a kormány uniós vállalásairól szóló törvényeket a Parlamentben?

Miért támogathatja a Jobbik a kormány uniós vállalásairól szóló törvényeket a Parlamentben?

A Jobbik támogatja a kormány által előterjesztett törvénycsomagot az Európai Bizottsággal történő megegyezésről. Az előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter szerint amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe. Lukács László, a Jobbik frakcióvezetője szerint továbbra is vannak kérdéses részek és kitért a bizalomhiányra is a tervezett Korrupcióellenes Munkacsoport kapcsán.

 

A Jobbik miért támogatja a törvénycsomagot?

Azért, mert a magyar embereknek járnak azok a források, amiket Orbán Viktor miatt jelenleg nem kaphatnánk meg. Magyarország pedig nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy az a pénz ami nekik jár, az bármilyen hazai döntés miatt, veszélybe kerüljön. Annak ellenére, hogy vannak kétségeink azzal kapcsolatban, hogy miként fogják majd működtetni ezt a rendszert és ezeket a kritikákat hangsúlyoztam is a vita során, de

a legfontosabb álláspont, hogy az ami a magyar embereknek jár, az sem Orbán Viktor miatt, sem pedig a kormánytöbbséggel bíró parlamenti döntések elmaradása miatt sem kerülhet veszélybe.

Korábban is sokszor beszéltek a kormány iránti bizalom hiányáról amikor az Integritás Hatóság, illetve a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozásáról szólt. Ez utóbbinak éppen az Integritás Hatóság elnöke lenne a vezetője.

Valóban kevés a bizalom. Az Integritás Hatóság létrehozásának szándéka nem Orbán Viktortól és a kormánytól származik, hanem meg kell felelniük a jogállami elvárásoknak. Ezért úgy gondoljuk, ha ennek fényében jön létre a Hatóság, azért mégis egy kicsit másképpen működhet, nyilván ezt majd a gyakorlat igazolhatja. Tehát akkor tudjuk meg, ha már felállt és működik ez a hatóság és elkezd foglalkozni az első ügyekkel, mert ha nem működik, akkor egyértelmű, hogy Orbánék ezt csak pótcselekvésnek szánják.

Ennél is kevesebb a bizalom a Korrupcióellenes Munkacsoport felállításával kapcsolatban. Hogyan lehet így elvárhatóan működni, ha ennyire hiányzik a közbizalom?

Ez nehéz kérdés. Talán az egyik legfontosabb tényező, hogy a civilek mennyire lesznek bevonva a munkába.

Hírdetés

Azt látjuk, hogy állandó probléma a mondjuk úgy, hogy független civilek bevonása, mert könnyen lehet, hogy a kormányhoz közeli civileket vonnak be a döntéshozataloknál.

Akkor talán azt sem lehet kizárni, hogy végül a Fideszhez közel álló CÖF-CÖKA lesz bevonva a Korrupcióellenes Munkacsoport tevékenységébe?

Ez így van, bár vannak kizáró okok, mint például nem vehetne részt a munkában aki politikai pártnak a tagja, korábban képviselő volt, tehát viszonylag sok kizáró ok van. Ugyanakkor ez a társadalom felelőssége is, és ismétlem a Korrupcióellenes Hatóságnak is ez a lényege, hogy minden akkor derül majd ki, ha ez a Hatóság feláll és hogyan kezd működni. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a kormány megfogadja-e a kritikákat, vagy ugyanúgy reagál ezekre mint eddig és akkor egyértelművé válik, hogy a Korrupcióellenes Hatóság felállítása csak porhintés.

A vita során Vajda Zoltán MSZP-s képviselő úgy vélte, a kormány részéről ez az egész nem más mint porhintés. Valóban annak tűnik?

Ezt én nem feltétlenül gondolom így. Azért az Európai Unió sem ül fel mindenféle blöffnek, vagy, hogy ennyire átlátszó blöffnek felülne, de hogy azokat a kritikákat amit az ellenzék és főleg a szakma is elmondott, azokat a kritikákat azért Brüsszelben is komolyabban kellen venni és ennek fényében kellen nézni, hogy azok a törvénymódosítások tényleg azt a célt érik el.

Ha végül a szakma is úgy látja majd, hogy vannak kétségek, akkor én is hajlok arra, hogy ez talán a blöff irányába megy, de mondom elsődleges és legfontosabb, hiába a kormányban nagyon nehéz megbízni ezekben a kérdésekben,

főleg a közpénzek kérdésében, legfontosabb, hogy a Magyarországnak járó források érkezzenek és ezért kell most ezeket a törvénymódosításokat letudni, de tény, hogy azért vannak aggályaink.

Ez a törvénycsomag nem tartalmazza az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Ezt váltaná ki úgymond a Integritás Hatóság létrejötte?

Ezt sokan gondolják így, de szerintem nem. Az világosan látszik, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, továbbra is a „nulladik lépésnek” lenne ami a legfontosabb. Ugye pont az Integritás Hatósággal kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy egyes jelzések alapján indult eljárásnál pont az Európai Ügyészség lenne az egyik célállomása az ügyeknek, de mivel Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, ezért a folyamat nem is tud eljutni odáig, tehát ilyen „féllábú” lesz az ilyen javaslat, pont azért, mert nincs meg az az előfeltétel, hogy Magyarország az Európai Ügyészség része. Tehát ahhoz, hogy ezt a rendszert hitelt érdemlően át lehessen alakítani, ahhoz kulcsfontosságú lett volna az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, függetlenül attól, hogy hazánkban a NAV, a pénzügyőrök, vagy más független hatóság vizsgálja a különböző pénzügyi dolgokat. Ez tehát az elsődleges alapfeltételnek kellett volna, hogy legyen.

Az, hogy egy ilyen fontos törvénycsomagról csak késő este tárgyalhattak – ráadásul éppen a magyar-olasz meccs idején amikor a legtöbben a tévét nézték -, mennyiben tompíthatja ennek a jelentőségét?

Valóban ellentmondásos. Sajnos pontosan rámutat arra a gyakorlatra, hogy Orbán Viktor és a kormány azért mégiscsak úgy tűnik, hogy egyfajta „látványkonyhát” működtetnek amikor megint társadalmi és szakmai egyeztetések nélkül tárgyalnak és döntenek jelentős törvényekről. Ez a törvénycsomag is megint úgy került a Parlament elé, hogy nem az illetékes minisztérium, hanem Semjén Zsolt nyújtja be és egy napra rá, vagy néhány nappal később különleges eljárással gyakorlatilag néhány óra alatt lezongorázzák az egészet. A módosítók benyújtására is csak addig volt idő amíg meg nem száradt a tinta… Ez azért mégiscsak annak a jele, hogy pont amit kértek a kormánytól, hogy vegyék komolyabban a törvényjavaslatok megfontolását, illetve a vitáját, azt az úgynevezett nulladik kiinduló pontnál sem veszi komolyan a kormánytöbbség.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »