Miért menekülnek a városházáról az emberek?

Miért menekülnek a városházáról az emberek?

A tagi kölcsönök visszafizetésének valós lehetőségét úgy tűnt, mintha már el is engedte volna a közgyűlés – az mindenesetre biztos, hogy a visszafizetést elnapolta legalább egy évre a Győr-Projektnél, a Győrszolnál és a GyHG-nél. A polgármesteri hivatalból távozó több mint húsz ember esete ugyanakkor komolyabb szócsatát hozott a polgármester és az ellenzék között, végül kiderült az is, hogy a parkolásra vonatkozó győri közvélemény-kutatásnak decemberre lesz eredménye.

A napirendi pontok ismeretében nagyjából be lehetett lőni, hogy a tagi kölcsön visszafizetésének  elnapolása várhatóan felszólalásra bírja az ellenzéki képviselőket; erre végül a Győr-Projektet illetően került sor. Azon belül is az ifjúsági olimpiai park volt az a konkrét példa, amelynél a gazdaságos üzemeltetés lehetetlenségéről, a „látványberuházások áráról” beszéltek a felszólalók. Nem vonták kétségbe nyilván, hogy a sportolási lehetőségekre szükség van a városban, de egy korábbi kijelentést már előcitáltak (ezt még Borkai Zsolttól származott): az épület gazdaságosan üzemeltethető. Mostanra kiderült, hogy nem, s az is, hogy papíron ugyan alá lehet tervezni a közszolgáltató cégek éves üzemeltetési költségeit, de a végén úgyis korrigálni kell ezt. Ez a vita nem volt éles, az alapigazságot a felek nagyjából elfogadták, nyilván annak megítélése volt más, hogy a kieső bevételek pusztán a Covidnak tudható-e be, vagy folyamatosan újratermelődik a hiány.  

Hírdetés

A polgármesteri hivatalból távozó – nagyrészt vezető beosztású – szakemberek kérdése már nagyobb vihart kavart. Pollreisz Balázs (MSZP) képviselő kikereste azt a levelet, amelyet március 27-én írt a polgármesternek, s amelyre – szavai szerint- azóta nem kapott választ. A kérdés már akkor is az volt, hogy miért mennek el/menekülnek el ennyien a városházáról? Mostanra 21 emberről lehet tudni, akik meghatározó pozícióban voltak, köztük sokan hosszú évekig dolgoztak a városházán – ma azonban már nem segítik Dézsi Csaba András munkáját. A polgármester nem először mondta el, hogy a hivatal vezetése a mindenkori jegyző feladata, azt is hozzátette persze, hogy már a jegyző sem a munkatársa. „Volt, aki magától ment el, mással közös megegyezés alapján váltunk meg.”  

Balla Jenő képviselő szerint a távozóktól – akár a gazdasági bizottság  valamelyik ülésén – érdemes lenne megkérdezni az okokat. Pollreisz pedig viszontválaszában azt mondta a polgármesternek, hogy a távozók – ahogy ő tudja – nem a jegyző, hanem Dézsi munkája miatt mentek el; így vagy úgy. A városvezető nem hagyta ezt szó nélkül, azt javasolta az ellenzéki képviselőnek, hogy „ha ennyire érdekli a távozók sorsa”, akkor a szabadidejében kérdezze ki őket arról, mi volt az elmenetelük oka. „Okoskodik össze-vissza, az pedig kevés. Pusztán a szerepléséért képviselő a távozókat” – vágta vissza keményen. Hajtó Péter fideszes képviselő a vitában még szót kért, szerinte Dézsi munkatempója igenis jót tett a városnak, s a hivatalban dolgozó 300 embernek alig 6-7 százaléka az a húsz, aki távozott.  

Akik elmentek, nyilván nem nagyon jönnek már vissza, a parkolási díjak emeléséről szóló közvélemény-kutatás viszont elkészül – ez napirend után derült ki, amikor Dézsit Glázer Tímea (DK) kérdezte erről. A Bécsi kapu téren 58 millió forintért megvásárolandó lakásba még beleállt az ellenzék, de ennek méregfogát hamar kihúzta a polgármester, amikort azt közölte, hogy az nem „valakié” lesz, hanem kulturális célokra kívánják hasznosítani.  


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »