Mi várható 2018-ban a tőzsdéken?

Mi várható 2018-ban a tőzsdéken?

A Világgazdaság öt elemzőt kérdezett meg arról, mire számítanak a következő évben a tőzsdéken. A szakértők szerint nőhet a volatilitás és az infláció, a bérek növekedése és a kamatemelések pedig nem tesznek jót az árfolyamoknak.

Számos jelből arra következtetünk, hogy érett szakaszába lépett az emelkedő részvénypiaci ciklus, ami óvatosságra sarkall minket 2018-as várakozásaink megfogalmazásakor. Sokévi pénzbőség után a globális jegybanki mérlegfőösszeg már zsugorodhat, a szigorodó monetáris politika miatt a kötvénypiaci hozamok lassan emelkedhetnek. Az őszi hónapokra az amerikai részvénypiac elveszítheti relatív vonzerejét a kötvénypiachoz képest, ami az emelkedő lendület megtorpanásával járhat. Mivel azonban a makrokörnyezet továbbra is támogató, és a profitbővülés is töretlen, érdemes szelektíven válogatni a befektetések közül. Bár Amerikát drágának tartjuk, a német részvénypiacban látunk még fantáziát, és a magyar tőzsde is relatíve alulértékelt.

A világ főbb gazdaságaiban további növekedésre lehet számítani, ami egyúttal a vállalati eredmények bővülését is jelenti. Az értékeltség kiindulószintje a fejlett piacokon feszítettnek tűnik, ezért az eredménybővülés nem okvetlenül hoz majd árfolyam-emelkedést is. Ráadásul a maginflációs ráták egyelőre alacsonynak mondhatók. Mindez a fejlett gazdaságokban a teljes foglalkoztatás állapota mellett valósul meg. Noha a bérnövekedés bizonyos szektorokban már tetten érhető, az ár-bér spirál beindulását még nem igazán lehet tapasztalni. Ez azonban nem szükségszerűen marad így, ezért az infláció esetleges felpörgése, és ennek nyomán a monetáris kondíciók szigorítása a részvényárfolyamok szempontjából komoly kockázat.

A piacok értékeltsége magas, a háttér­ben a világ jegybankjainak monetáris lazítási politikája és eszközvásárlásai álltak, amelyeknek az ideje lejárt. A jegybanki politikák következményeként a finanszírozás rég nem látott mértékben vált olcsóvá, reneszánszát éli a részvény-visszavásárlási hullám, mindez pedig újabb buborék kialakulására utalhat. Másrészt a GDP-növekedés globálisan stabilnak látszik, az infláció alacsony: a részvénypiac érett szakaszában van. Lehet még tere az emelkedésnek, de már nem globálisan és nem minden eszközosztályban. A feljövő európai és japán gazdaság, az e-kereskedelem és a technológiai változások nyerteseié lehet 2018, a kamatemelési hullám veszteseit pedig a magas hozamú kötvények között keressük.

Jóval volatilisabb év lesz 2018, ennek fő oka, hogy a globális mennyiségi lazítás üteme jelentősen csökken majd, az év második felében pedig ez már negatívvá is válhat. Ennek legnagyobb hatása a kötvénypiacra és a jelentősen eladósodott cégek részvényeire lehet. Általában is hevesebb és kevésbé trendszerű lehet az eszközárak mozgása. A részvénypiacok viszont jól teljesíthetnek, ha nem túlzott ütemű a monetáris szigorítás, a profitnövekedés kompenzálhatja a magasabb elvárt hozamot. A forint a világ egyik legmélyebben negatív reálkamatát kínálja, ez a továbbra is jelentős fizetésimérleg-többlet ellenére az árfolyam lassabb ütemű, de gyengülő pályáját valószínűsíti régiós társaival szemben, ahol szigorúbbak a monetáris kondíciók.

Az idei szárnyalás után moderáltabb lehet az indexek emelkedése mind a fejlett, mind a közép-európai piacokon. A „nagy átárazódás” már véget ért, s a bikapiac egy új fázisa érkezett meg az év közepén. A még valamilyen mérték alapján alulértékeltnek számító részvények teljesíthetnek jól. Az európai és a magyar hozamkörnyezet nagy valószínűséggel továbbra is támogató, azaz alacsony lesz. A BUX indexben a felértékelődési potenciál 10-15 százalék körül lesz az idei 20-25 százalék után. Továbbra is szeretjük az OTP, a Mol, a Richter vagy éppen a Waberer’s részvényeit, de a Magyar Telekommal már óvatosabbak vagyunk a várható magas frekvenciamegújítási költségek és a Digi megjelenésével várhatóan fokozódó mobilpiaci árverseny miatt.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »