Midőn (Gavallér János verse)

MidőnIbolyán túli halvány jel,vélt aranykeretes múlt,áttetsző vágyott-sejtelemkukkerol üveghegyen túl,örök, elfelejtett lépés,mint szél dobál levelet,szédítő vágy muzsikál, nekünkharmonizál rozsdás-zöldeserdőcsak bent, recsegve, robogva kiabált:Tavasz-rügy, susogó napsugár,humuszba morzsolt jövő,csicsergő telihold úszott a csillagok között;s gyáván ketyegett a szú.2020.06.21.

Hírdetés


Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »