Mi van a 300 ezer mögött?

Mi van a 300 ezer mögött?

Nem úgy sikerült, hogy a legnagyobb és legrégebbi szlovákiai magyar kulturális és társadalmi szervezet, a Csemadok március 5-ei születésnapjára fogadja el a pozsonyi parlament azt a törvényt, amely évi 300 ezer euró támogatást biztosít a szervezetnek.

Ha jobban megvizsgáljuk a tavaly októberben benyújtott javaslat meglehetősen hosszú, hat hónapos parlamenti átfutását, rájöhetünk, hogy a jelzett összegen kívül több más hozadéka is volt a végül is május 5-én lezárult folyamatnak.

Mindjárt az elején fel is tehetjük a kérdést, vajon miért pont 300 ezer eurót határoz meg a Csemadok pénzügyi támogatásáról szóló törvény? Ha most egy hosszú és összetett számolási műveletekkel dúsított listát vár a kedves olvasó, akkor nyugodt lehet, ilyesmiről szó sincs, hiszen a magyarázat rendkívül egyszerű, s akár mondhatjuk azt is, gáláns.

A korábbi kormányfő, Igor Matovič a Csemadoknak járó összeg meghatározásakor ennek a 10%-át javasolta, a magyarság és a szlovákság számát arányaiban figyelembe véve. Az így kijövő összeget pedig a kormány(fő) jóindulata jeleként megszorozta kettővel. Így lett hát évi 300 ezer euró a Csemadoknak az állami költségvetésből javasolt, majd a parlamentben el is fogadott hozzájárulás. 

Vajon sok vagy kevés ez az összeg? A kérdéssel kapcsolatban egy megállapítást mondhatunk teljes biztonsággal. Mégpedig azt, hogy pontosan 300 ezer euróval több, mint az eddigi, ilyen jellegű támogatás összege, hiszen az ország költségvetéséből a Csemadok 1995 óta már egyetlen fillért sem kap alanyi jogon.

28 éve szüntette meg a rossz emlékű Mečiar-kormány ezt a támogatást. A legutolsó, akkor még koronában kiutalt összeg 10,5 millió volt. Az Ineko gazdaságelemző intézet inflációs számológépe szerint ez az összeg 2022-ben szinte pontosan egymillió eurónak felelne meg. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a mostani 300 ezer eurót, akkor az nyilván kevés.

Sőt, kevésnek kell mondanunk akkor is, ha ezt az összeget a több mint hetven éve folyamatosan működő Csemadok tényleges szervezeti nagyságához, tevékenységi aktivitásához mérjük, hiszen ne feledjük, egy több mint 400 alapszervezettel rendelkező, évi több ezer rendezvényt produkáló szervezetről van szó.

Hírdetés

Kérdés viszont, hogy a Mečiar-féle kisemmizés óta eltelt 28 évben vajon miért nem sikerült az éppen aktuális magyar politikai képviseletnek ezt a támogatási megvonást és hiányt megszüntetnie, és miért egy „külsős”, az OĽaNO pártbéli Gyimesi Györgynek sikerült ebben előrelépést tennie? 

Gyimesi volt ugyanis az, aki 2021 októberének első napján benyújtotta erről szóló javaslatát a pozsonyi parlamentnek.

A sok vagy kevés kérdésének gordiuszi csomóját valószínűleg a Szövetség párt Híd-platformjának vezetője, Rigó Konrád oldotta fel, amikor a törvény elfogadása után kijelentette, hogy a szervezet finanszírozása így már kiváló színvonalú. Hiszen a KultMinoros 400 ezer körüli projekttámogatással és a magyarországi BGA-s 800 ezer euró körüli éves támogatással együtt így 1,5 millióból gazdálkodhat a Csemadok – szögezte le állásfoglalásában. Rigó kijelentésének örömtartalma viszont árnyaltabbá válhat, ha tudjuk, hogy 2020 elején, a Híd párt kulturális államtitkáraként egy új magyar kulturális, társadalmi szervezet esetleges létrehozásáról érdeklődött a mostani regionális Csemadok aktivistáknál.

Az eddig említett számok mellett szinte észrevétlenül bújik meg még egy több mint 100 ezer eurós tétel a szlovákiai magyarság számára. Ez azért jöhetett létre, mert a koalíciós pártok egyik kérése a Csemadok-törvény támogatásáért cserébe az volt, hogy a KultMinor alapot is növeljék meg 200 ezer, támogatásként szétosztható euróval, s ebből a szabályzat alapján a magyar közösség 55%-ban részesül.

Az anyagiakon kívül inkább szimbolikusnak mondható siker, hogy az elfogadott és a köznyelveben „Csemadok-törvény”-ként állandósult jogszabály preambuluma egyebek mellett kimondja azt is, hogy Szlovákia Nemzeti Tanácsa elismeri a Csemadok társadalmi jelentőségét és tudatosítja a szervezet feladatát a Szlovákiában élő magyarok nemzeti öntudatának megtartásában. Ebből mindjárt két rész is hasznos és érdekes.

Az egyik, hogy szövegezésében mintegy kiemeli a Csemadokot az összes egyéb társadalmi szervezet közül, s bár szimbolikus megfogalmazásról van szó, remek érvelésre ad lehetőséget a törvénnyel kapcsolatosan várható csaták előtt.

Akárcsak az indítványozó Gyimesi, a Csemadok országos elnöke, Bárdos Gyula is úgy nyilatkozott a ma7.sk portálnak, hogy igazából akkor lesznek nyugodtak, ha a törvényt az államfő is aláírja. Kormányszinten hangzottak el ugyanis olyan kritikák, amelyek szerint a törvény diszkriminálja az összes többi társadalmi szervezetet, hiszen azoknak is járna e logika alapján állami támogatás. Most viszont a néphatalom legfelsőbb szintjéről van a Csemadoknak „papírja” arról, hogy tevékenysége mennyire kiemelkedő. 

Hogy ezt Gyimesi György tudatosan „lopta-e bele” a törvénybe, vagy csak a véletlen hozta így, nem tudjuk. De abban biztosak vagyunk, hogy a szlovákiai magyar lakosságot a magyar nemzet részeként deklaráló mondat minden 300 ezer eurónál többet ér!

Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/19. számában.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »