Mi a gond az Északi Áramlat 2-vel? Miért nő az orosz gázfegyvertől való félelem?

Mi a gond az Északi Áramlat 2-vel? Miért nő az orosz gázfegyvertől való félelem?

Tegnap az Európai Unió uniós nagykövetei előzetes megállapodásra jutottak az Európába importált földgáz ellenőrzéséről szóló irányelvről, amely egy német-francia kompromisszumos egyezségen alapszik. Az irányelvet egyértelműen a vitatott Északi Áramlat 2 gázkorridor hívta életre, amely közvetlenül Oroszországból juttatja el az energiahordozót Németországba, a legnagyobb piacára. Mi ezzel a gond?

Az egyik sokat hangoztatott érv, hogy kockázatot jelent az EU energiabiztonságára és függetlenségére. Oroszország Ukrajna esetében már többször használta a földgázt fegyverként, és politikai befolyása kiterjesztésére Európa más országaiban is bevetette már.

Az Északi Áramlat 2 megépítése ráadásul azt is jelenti, hogy Oroszország töredékére csökkentheti az Ukrajna felől Szlovákián át Európába gázt szállító Central Corridor 85 milliárd köbméter/éves forgalmát. Ezzel komoly csapást mér Ukrajna energiaellátására és bevételeire, egyúttal jelentős tranzitbevételektől fosztja meg Szlovákiát – nagyjából 600-650 millió euró bevételre tett szert a gáz Európába továbbításából.

Lengyelország sem kivétel, a rajta keresztül haladó, Németországba tartó Yamal gázfolyosó ugyanezzel a problémával nézhet szembe, és szintén komoly bevételkieséssel fenyeget. De nem csak erről van szó.

Joggal nő az orosz gázfegyvertől való félelem

A Stratfor magánhírszerző ügynökség elemzői szerint, ha Oroszország képes lesz közvetlenül Németországba szállítani földgázt, Moszkva politikai befolyásszerzés céljából bátrabban nyúlhat a gázfegyverhez. Ha leállítja a Közép-Kelet-Európába tartó gázszállításokat, ma még az egész kontinenshez elveszti a hozzáférést, de az északi Áramlat 2 megépítésével minimum a német piacot bebiztosítja magának, tehát könnyebben rászánhatja magát a radikális lépésre.

Hírdetés

Ezzel a visegrádi országok is tisztában vannak. Nem véletlenül építenek közös gázfolyosókat Lengyelországból Szlovákián át, amelyek valószínűleg egészen az Adriáig érnek majd, és amelyeken amerikai, katari és azeri cseppfolyósított gáz halad majd keresztül. És ezért szorgalmazza Magyarország a Török Áramlat megépítését, amely déli irányból biztosítaná a földgázellátást Közép-Európának.

Pénteken tető alá hozott uniós irányelv lényege, hogy uniós szabályozás alá vonja a Nord Stream 2-t, nem csak az oroszok, de a németek befolyását is ellensúlyozandó. Egyelőre azonban úgy néz ki, hogy a projekt megvalósulhat.

Az USA szankciókkal fenyeget

És persze nem hagyható ki Amerika szerepe sem, amely nem csak Lengyelország és Románia kiszolgáltatottságának növekedése miatt aggódhat, hanem Németország és Oroszország kapcsolatának elmélyülése miatt is. Washington szankciókat helyezett kilátásba az Északi Áramlat 2 kivitelezésében részt vevő vállalatokkal szemben – bár egyelőre még tett konkrét lépéseket ez ügyben.

Köztük van a francia Engie energia-technológiai vállalat, az osztrák OMV, a brit-holland Shell, a német Uniper (amelynek van orosz leányvállalata is) és a szintén német Wintershall földgáz- és kőolajvállalat.

Körkép.sk


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »