Mi jár a különélő szülőnek?

Felvetődött korábban tagunk részéről a kérdés, mely szerint őt, mint különélő szülőt vajon megilleti-e a gyermek után járó pótszabadság. A hatályos jogszabályok alapján készült válaszunkat ITT olvashatjátok.

Sajnálatos módon a szabályozás rendkívül hátrányosan érinti azt a különélő szülőt, aki a gondozásból, nevelésből kiveszi részét, és nem feltétlenül csak kéthetente hétvégén, nem beszélve a gyermekekről, akiknek járna a szülővel tölthető idő…

A diszkriminatív helyzet miatt panasszal fordultunk az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, bízva abban, hogy a problémás helyzet intézkedésükkel orvosolható. A válasz nem váratott magára sokáig, és bár az EBH – tájékoztatása szerint – nem tudott eljárni panaszunk kapcsán, azt továbbította a Pénzügyminisztériumnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az Alapvető Jogok Biztosa érdemi vizsgálatot folytatott le, és arról válaszában részletesen beszámolt.

Leveléből egyébként az is kiderült, hogy a pótszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem csak mi sérelmeztük…

Tekintettel arra, hogy a panaszokban foglaltak felvetették az Alaptörvény egyes bekezdéseiben deklarált jogbiztonság követelménye sérelmét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggő visszásságnak a lehetőségét, ezért vizsgálatot indított, és tájékoztatást kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

Természetesen (?!?) a minisztériumoktól érkezett válaszok kiindulópontként hivatkoztak arra, hogy a vonatkozó normák szerint gyermeknek – a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint – a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít, aki a szülővel (gondozóval) életvitelszerűen együtt él, lakcímük azonos, tehát a hozzá kapcsolódó jogosultságnak is ez az alapja annak érdekében, hogy a pótszabadság valóban betölthesse funkcióját.

Hírdetés

A törvényben az általános helyzetekre, és nem az egyedi esetekre tekintettel határozzák meg a jogosultságok feltételeit.

A családok támogatásáról szóló törvény a családi pótlékra való jogosultság szempontjából ugyan elismeri azt az élethelyzetet, amikor jogerős bírósági döntés alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és így a családi pótlékra is fele-fele arányban jogosultak, az EMMI azonban ezt az analógiát nem fogadja el, véleményük szerint ez a rendelkezés nem vonatkozik általában a családtámogatásra.

Mindent összevetve az AJBH álláspontja szerint a hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget olyan értelmezésre, mely szerint a különélő szülőt is megilletné a pótszabadság, és a hozzá kapcsolt feltétel sem tekinthető ésszerűtlennek, ezért alapjogi visszásságot nem állapított meg, DE szükségesnek tartotta, hogy jelezze a következőket a jogalkotók felé:

Nyilvánvaló, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot a jogalkotó kifejezetten azért biztosítja, hogy a gyermekneveléssel járó, esetenként szükségképpen munkaidőre eső többletfeladatokat ne az alapszabadság terhére kelljen ellátnia a munkavállalónak. Ebben a megközelítésben, ha jogi jellegét tekintve nem is, de funkcióját nézve a pótszabadság rokonítható a családi pótlék jogintézményével, így e tekintetben is megfontolandó lehet, hogy a jogalkotó lehetőséget biztosítson annak rugalmas, a gyermek szükségleteit leginkább szolgáló, a gondozó és a különlő szülő közötti megosztott igénybevételre. Felkérte tehát az emberi erőforrások miniszterét, a pénzügyminisztert, valamint a belügyminisztert (a Hszt. vonatkozásában), hogy a gyermek után járó pótszabadság jogosulti körének kiszélesítését fontolják meg.

 

Talán megfontolják. … Mi minden esetre nem hagyjuk ennyiben, elvégre 2018 a Családok éve, és mert a támogatások és a figyelem mindenkinek egyformán jár!


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »