Miért nem Csornobil?

Miért nem Csornobil?

Nem a harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa volt az eddigi legsúlyosabb atomerőmű-baleset, de minden bizonnyal a legismertebb. Az esemény hosszú-hosszú időre felhelyezte a térképre Csernobilt. Vagy Csornobilt?

A helységnevek kimeríthetetlen témát jelentenek. Akik olvasták a Szó szerint rovat négy héttel ezelőtti írását arról, hogy miért szerencsésebb a Doneck alakot használni a Donyecknél, jogosan tehetik fel a kérdést, hogy miért csernobili atomerőművet említünk. Elvégre Csernobil a város orosz megnevezése, ukránul a Csornobil nevet használják, márpedig a település Ukrajnában található, ráadásul nem is az oroszok lakta területen.

Amikor a Csernobil nevet kimondjuk, leírjuk, az esetek döntő többségében nem az ukrajnai helységről, hanem a katasztrófáról van szó. Sőt, olykor a tulajdonnévvel fejezzük ki az eseményt is, például „Csernobil évfordulója”, „Csernobil máig tartó egészségügyi hatása”. Számos hasonló példát találunk nyelvünkben: azonnal értjük, miről van szó, ha a „Mohács előzményei”, a „Trianon következményei”, a „Schengen védelme” vagy a „Pearl Harbor okai” kifejezéssel találkozunk. És az is egyértelmű, hogy a „Sztálingrád után” szókapcsolat véletlenül sem a Volga-deltára vonatkozik, hanem a második világháború második felére.

Nem véletlenül Sztálingrád zárta a példák sorát: hiába változott a település neve Volgográdra már 1961-ben, a világtörténelem egyik legpusztítóbb csatájára továbbra is a Sztálingrád névvel utalunk. (Hogy miért Sztálingrád, miért nem Sztalingrad, azzal egy későbbi írásban fogunk foglalkozni.) Hasonlóképpen: mivel az atomerőmű-katasztrófa idején Csernobil még javában a Szovjetunió része volt, teljesen jogos az orosz nevén említeni.

Mi a helyzet akkor, ha nem a csernobili balesetről beszélünk, hanem az erőműhöz közeli ukrajnai városról? Ez esetben valóban indokolt lehet az ukrán alak használata, a Csernobil és Csornobil közti különbségtétel, ahogy a szíriai Tadmort is megkülönböztetjük a település szélén található Palmürától: bár arabul mindkettő neve Tadmor, a romvárost a „külvilág” az Egyesült Államoktól Törökországon át Vietnamig a görög nevén említi. Ezzel együtt nem valószínű, hogy az ukrajnai helységet a jól ismert Csernobil helyett valaha is Csornobil néven fogjuk emlegetni, ráadásul adódik a kérdés, hogy a város a polgárháború és ostrom ellenére is élő Tadmorhoz vagy a már csak a múlt emlékeként létező Palmürához hasonlít inkább.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »