Mi jön Karimov után?

Mi jön Karimov után?

Egyes források szerint a modern Üzbegisztánt megteremtő, az országot 1989 óta irányító Islam Karimov már halott, a bejelentéssel azonban a szovjet időket idézve legalább a holnapi függetlenség napi ünnepségek lezajlásáig várnak. Taskent hivatalosan cáfolja az elnök halálhírét, aki a Kreml információi szerint is él. Közben mindenki tisztában van azzal, hogy a 78 éves államfő aligha fog felépülni az agyvérzés után, s nemcsak Üzbegisztán, hanem a bizonytalanságtól rettegve az egész régió a Karimov utáni időkre készül.

Már az a tény jelzi a helyzet komolyságát, hogy Taskentben a szokásokkal ellentétben hivatalosan bejelentették Islam Karimov kórházba kerülését. A 32 milliós közép-ázsiai országban a hangulat a lassan csordogáló információk alapján az 1953-as Szovjetuniót idézi, amikor az ország életében egyedüli biztos pontot jelentő Sztálin halála után sokakat elragadott a kétségbeesés, a félelem a bizonytalanságtól. A jövőre nemcsak a régió Kazahsztán mellett legbefolyásosabb államában, de az egész térségben aggodalommal gondolnak, hiszen az átmenet káoszba torkollása jóval az ország határain túl is éreztetné hatását. S bizony, Üzbegisztánban az indulatok elszabadulása komoly veszélyekkel járhat. Eleve bizonytalan helyzetet teremt, hogy a mintegy kétmillió Oroszországban dolgozó vendégmunkás az orosz gazdasági nehézségek miatt egyre kevesebb pénzt küld haza. Negatívan hat a befektetésekre a kínai növekedés lassulása is, mindehhez jön még a 2005-ös andijani tragikus emlékek képe, az iszlám radikalizmus réme.

A régió legnépesebb országát tehát könnyen destabilizálhatja, amennyiben nem sikerülne az utódlás kérdésében megegyezésre jutni. Karimovnak ugyanis nincs fia, akit utódnak lehetne választani a hagyományosan patriarchális országban. Az elnök idősebb lánya, Gulnara azóta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy 2014-ben egyes sajtóhírek szerint házi őrizet alá helyezték, míg másik lányának, a hazáját az UNESCO-ban nagykövetként képviselő Lolának soha nem voltak igazán hatalmi ambíciói. – Karimovot sok bírálat érheti, az azonban biztos, hogy az elmúlt negyedszázad során mindig felelősséggel viseltetett hazája iránt. Aligha képzelhető el tehát, hogy éppen az utódlást ne az ország stabilitásának megőrzését figyelembe véve készítette volna elő – fogalmaz személyes találkozásaikat felidézve a régiót jól ismerő orosz szakértő, Arkagyij Dubnov. Az elemző biztosra veszi, hogy a magát előszeretettel az ország világi jellegének legfőbb biztosítékaként bemutató elnök mindent megtett azért, hogy távozásával se vehessék át a hatalmat a régió sötét lyukának tekinthető Fergana-völgy iszlám radikálisai.

Annak is kicsi az esélye, hogy Karimov egykori vetélytársa, a valamikor népszerű Erk nevű párt vezetője, az 1991-ben az elnökválasztásokon 13 százalékot szerző, évek óta török emigrációban élő Muhammad Solih kopogtatna ismét a hatalom kapuin. Gulnara kegyvesztetté válásával a „kubai szcenárió”, a családon belüli utódlás sem tűnik most járható útnak. Karimovot a legnagyobb eséllyel az 59 éves miniszterelnök, az elnök családjához közel álló, szintén a szamarkandi klánt képviselő, inkább oroszbarát Shavkat Mirziyayev követheti. Felvetődik még a kormányfő helyettesének, a nyugatosnak tartott, a taskenti– ferganai klánból jövő Rustam Azimovnak a neve, bár esélyeiről sokat elárul, hogy tegnap már házi őrizetbe vételéről röppentek fel hírek. A nyugodt utódlás letéteményese egyébként a titkosszolgálatokat vezető, az andijani lázadás leverésében kitűnt, majd az elmúlt években párhuzamos hatalmat kiépítő 72 éves Rustam Inoyatov, akinek elnöki ambíciói nincsenek, ellenben mindent irányítana a háttérből.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 31.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »