Miért nem bukott még meg a Smer?

Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolása közvetlen összefüggésben van a politikával. Marián Kočneren és az összeköttetésein keresztül a felelősség fő terhe a Smerre hárul. Hogyan lehetséges mégis, hogy a gyanú ellenére Robert Fico projektje már másfél éve tartja a támogatottságát? Erre a kérdésre keresi a választ a .týždeň.sk kommentárja.

A Kuciak-gyilkosság utáni történések logikusan azt feltételezték volna, hogy a Smer preferenciái csökkenni fognak. Erre több ok is van, de elegendő csupán azt a tényt említeni, hogy Robert Fico volt kormányfő közvetlen szomszédja volt Marián Kočnernek a Bonaparte lakótömbben. És ne feledjük azt sem, kinek a jelöltje volt Monika Jankovská bírónő, Kočner „majmocskája“ az igazságügyi államtitkári poszton. De ha mindez nem lenne elég, a Smert Kočnerrrel összekötő fő érveknek ennek az embernek a Smer alelnökével, Martin Glváč-csal folytatott kommunikációja adja.

A kártékonyság ilyen magas foka ellenére Glváč még mindig csak az időt húzza, és elodázza a lemondását. De honnan van ehhez mersze? – teszi fel a kérdést a .týždeň.sk.

Ha elvonatkoztatjuk magunkat a ténytől, hogy Martin Glváč a Smer hátterében (főleg Pozsonyban) rendkívül erős játékos, még mindig van egy adu a kezében, ami bátorságot adhat neki. Ez pedig a választói támogatottság. A Smer preferenciái 2017 decemberében 25,5 százalékos szinten voltak. S milyen változás történt a gyilkosságot követő tiltakozó akciók, illetve a kormányfő meg a belügyminiszter lemondása után a Smer választói körében? Minimális. A Focus nemrégi felmérése szerint a párt támogatottsága még mindig 22 százalék.

Ez a jelenség szöges ellentétben van más pártok választói támogatottságának fejlődésével azoknak a múltbeli botrányai után. Amikor például kirobbant a Gorilla vagy a Sasanka botrány, az addig két legerősebb kormánypárt, azaz az SDKÚ és az SaS hatalmas visszaesést mutatott. Az SDKÚ a 2010-es választási eredményével összehasonlítva csaknem 10 százalékot bukott, a Szabadság és Szolidaritás pártja pedig több mint 6 százalékot. Mindkét párt épphogy elérte a választási küszöböt.

Michal Novota politikai elemző szerint ez az egyik fő oka, miért nem csökken a Smer támogatottsága a botrányok ellenére. Novota felhívja a figyelmet az úgynevezett „buborékeffektusra” is – arra, hogy a polgárok bizonyos része ugyan nagyon intenzíven követi az aktuális botrányokat, de ezek nem a Smer választói.

Novota kutatásai ráadásul azt mutatják, hogy a Smer választójának teljesen mások az elvárásai a kormányzó hatalommal szemben, mint más ellenzéki pártok választóinak. Ennek a választótípusnak ugyanis saját magával szemben sincsenek nagy elvárásai, ezért aztán a politikai képviselőitől sem vár nagy reformokat, inkább csak az erős kéz uralmát és a status quo megtartását.

Oľga Gyarfášová és Vladimír Krivý szociológusok a Hogyan változik a szlovák társadalom? című kiadványukban egy olyan szókapcsolattal határozták meg a Smer választóit, amely egymásnak ellentmondó:

Hírdetés

Az elemzők szerint a Smer magját elsődlegesen az idősebb generáció képezi, a vidéki és szociálisan gyengébb rétegek. Karol Wolf, a Dynamic Relations PR ügynöksége igazgatója szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Smer eredeti 30-35 százalékos támogatottságáról jutott a mai 18-22 százalékos szintre, ami egyharmados csökkenést jelent. A Smer preferenciái véleménye szerint valószínűleg elérték a választói keménymag szintjét, akik hűek maradnak a párthoz.

Az egyik fontos tényező, ami 20 százalék fölött tartja a Smert, az új és fiatal kormányfő, Peter Pellegrini személye lehet. A Focus ügynökség szeptemberi felmérése azt mutatja, hogy a Smer választói körében Pellegrini támogatottsága majdnem megegyezik Ficóéval.

Az elemző szerint azonban nem ez az, ami stabilan tartja a Smer preferenciáit, szerinte Pellegrinit még mindig az idegen akarat végrehajtójának tekintik inkább, nem pedig valódi vezérnek.

mondjuk a koalíciós potenciálját illetően. S ha a háttérben tudjuk is, hogy a pártelnök és a kormányfő között feszültség van (Fico máig bánja, hogy engedett a nyomásnak, és lemondott a kormányfői székről), kívülre teljesen pragmatikusan és észszerűen viselkedik a párt (gondoljunk csak Pellegrini listavezetői helyére). Leegyszerűsítve, ha Pellegrini nem is játszik döntő szerepet a preferenciák 20 százalék felett tartásában, a személye alapvető a Smer jövője szempontjából, vélik az elemzők.

De az is segíti a Smer preferenciáinak szinten tartását, hogy gyakorlatilag nincs konkurenciája. És Ficóék évek óta tudatosan erre törekednek. Azt, hogy 2012-ben a Smer a legjobb választási eredményt érte el, nemcsak az ellenzéki pártok visszaesése okozta a Gorilla következtében, hanem az is, hogy Ficóék rendkívül hatékonyan „kirabolták” a természetes konkurens pártjaikat, az SNS-t, a HZDS-t és az olyan kisebb pártokat, mint a KSS vagy az SDA.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint Fico a lehetséges ellenlábasait sikeresen „eltakarította” úgy, hogy diplomáciai szolgálatra küldte őket. Gondoljunk csak Peter Weissre vagy Ján Migašra. Vagy a regionális politikai karrierjüket támogatta, mint Milan Ftáčnik esetében.

A Smer nem modern európai párt a tematikáját tekintve sem. Olyan volt privatizőrök projektjeként alakult, mint Široký, Poór, Kiňo, Brhel, Gabriel, Fiľo és a többiek. Ezek a részvényesek ismertek voltak már azelőtt is, évekig a HZDS hátterében álltak. A Smer megalakulásától már 20 év eltelt, és azóta sem bukkant fel egy olyan párt, amely legalább megnyesegethetné a támogatottságukat.

Drucker nemrégiben alakult pártja sem lesz erre alkalmas az elemzők szerint, sokkal inkább a jobbközép pártoktól vesz majd el szavazatokat, és Harabintól sem várható halálos csapás a Smerre. Karol Wolf szerint a Smer jelentős hanyatlását csak a választói magjának elbizonytalanodása okozhatná.

A Smerben ráadásul a HZDS-től eltérően nincsenek olyan személyiségek, akik képesek lennének Ficóval szembeszegülni. Így aztán, Mesežnikov szerint,

A Smer inkább vidéki és átlagos műveltségű választójának érdeklődését csak egy olyan párt kötheti le, amely nem posztmaterialista vagy progresszív. És ennek a pártnak a vezetőjének karizmatikus baloldali profilú embernek kell lennie. A Szociológiai Intézet A gyengéd forradalom és a november utáni fejlődés a polgárok szemével című tanulmánya szerint az 1989 utáni változásokat a legkevésbé a Smer választói támogatják. Meglovagolni tehát a „régi szép idők” nosztalgiahullámát nem lenne rossz taktika egy ilyen vezető részéről. A konkurenciaharcban azonban rendkívül nehéz dolga lesz annak a pártnak, amely a Smert balról akarja majd legyőzni, írja a .týždeň.sk.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »