Mi lett az uniós forrásokkal?

Mi lett az uniós forrásokkal?

Kevés hatását látják Magyarországon az elmúlt években lehívott uniós fejlesztési forrásoknak a szakemberek. A Millennium Intézet rendezvényén több előadó szerint a bürokrácia mellett azok a célok is aggályosak, amelyekre uniós pénzeket költ Magyarország.

Az egyik kockázatitőkealap-kezelő vezérigazgatója szerint a források felhasználásánál több vállalat is elhamarkodottan dönt, amely több évre visszaveti. „Nem gondolkodnak, nincs döntés-előkészítés, mert ha lenne, akkor felteszik a kérdést, hogy ezt hogy fogjuk amortizálni három év múlva. Akkor érteni kéne a könyveléshez, gyenge menedzsment, nincs döntés-előkészítés, a nehéz helyzetet a harmadik éveben maga az uniós támogatás fogja elérni” – fogalmazott az X-Ventures Zrt. vezérigazgatója, Zsembery Levente.

A Magyarok a Piacon Klub elnöke ennél is tovább ment, szerinte azonnal felül kellene vizsgálni a magyarországi uniós forrás céljait. „Jelenleg az egyetlen irány a feldolgozóiparnak a feldolgozása. Nem ártana azt végiggondolni, hogy jó-e az irány és megpróbálni módosítani. Lehet látni, hogy egy új ipari forradalom következik. Egyértelműen nem az a cél, hogy eszterga- vagy CNC vagy fröccsöntő gépeket vásárolunk, hanem 3-8 éves távlatba az emberi tudásban a képességekbe kellene fektetni, hogy nyomon tudják követni. Elképzelhető, hogy 3-5 év múlva a könyvelők felének, az esztergályosok felének nem lesz munkája. Akkor mit csinálunk ezekkel az emberekkel?” – tette fel a kérdést Essősy Zsombor.

Andor László szerint kockázatos, hogy az ország gazdasági növekedése nagymértékben függ az uniós beruházásoktól. „Magyarország az egyik olyan ország, amelyen a beruházások leginkább függnek az uniós transzferektől, úgy is szokták mondani, hogy beruházások, az uniós források szempontjából a legmagasabb szintű ráutaltak vagyunk, tehát fontos lenne, hogy ezek a források jól hasznosuljanak, de az is fontos lenne, hogy az ország kilábaljon ebből a helyzetéből, és ne csak ilyen vissza nem térítendő támogatásokból képzelje el a fejlődést, hanem visszatérítendő támogatásokból, a fejlesztési bankokkal közösen, mint például az EBRD, az Európai Beruházási Bank, ezeknek az ésszerű kombinációját kellene kitalálni, ami eddig nem történt meg” – fogalmazott Andor László.

Magyarország volt uniós biztosa hozzátette, az oktatás és az egészségügy forráshiányának enyhítésére kellene uniós forrásokat átcsoportosítani.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »