Miért szavazok NEMMEL? 8.

Miért szavazok NEMMEL? 8.

Egyre több európai országban bontakozik ki élénk vita arról, hogy az Unió jelenlegi irányvonala alkalmas-e a migrációs válság kezelésére.

1. A nemzetállami szuverenitást nem írhatja felül semmiféle uniós jogalkotási aktus.

Az Európai Unió nem egy állam. Kizárólag az azt létrehozó államok akaratából létezik, ebből fakadóan pedig önálló szuverenitása sincs. Az EU-t létrehozó tagállamok a szuverenitásukból eredő egyes hatásköröket – az Unió intézményrendszerén keresztül – közösen gyakorolnak, ám még ezen hatáskörök gyakorlása sem vezethet egy tagállam szuverenitásának megsértéséhez. Annak eldöntésére pedig, hogy mi esik az előbbi kategóriába, egyetlen uniós szerv sem jogosult, kizárólag a szuverenitás elsőszámú letéteményese, a parlament, kétség esetén pedig az Alkotmánybíróság. A fenti formula nem a saját találmányom, a német Alkotmánybíróság dolgozta ki még a ’60-as években. Egyetlen elemmel azonban még kiegészíteném: bár a szuverenitás elsőszámú letéteményese Magyarországon az Országgyűlés, annak valódi, eredeti birtokosai a magyar állampolgárok.

Ebből fakadóan a magyar szavazóknak arról kell dönteniük október 2-án, hogy bármilyen uniós jogalkotási aktus, amely eredményeként külföldieket telepítenének Magyarországra, sérti-e Magyarország szuverenitását. Véleményem szerint a lakosság etnikai arányainak kötelező megváltoztatása egyértelműen a nemzeti-alkotmányos identitás, a szuverenitás csorbulásához vezetne.

2. A nemzetállamok léte Európa jövőjének utolsó garanciája

Az Európai identitás három eleme közül: (i) zsidó-keresztény vallásfölény, (ii) az erre épülő családmodell és (iii) a nemzetállamok közül az első kettő Európa nagy részén már elveszett. A nemzetállamok – többé-kevésbe – homogén lakosságának megbomlása a nemzet fogalmának kiüresedéséhez vezetne. Ha a nemzetállamiság is elvész, akkor többé semmi sem marad, ami miatt európainak nevezhetnénk magunkat.

3. A nők és férfiak egyenjogúsága nem képezheti vita alapját

A muszlim kultúrában a nők (és gyermekek) csak alárendelt szerepet játszhatnak. Egyes iszlám országokban például a nők autót sem vezethetnek, de általános, hogy a tanuláshoz, a munkavállaláshoz, de még a vendégek fogadásához is egy férfi engedélye kell számukra. Ez a gyakorlat teljességgel idegen az európai kultúrától, ezt pedig a Nyugat-Európában élők nap, mint nap megtapasztalhatják a saját bőrükön is. Nincs szükség kristálygömbre annak belátásához, hogy ezek a kulturális összeütközések Magyarország alternatív jövőképét is megjelenítik: ha nálunk is megjelennek az eltérő kultúrából érkezők, nekünk is ugyanezekkel a problémákkal kell majd szembenéznünk. Bár finoman szólva sem vagyok a gender ideológia túlkapásainak barátja, de nem azt sem szeretném, hogy Budapestet is ellepjék a csadoros nők, akik négyen lépdelnek megszeppenve féljük mögött.

4. No-go zónák és saría-járőrök   

Bárhogy próbálják is tagadni, “no-go zónák” igenis léteznek Európa-szerte, lakói pedig a kontinensre emigrált muszlimok közül kerülnek ki. Az ezt a tényt mostanában hevesen tagadó BBC például már 2004-ben részletes írást közölt a brit no-go zónákról. A zónákban rendszeresen saría járőrök ellenőrzik, hogy az ott élők (vagy halók) betartják-e az iszlám jog előírásait. A magam részéről nem szeretnék egy ilyen Budapesten élni.

+1. Csak a magyar szavazók mondhatják el a véleményüket

Egyre több európai országban bontakozik ki élénk vita arról, hogy az Unió jelenlegi irányvonala alkalmas-e a migrációs válság kezelésére. Ennek ellenére egyedül Magyarország írt ki népszavazást a témában, egyedül a magyar választók mondhatják el a véleményüket. Végső soron mindegy tehát, hogy valaki igennel, vagy nemmel szavaz, a lényeg, hogy becsüljük meg a lehetőséget és szavazzunk!

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »