Mi lesz az elhasználódott, sérült napelemekkel?

A magyarázat is érkezik azonnal. Az olcsó, a legoptimálisabb esetben is, gyorsan meghibásodik, újat kell beszerezni és a csere nemcsak tetemes mennyiségű hulladékkal sújtja a környezetet, de a mérgező anyagok, amelyek a panelekben vannak, kijuthatnak a természetbe. A  megtérülésre vonatkozó technológiai ígérvényt  ily módon azonnal negatív irányban felülírja, ha a napelem gyakori cseréje válik szükségessé.  Kétségtelenül bekövetkezett az energiapiacon, amit a zöldenergia leghangosabb szószólói, ha óvatosan is, de prognosztizáltak, miszerint az egyik legolcsóbb energiaforrás, a napenergia lett. A késztetés tehát adott volt, a kínálkozó lehetőséggel megérje otthon is napelemet telepíteni. Ekkor ez az álláspont érvényesült. Időközben viszont a napelem felhasználás komoly gondokat okozó problémáira, árnyoldalaira is ráirányították a figyelmet. A japán Környezetvédelmi Minisztérium például 2016-ban ijesztő adatokat tett közé. Számításiak szerint ugyanis, a szigetország 2040-re közel 800 ezer tonna hulladékot „termel” majd a napelemek miatt. S ez a mennyiség, valóban okot ad az aggodalomra. A Nemzetközi Megújulóenergia Ügynökség ugyanakkor naprakész információkkal szolgált. Már nem is a csak a jövőt vette gorcső alá, hanem tanulmányában a tendenciáról tudósított. Kiadványukban leírták, hogy az elmúlt időszak mérései alapján, évente 250 ezer tonna hulladék „keletkezett” világszerte a feleslegessé váló napelemekből.  A következtetést is levonták. Ha ilyen arányban nő a kárba veszett napelem, akkor 2050-ben már 78 millió tonnát is elérheti ez az érték. Az olcsó kínai napelemek jelentik a legsúlyosabb veszélyt, ugyanis az eredetileg megtervezett panelek átlagos életkora 25-30, sőt, még több esztendő is lehet, addig a kontinens méretű országban gyártott panelek cserére szorulhatnak már 4-5 év után. A tendencia ismeretében nyilvánvaló, ha túl gyakran szükséges pótolni a napelemeket, számolni kell a hulladék rohamos ütemű növekedésével.

Mitől kell tartani a leginkább? A napelemek összetételében rejlik a legnagyobb veszélyforrás. Jóllehet többfajta panelt forgalmaznak, de a legtöbb ezüstöt, üveget, etilen-vinil-acetátot, valamint alumíniumot tartalmaz. Olyan részei is vannak, amelyek az emberre és a környezetre is ártalmasak lehetnek, ilyen anyag például a kadmium, a króm, és az ólom. Tekintettel arra, hogy a üveggel zárják le a paneleket, ily módon  kellően biztonságosak, ámde ha az üveget sérülés éri, a felsorolt anyagok a napelemekből kiszivároghatnak. A szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett területeken, a meghibásodott napelemek használata rendkívül veszélyes. Betörhet a záróüveg, ha jön egy jégeső, vagy az erős széllökések is kárt okozhatnak. Ennek folyamányaként a talajba kerülhet a mérgező anyag. Kritikus kérdéssé válik tehát, a károsodott napelemek szakszerű összegyűjtése és tárolása. A megannyi veszély forrás azonban senkit se tántorítson el attól, hogy napelemet  vegyen és használjon, ugyanis a globális felmelegedés csökkentéséhez ezek a korszerű eszközök jelentős mértékben járulhatnak hozzá. A kedvező és előnyös használat azonban nem odázhatja el a baj megelőzésének fontosságát. A megbízható stratégia kialakításán dolgoznak is a környezetvédelmi szakemberek. Egy új fejleménnyel is számolniuk kell, hiszen korábban Kína vett át a világ elektromos hulladékának több mint 70 százalékét, viszont azzal hogy néhány esztendeje az ország megtiltotta a károsult panelek befogadását, új helyzet teremtődött. Akadnak ugyan Délkelet-Ázsiában olyan országok, ahová szállíthatják a hulladék napelemeket, de nyilvánvalóan ez sem képezheti a hosszú távú megoldást. Sajnálatos körülmény, hogy a már gyengén működő, de még „hadra fogható” paneleket a cégek rendszeresen eladják olyan országoknak, amelyek alacsony áron akarják megvásárolni ezt a korszerű technológiát. Szinte szégyen, hogy ezáltal terítik a világban a potenciális hulladékot.

Hírdetés

Támogatásra méltó elképzelés lenne a napelemek újrahasznosítása, egyelőre azonban erre vonatkozóan, nincs életképes modell. Jó pénzt ér ugyan az ezüst és a réz, ami a napelemek tartozéka, de ezeknek az anyagoknak a mennyisége annyira csekély, következésképpen az értékük sem elegendő ahhoz, hogy fedezzék a veszélyes anyagok lebontását. Az amerikai Villamosenergia-ipari Kutató Intézet álláspontja: pillanatnyilag be kell érni azzal, hogy az elöregedett napelemeket hulladéktárolóba vigyék és ott raktározzák, őrizzék addig, míg a napelemek gazdaságos és biztonságos szétszerelésére és újrahasznosítására a technológiát kidolgozzák. A Solar Energy Industries Association már kezdeményezett, és az USA-ban két esztendeje nyilvánosságra hozta a napelemek újrahasznosítási programját. Öt újrahasznosító centrumot működtetnek, de belátható, hogy ez kevés a siker eléréséhez. Hathatós gazdaságpolitikai döntés nélkül érdemi megoldás nehezen képzelhető el. A szakma képviselői úgy vélik, hogy a napelemek árának megnövelésével az újrahasznosítás költségeit finanszírozni lehetne. Ám ez is csak egy lehetőség a megfelelő irány megtalálásában. A mindent átfogó megoldás egyelőre várat magára.

 

0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »