Miért küldték ükanyáink a gyerekeket szúnyogzsírért a boltba ezen a napon?

Miért küldték ükanyáink a gyerekeket szúnyogzsírért a boltba ezen a napon?

Április elseje hagyományosan a bolondok, pontosabban a bolondozások napja, amikor bárki a legképtelenebb tréfát űzheti, a csínytevések köre a barátok becsapásától a média gondosan kidolgozott beugratásáig terjed. Ezen a napon még a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló híreit is ajánlatos fenntartással kezelni.

A szokás eredete homályba vész, a tudósok könyvtárnyi elméletet hordtak össze, de egyik sem igazán meggyőző. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori Európa nagy részén a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett az év kezdete, amikor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek. Amikor 1564-ben IX. Károly francia király január 1-jére helyezte át újév napját, alattvalóinak egy része erről nem is értesült, vagy ellenezte a reformot, és a régi hagyományhoz ragaszkodva továbbra is küldözgette az ajándékokat. A többiek elkezdtek gúnyt űzni belőlük, április bolondjának csúfolták őket, papírhalat is ragasztottak a hátukra, ezért hívják a franciák ezt a napot áprilisi halnak (poisson d’avril). A névre másik magyarázat is van: a halak ekkortájt ívnak, s a fiatal, áprilisi példányokat igen könnyen lehet egyszerű csalival és horoggal kifogni.

Vannak, akik az ókori Saturnalia folytatásának tekintik az ugratásokat. A féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, s a rabszolga azt tehette, amit akart. Mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római-görög hilaria ünnepre vezetik vissza ezt a szokást. Vannak, akik a bibliai özönvíz idejéből eredeztetik. Azzal érvelnek, hogy Noé első galambja, amelyet a szárazföld felkutatására küldött ki, dolgavégezetlen tért vissza, s mivel ez április 1-jén történt, az áprilisjáratás a sikertelen megbízatás emlékét őrzi.

Egy másik, ugyancsak bibliai vonatkozású magyarázat a népies passiójátékokhoz nyúlik vissza, amelyekben Krisztust a pöre során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, tőle megint Pilátushoz küldték, ennek hatására kezdték húsvét táján az együgyű embereket hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetni. Az északi tudósok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a szokás a mennydörgés istene, Thor tiszteletére rendezett áprilisünnepségekre vezethető vissza, annál is inkább, mert a “thor” szó bolondot is jelentett. Persze az is lehetséges, hogy az embereket egyszerűen a szeszélyes áprilisi időjárás ösztökélte egymás megtréfálására.

A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, mára hagyománnyá vált. Az egyik első április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia követte el: éjszaka szűkebbre varratta egy márki ruháját, aki reggel nem tudott felöltözni. Szobájában egymás után jelentek meg a csínytevők, azon szörnyülködve, hogy felpuffadt szegény ember. Végül orvost hívattak, aki persze maga is beavatott volt, és a fejét csóválva megírta a receptet. A patikus aztán megint csak a fejét csóválta, de ő már azért mert a papíron ez állt latinul: Végy egy ollót, és vágd fel a mellényed!

Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a boltba a gyerekeket, esetleg szalmaolajat, libatejet hozattak velük. Kevésbé ártatlan tréfát űzött a közönséggel egy angol újság, amely a világ első szamárkiállítására hívta meg olvasóit 1846. április 1-jén. A helyszínen összegyűlt tömeg egy idő után csalódottan távozott, amikor kiderült, hogy a szamarak ők maguk.

A modern kor egyik legismertebb április 1-jei tréfája a BBC-hez fűződik: 1957-ben arról számoltak be, hogy az enyhe idő és a kártevők kiirtása után Svájcban bőséges spagettitermés várható. Sokan telefonáltak be, azt kérdezvén, hogyan termeszthetnének spagettit. A válasz így hangzott: dugjanak egy szál spagettit paradicsomszószba, és várjanak türelmesen. Akadtak, akik a repülő pingvinekről szóló tudósítás kapcsán sem fogtak gyanút, holott a film április 1-jén került adásba, a műsorvezető pedig a Monty Python egyik tagja volt. Sokan hitték el, hogy az időszámítás tízes alapú lesz, 1980-ban tiltakozó levelek áradatát indította el az a kacsa, hogy a Big Ben órája digitális kijelzőt kap.

Svédországban az akkor egyetlen tévécsatorna 1962. április 1-jén azzal kecsegtette nézőit, hogy aznap színesben nézhetik a fekete-fehér adást, ha harisnyanadrágot húznak a képernyőre, mert annak anyaga eltéríti a fénysugarakat. A tréfának több ezer néző dőlt be. A világháló kevésbé tapasztalt felhasználóit célozza az az 1996 óta minden évben terjedő kacsa, amely arra szólít fel, hogy április 1-jén, az internet tisztaságának napján mindenki húzza ki a gépét a világhálóról, amelyen nagytakarítást hajtanak végre (eltávolítják a halott linkeket, törlik az elveszett e-maileket, nehogy értékes adatai vesszenek el).

A mai világban annyi információ zúdul az emberekre, hogy nehéz különbséget tenni valódi és hamis között, így megesik, hogy az április 1-jei tréfának szánt hírek pánikot keltenek, a valós híreket pedig tréfaként fogják fel. 1946. április 1-jén egy valóban bekövetkezett földrengés után 150 áldozatot követelő szökőár söpört végig Alaszkán és a Hawaii-szigeteken. Az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert sokan tréfának vélték a vészjelzést.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »