Mi köze az időjárásnak az ekcémához?

Mi köze az időjárásnak az ekcémához?

Sok ekcémás megtapasztalhatta már, hogy a hideg idő beköszöntével tünetei súlyosbodnak. De vajon mi ennek az oka, illetve mit tenni ellene? Mutatjuk.

Az ekcéma egy gyulladásos bőrbetegség, amelyre rendszerint vörös, száraz, viszkető, esetleg nedvedző foltok hívják fel a figyelmet. Az érzékeny, sérülékeny bőr kiemelt figyelmet igényel, ugyanis számos olyan tényező van, amely felerősítheti a panaszokat. Sokat számít például az is, hogy az érintettek milyen anyagú ruhákat viselnek, az izzadást fokozó műszálas darabok ugyanis csak rontanak a helyzeten. De az sem mindegy, milyen tisztálkodó- és mosószereket használnak, illetve hogyan ápolják és védik bőrüket a hidegebb hónapokban – írja a Házipatika.com.

A hideg, az erős szél és a száraz levegő a normál bőrt is próbára teszi – szárítja -, az ekcémásoknak pedig kifejezetten rosszat tesznek ezek a szélsőséges körülmények. Ilyenkor ugyanis nemcsak kiújulnak, de rendszerint fel is erősödnek a tünetek. Télen ráadásul a fényhiánnyal is meg kell küzdeni. Ezekben a hónapokban rövidebbek a nappalok, és annyira be kell öltözni, hogy szinte alig éri a bőrt a napfény. A D-vitamin-termelődés következményes csökkenése szerepet játszik abban, hogy rosszabbra fordul az ekcéma.

Hírdetés

Fontos megemlíteni továbbá, hogy bár nagyon jól tud esni az embernek egy forró fürdő vagy egy hosszan tartó zuhany, amikor átfagyva hazaér, jobb, ha az ekcémások ellenállnak a kísértésnek. Az ő esetükben ugyanis ez komoly következményekkel, a bőrtünetek belobbanásával járhat. A tél tehát akár ilyen közvetett módon is előidézheti a panaszok súlyosbodását.

Fűtésszezon alatt például különösen ügyelni kell arra, hogy az otthoni levegő páratartalma megfelelő – 50-60 százalék körüli – legyen. A túl száraz levegő ugyanis tovább száríthatja a bőrt és felerősítheti a bőrszárazsággal, viszketéssel járó panaszokat. Nem árt azonban óvatosan bánni a párásítással, mert a túl magas nedvességtartalmú levegő is rosszat tesz: kedvez a poratkák és a penész elszaporodásának, ez pedig szintén további irritációt jelenthet az érzékeny bőr számára. De a lakás hőmérséklete sem mindegy: a túl hideg és a túl meleg egyaránt felerősítheti a kellemetlenségeket. Az ideális érték nappal nagyjából 21 Celsius-fok, éjszakai pedig 18 fok körüli.

A fényhiány hatásainak ellensúlyozása érdekében ajánlott odafigyelni a D-vitamin-pótlásra, valamint a megfelelő bőrápolásra. Ám mivel a tél nagyobb kihívást jelent a bőrnek, nem biztos, hogy az év más időszakaiban használt termékek elegendőnek bizonyulnak. Az extrém módon érzékeny és száraz bőrnek a hideg időben olyan krémre van szüksége, amely nagyobb mennyiségben képes pótolni a bőrben a nedvességet, és az élettani zsírtartalmat, azaz helyreállítja a bőr védőrétegét. Jó, ha a készítmény emellett a bőr UV-védelméről is gondoskodik. Ha tudjuk, hogy az érintett területek a kipirosodás, szárazság mellett viszketni is szoktak, akkor keressünk olyan terméket, ami a viszketést is enyhíti. A személyre szabott kezelés összeállításához, illetve a legmegfelelőbb termékek kiválasztásához ajánlott bőrgyógyász segítségét kérni.

Télen a test melegen tartásához nagyon fontos a réteges öltözködés. Az ekcémásoknak azonban nagyon körültekintőnek kell lenniük ruhadarabjaik kiválasztásakor is, el kell kerülniük ugyanis az izzadást és a bőr befülledését. A gyapjú, angóra és műszálas ruhák például kifejezetten irritálóak lehetnek. Amennyiben eső vagy havazás miatt átnedvesednek a ruhák, ajánlott mielőbb szárazra cserélni őket, hogy ne áztassák az ekcémás foltokat. A kézfejek védelme érdekében pedig érdemes kesztyűt viselni a hideg időben.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »