Miért aggódnak a fiatalok?

Miért aggódnak a fiatalok?

Amikor a mai negyvenesek és ötvenesek voltak fiatalok, még senkinek nem jutott eszébe, hogy a mosószerek vegyi összetételét vizsgálja a drogériában, vagy hogy szelektálja a hulladékot, ügyelve rá, mennyi műanyag csomagolást használ.

Minden falu szélén volt egy szeméttelep, a többség oda hordott ki mindent, és egyáltalán nem főtt a feje azon, mennyi idő alatt bomlik le, ha egyáltalán lebomlik. A mai tizen és huszonéveseket sokkal jobban aggasztja a környezet állapota, méghozzá okkal.

 

Sokukat olyannyira, hogy ebbe a bizonytalan világba gyereket sem akarnak vállalni. Ez a döbbenetes tény is abból a felmérésből derült ki, amelyet a Szlovák Köztársasági Elnöki Hivatal készíttetett a 16–35 éves korosztályban. A reprezentatív felmérés során ezer, a társadalom különféle rétegeiből származó, különféle műveltségű fiatalt kérdeztek meg online. Ez a módszer a számítógépet gyakran használó fiataloknál ugyan természetes és elfogadható, de ahogy a Median SK közvélemény-kutató ügynökség is figyelmeztetett, némileg befolyásolhatja az eredményt. A szociálisan hátrányos közegben élő fiatalok ugyanis egyrészt nem feltétlenül rendelkeznek internet-hozzáféréssel, másrészt feltehetően sokkal jobban aggasztja őket a szegénység vagy a munkahelyek hiánya, mint az éghajlatváltozás.

A végeredményt befolyásolta az is, hogy a megkérdezettek többsége a Progresívne Slovensko és a SaS választója, vagyis inkább liberális világnézetű. A maradék a Hlas, az OĽaNO, a Smer, a Sme rodina és a KDH választói. A felmérés során két csoportra (16–25 évesekre és 26–35 évesekre) osztották őket, s a válaszokból kiderült, az életkor meghatározza, kit mi foglalkoztat.

 

Ha romlik az életszínvonal

Életkortól függetlenül a megkérdezettek 58%-át az egészségügy helyzete aggasztja leginkább – ez nyilván összefügg az elhúzódó Covid–19 járvánnyal, de akár azzal is, hogy a kormány most készül a kórházak átszervezésére. Szlovákiában az sem meglepő, hogy a fiatalok 45%-a komoly problémának tartja a korrupciót, hiszen az elmúlt két évben épp eleget lehetett hallani arról, mi mindent engedhettek meg maguknak a „mi embereink”, és mennyi pénzért lehetett hatalmat, befolyást, kedvező bírói ítéletet vásárolni. Az összes megkérdezett 29%-át, a 16–25 éveseknek pedig a 39%-át az oktatásügy helyzete is aggasztja – ez kifejezetten jó jel, mert azt jelenti, hogy akiket közvetlenül érint, azok nem érik be a potyán, könnyen megszerzett érettségivel, diplomával, hanem alapos tudásra vágynak. Az épp tanulmányaikat végző fiatalok ugyanúgy aggódnak az oktatásügy színvonala, mint a korrupció szintje miatt, a 25 éven felülieknek pedig az ország politikai kultúrája és a romló életszínvonal miatt fáj a fejük. Itt is beigazolódik, hogy mindenkit az aggaszt, amiben érintett, a 25 éven felüliek már többet foglalkoznak össztársadalmi problémákkal, figyelik a politikai vitákat, és mivel épp családalapítás előtt állnak, érthetően az sem mindegy nekik, milyen körülmények között vesznek lakást, vagy építkeznek, vállalnak gyereket.

Míg a mostani fiatalok nagyszüleire és szüleire az a hozzáállás volt jellemző, hogy majd időközben megteremtjük a feltételeket, a fiatalok már megszokták a nagyobb kényelmet, és bizonyos standardról a gyerekek kedvéért sem akarnak lemondani. Már az alsó középosztályban sem megszokott, hogy több generáció él együtt, nincs autó, vagy hogy a háztartás ne lenne felszerelve mindenféle géppel. A Median SK elemzése szerint a fiatalok ezért tartanak az életszínvonal csökkenésétől, és teszik részben ettől függővé a családalapítást.

 

Nem szeretnének gyereket

Meglepő azonban, hogy sokan a klímakatasztrófát is összefüggésbe hozzák azzal, hogy ilyen bizonytalan világba nem szeretnének gyereket szülni. A 25 év felettiek valamivel kevésbé aggódnak a globális felmelegedés, árvizek és viharok miatt, mint a 16–25 év közöttiek, de valamennyien nagyon fontos problémának tartják. Ez azért is van így, mert a fiatalok jobban tudatosítják, hogy az éghajlat változása az élet minden területére kihat. Az egészségügynek több tüdőbeteg, asztmás, allergiás stb. pácienst kell ellátnia, az ivóvízhiány és a szárazság miatt menekültek ezrei jöhetnek Európába, a viharok és árvizek miatt pedig több pénzt kell áldozni biztosításokra, vagy a tönkretett házak javítására.

A fiatalok mindezt tudatosítják, ötből négyen komolyan aggódnak a klímaváltozás miatt. 39%-uk annyira, hogy fenyegetőnek találja az emberiség jövőjét, és saját maga is kész tenni a környezetvédelemért. Ez leginkább abban merül ki, hogy szelektálják a háztartási hulladékot, esetleg nem esznek húst, de az autóról vagy a repülésről már nem mondanak le, s arra is kevésbé figyelnek, hogy környezetkímélő eljárással készült termékeket vásároljanak.

Hírdetés

 

Pusztulásra ítélve?

Nemcsak a fiatalokra, az átlag szlovákiai állampolgárra is jellemző, hogy környezetvédőbbnek tünteti fel magát, mint amilyen. A felmérésekben rendre mindenki azt állítja, hogy szelektálja a hulladékot, de a valóságban nem tesz így. Más kérdés, mennyi értelme van az egésznek, mert ahogy arról a Vasárnap előző számában írtunk, a szeméttelepeken a gondosan osztályozott hulladékot is összeöntik és együtt égetik el.

Sajnos, a megkérdezettek egyharmada úgy látja, hogy az emberiség pusztulásra van ítélve. Kétharmaduknak az a véleménye, hogy a politikusok csődöt mondtak bolygónk védelme tekintetében, és amikor környezetvédelemről beszélnek, többnyire hazudnak. A válaszadók fele biztos abban, hogy a klímaváltozás miatt sokkal rosszabb élete lesz, mint a szüleinek, 40%-uk tart attól, hogy a világban minden érték el fog pusztulni a környezeti katasztrófák miatt, és családjaink biztonságát is fenyegetik majd ezek a változások. Az egész felmérés leginkább elgondolkodtató eredménye az, hogy a reprezentatív minta 17%-a biztos abban, hogy a klímaváltozás miatt nem vállal gyereket, további 17%-a pedig komolyan fontolgatja ezt az eshetőséget. Ha csak egy részük is valóban így dönt majd, Szlovákiára még nagyobb demográfiai katasztrófa várhat, mint amilyet a szakemberek előrejeleztek. Az egyetlen esély, hogy a fiatalok optimistábban lássák a jövőt, ha tényleg jelentős előrelépés történik a környezetvédelem területén, és hamarosan megtapasztalhatjuk az eredményt is – például lelassul a globális felmelegedés. Ez viszont már valóban a politikusokon múlik.

 

 

Milyen ökokategóriákba sorolhatók a megkérdezett fiatalok?

Aktívak – 32%

Főleg a nők, a magasabb végzettségűek és a 26 évnél idősebbek tartoznak ide. Sokan közülük hajlandók komolyan változtatni az életmódjukon, lemondani bizonyos fokú kényelemről életterük védelme érdekében, és aktív szerepet is vállalnak környezetvédő mozgalmakban.

Energetikai szempontból fenntarthatatlanok – 21%

16–25 év közötti, alacsonyabb iskolázottságú férfiak, akik tartanak ugyan a klímaváltozástól, de nem tesznek semmit a környezetért.

Felelősségteljesek – 18%

Leginkább középfokú végzettséggel rendelkező nők, akik szelektálják a hulladékot, és készek kompromisszumos megoldásokra a környezet védelme érdekében (például tömegközlekedéssel utaznak, kevesebb vegyszert használnak a háztartásban, second handből öltözködnek).

Passzívak – 29%

26–35 év közötti, alacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiak, akik nem tartanak a klímaváltozástól, és döntéseiknél nem szempont a környezetvédelem.

 

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »