Miért, engem ki sajnált? – Magazin ajánló

Miért, engem ki sajnált? – Magazin ajánló

Nevelőotthonból a prostitúcióba – Busásan jövedelmező üzletág lett a magyar lányok külföldi futtatása. Bojár Gábor-interjú. Feltámadhat-e a magyar csokoládéipar? Szombaton Magazin.

Ez csak egy a sok figyelemre méltó mondat közül a szombati Magyar Nemzet Magazinból. Keresse hétvégén az újságárusoknál!

Március végén bejárták a sajtót a rendőrség felvételei, melyeken egy Csongrád megyében és Franciaországban ténykedő banda lefoglalt értéktárgyai láthatók. A romákból álló bűnszervezet tagjai elképesztő luxust teremtettek maguknak lányok futtatásából. De honnan és hogyan szerzik a kizsákmányolt prostituáltakat? Miért nem képes megakadályozni a honi intézményrendszer a védtelen áldozatok kihasználását? Miként lehetséges, hogy rendőrségünk és adóhatóságunk orra előtt halmozhattak fel mesés vagyont? Nyugtalanító kérdések – még nyugtalanítóbb válaszok.

Türelmetlen, és gyakran hallgat az ösztöneire – saját bevallása szerint ezért nem lenne jó politikus a fizikusi végzettségű Bojár Gábor, a háromdimenziós tervezőszoftverek fejlesztésében világelső Graphisoft alapítója. A céget már eladta, most az általa gründolt magánegyetemet vezeti, és még üzleti előnyökért sem hajlandó eltékozolni azt az ajándékot, hogy szabadon elmondhatja a véleményét bármiről.

Elég csak a közel százéves Boci csokira gondolni, meg arra, hogy Gerbeaud Emilnek köszönhetően mi adtuk a világnak a konyakmeggyet, és beláthatjuk: a hazai csokoládégyártás nagy múltra tekint vissza. Az államosítás viszont már egyértelmű gátja volt a töretlen fejlődésnek, a rendszerváltással pedig külföldi tulajdonba került a magyar édesipar jelentős része. Jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya is nehezíti a magyarországi csokoládéipar megizmosodását. Mégis akadnak olyanok, akik hisznek az édes jövőben. Tavaly ősszel például új, száz százalékban magyar tulajdonú csokoládégyártó lépett ki a piacra.

Ramon Schack, a Telepolis nevű német elektronikus újság munkatársa március 28-án, néhány nappal a brüsszeli merénylet után interjút készített David Engels neves brüsszeli ókortörténésszel, akinek pár évvel ezelőtt francia és német nyelven megjelent monumentális műve, amelyben összehasonlítja az Európai Unió jelenlegi válságát a római köztársaság hanyatlásával, heves vitákat váltott ki Nyugat-Európában. Az alábbiakban az interjú rövidített változatát közöljük.

Budapest már a két világháború között neonfénybe öltözött, ám a ma még itt-ott látható fényreklámok aranykora kétségkívül arra az időszakra esett, amikor a szocialista hatalom minden erővel azt igyekezett sugallni, hogy fényes idők járnak a Legvidámabb Barakkban. A magyar főváros sugárzó bája fogta meg azt a katalán fotóművészt is, aki elszántan dokumentálja a hajlított csövekből megálmodott egykori álomvilágot.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »