Miért éppen Krakkó?

Miért éppen Krakkó?

Miért éppen Krakkó? Rengetegen tették fel nekem ezt a kérdést, amikor 2011-ben bejelentettem: Krakkóba költözöm. A válaszom még meghökkentőbb volt: „Miért ne?” Biztos voltam benne, hogy egy olyan városban, amelynek központja az UNESCO Világörökség része, és telis-tele van múzeumokkal, csak jól érezhetem magam.

 

Ma pedig már biztosan tudom, életem egyik legjobb döntését hoztam meg hét évvel ezelőtt. És bár ma már nem Krakkóban élek, rendszeresen visszajárok minden évben; hisz mindig van egy új kiállítás, amit meg kell nézni, egy újonnan megnyílt étterem vagy kávézó, amit ki kell próbálni.

 

Mit érdemes megnézni a lengyel kulturális fővárosban?

 

A Rynek Główny, azaz a Főtér

A Főtér, azaz a Rynek Główny a középkori Európa legnagyobb terének számított (200 x 200 m). A tér ma is a város szívét alkotja: van itt virágpiac, több kávéház, étterem, sörkert és nagyon sok üzlet. 

 

A Sukiennice, azaz a Posztócsarnok

A nagy, gótikus stílusú Posztócsarnok építése 1344 körül kezdődött. Az épületet majdnem 50 év után, 1392-ben adták át. Jelenlegi, reneszánsz jegyekkel büszkélkedő külsejét a 16. században nyerte el. A földszinten, a csarnok belsejében kisebb standok találhatók, ahol jó áron kapni borostyán ékszereket és szőrmét. Emellett az épület otthont ad több múzeumnak is, amelyek közül a legizgalmasabb kétségkívül a Rynek Underground. A Főtér alatt mintegy 4000 négyzetméteren kb. 1000 év történelme mutatkozik be. Lengyelország és a Hanza-szövetség kapcsolata a kiállítás egyik legérdekesebb része, a bemutatott tárgyak között találunk régi fegyvereket, kereskedelmi árukat, de megtekinthetünk egy temetkezési helyet is. 

 

A Szent Mária-székesegyház

A Mária-templom gótikus mivoltja a 14. századból származik, de nem a külső az, ami a legcsodálatosabb építészeti remekké emeli. A háromhajós templombelső lélegzetelállító. Találkozhatunk itt Jan Matejko freskóival, Stanislaw Wyspianski ólomüvegeivel, számomra mégis a Viet Stross által készített oltárkép a leglenyűgözőbb. Kétségkívül ez Lengyelország egyik legfontosabb vallási épülete, amelyhez rengeteg legenda és mítosz fűződik: az egyik épp arra ad választ, hogy a templom ikertornyai miért nem egyformák. Nos, az épületet egy testvérpár kezdte el építeni a 14. században, de valamilyen okból kifolyólag az egyikük megölte a másikat. Így nem tudták befejezni a munkálatokat. Egy másik legenda ama őrszem történetét meséli el, aki a tatár hódítókat látva riadót fújt, s eközben lenyilazták. Az ő emlékére szól a kürt minden nap minden órájában.

 

A Wawel

Innen nem messze, kb. 15 percnyi sétára található a Wawel-domb. A kutatások szerint a szláv törzsek a 7. században telepedtek le a dombon, melyet szintén legendák öveznek. A legismertebb talán az a kora középkori monda, amely egy vérszomjas sárkányról szól. A sárkány a domb alatti barlangban élt, és – ahogy az a nyugati sárkányoknál megszokott – rettegésben tartotta a népet. Történt ám egyszer, hogy a legenda főhőse, Krak, megelégelte a dolgot, és megölte a sárkányt. Kátránnyal tömött ki egy birkát, amelyet a sárkány megevett. Ez okozta a vesztét. Krak ezután nyugodt szívvel megalapíthatta városát, a mai Krakkót. 

Hírdetés

De térjünk vissza a várhoz és a katedrálishoz. Az épületegyüttesen fellelhetjük a gótika, a reneszánsz, a rokokó és a román építészet stílusjegyeit. Régen a lengyel királyok és királynők otthona volt; ma pedig rengeteg állandó és időszakos kiállításnak ad otthont.  

A waweli katedrális főhajóját számos kis kápolna veszi körül. A gótikus mennyezeten litván, lengyel és magyar címer is látható. Az 1519 és 1533 között épült Zsigmond-kápolna az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású reneszánsz emlék Lengyelországban.

 

A Kazimierz, a zsidó negyed 

Az óvárostól sétatávolságra található zsidó negyed egykor önálló város volt. Bár napjainkban Krakkó szerves részét képezi, még mindig egyedülálló kultúrával és kisugárzással rendelkezik. A romos bérházak és zsinagógák között sajátos életérzést tapasztalhat meg a látogató.

A megannyi zsinagóga többsége csak évente egyszer, a Zsinagógák Éjszakáján látogatható. Külön kiemelném azonban a Szeroka utcán található régi zsinagógát, ami Lengyelország legöregebb zsidó szentélye. Az épület legrégebbi része a 15. századból származik. A szentélyben ma a zsidó kulturális örökség múzeuma működik. Kazimierz ismertsége leginkább a Schindler listája című filmnek köszönhető, melynek nagy részét a kerületben forgatták. 

 

Schindler gyára

Ha az ember Krakkóról ír, mindenképpen meg kell említenie Schindler gyárát, amely a Lipowa utca 4-es szám alatt áll. Bár sok útikönyv szerint az itt működő múzeum nem túl érdekes látványosság, számomra ez volt az egyik legizgalmasabb tárlat, amin valaha jártam. A kiállítás pontról pontra mutatja be a náci megszállást. A látogató megismerkedik a holokauszt történetével, de a földalatti lengyel ellenállásról is rengeteg információt kap. A filmszínházban megtekinthetünk egy dokumentumfilmet, amely a munkások életét és Schindlert mutatja be. 

 

Hortus Botanicus Universitatis Iagellonicae, azaz a Jagellói Egyetem botanikus kertje

A botanikus kert, amelyet 1783-ban alapítottak, általában nem szerepel a bakancslistákon. Pedig a 9,6 hektárnyi terület tökéletes azok számára, akik a természet közelségét keresik a nagyvárosban. Találunk itt egy kisebb erdőt, sziklakertet, gyógynövényeket, virágoskertet, tavat és üvegházat. 

 

Érdemes odafigyelni

…az úton való átkelésre

Minden esetben érdemes megvárni, amíg a lámpa zöldre vált. Nemcsak azért, mert így írja elő a KRESZ, hanem azért is, mert a helyi rendőrség nagyon komolyan veszi a biztonsági előírásokat. Az a gyalogos, aki piros lámpánál kel át az úttesten, komoly pénzbírságra számíthat. 

 

…bizonyos szabályokra

Bár Krakkó kétségkívül híres az éjszakai hedonizmusról, bizonyos szabályokat jobb tiszteletben tartani. Nyilvános helyen tilos inni. Hétvégenként – főleg a legismertebb szórakozóhelyeken – rengeteg rendőr felügyel a rendre. Azokra, akik az utcán próbálnak ünnepelni, magas bírságok várnak. 

 

Farkas Gabriella

 

 

 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »