Mesterséges anyaméh segítheti az extrém koraszülötteket

Mesterséges anyaméh segítheti az extrém koraszülötteket

Sokan emlékezhetek az 1999-es kultfilm sokkoló jelenetére, amikor Neo egy nyálkás folyadékkal töltött tárolóban vergődve feltépi annak hártyás burkát, és így kilép a mátrixból. Az ember-erőmű láttán viszonylag kevesen gondoltunk arra, hogy egy hasonló burok a jövőben koraszülött csecsemők ezreinek életét mentheti meg.

Arról ugyan nem szól a fáma, hogy a philadelphiai gyermekkórház munkatársainak eszébe jutott-e a klasszikus jelenet a „mesterséges anyaméh“ tervezése során, azonban a végeredmény kétségkívül legalább annyira impozáns és sokkal több kérdést vet fel, mint filmbéli hasonmása.

Az extrém koraszülöttség az egyik vezető halálok

A fejlett világban a csecsemőhalandóság egyik vezető oka az extrém koraszülöttség. A 22 hetes korban világrajött csecsemők esetében a túlélés csak 10 százalékos. Ilyenkor a szerveknek nincs elég rendelkezésre álló ideje a tökéletes kifejlődéshez, így a megfelelő funkciók biztosításához sem, ezért jelentősen csökkenek az újszülöttek túlélési esélyei.

Az egyik legrangosabb tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikált cikkükben a kutatók arról értekeznek, hogy munkájuk során szerették volna kiküszöbölni az eddigi rendszerekben megoldatlan keringési rendellenességeket és minimalizálni a fertőzésveszélyt. Erre legjobb megoldást az anyaméhhez igen hasonló struktúrájú berendezés kínálta. Az átlátszó polietilén filmből készült „biotasak” ideális a fejlődés elősegítésére és megfigyelésére egyaránt, ugyanis a benne található folyadék állandó és jól szabályozható környezetet biztosít a fejlődő magzat számára. Az oxigént egy pumpamentes keringési rendszer segítségével biztosították.

Kísérleteik során a 22 hetes emberi magzatnak megfeleltethető fejlődési stádiumú 100 napos bárányembriókat neveltek fel sikeresen.

Sok más lehetőséget is kínál

A mesterséges méh a jövőben alkalmas lehet a koraszülöttek megmentésén kívül arra is, hogy a sérült magzatokat a méhből kiemelve az édesanya egészségét nem veszélyeztetve kezelhessék.

Hírdetés

Érdemes azonban kontextusba helyezni a mostani eredményeket. Angol szakemberek például laboratóriumi körülmények között 13 napig képesek életben tartani emberi embriókat, az ennél hosszabb időintervallumnak nem is tudományos, sokkal inkább jogi korlátai vannak. Hasonlóan nagy áttörés volt, hogy nemrégiben a Maastrichti Egyetem kutatócsoportjának őssejtek segítségével mesterséges egérembriót sikerült létrehoznia.

A mesterséges anyaméh, az őssejtekből létrehozott embriók, valamint a korai stádiumú embrió életének fenntartásához szükséges megfelelő környezet feltérképezése mind arra mutatnak, hogy a jövőben elérhetjük azt a tudományos fejlettséget, ahol az ivarsejtek és az anyaméh nem lesznek többé a gyermek születésének előfeltételei.

Visszaélések is lehetnek

Ha csak egy gondolatkísérlet erejéig mozaikozni kezdünk az itt leírt tudományos eredményekkel és a bennük rejlő potenciállal, több átfogó társadalmi kérdésbe, sőt néhány egészen komoly erkölcsi dilemmába ütközünk.

Képzeljük el azt a forgatókönyvet, hogy a születésünkkor kinyert őssejtekből kifejlesztett embriók mesterséges anyaméhbe kerülnek, majd 9 hónap folyamatosan ellenőrzött környezetben való fejlődés után jön világra a gyermekünk. Ha pedig ez a folyamat kellően olcsóvá válik, akkor magas számban megismételhető lesz.

Mivel már nem lenne feltétlen szükséges az anyáknak saját méhükben kihordani a magzatot, így átrendeződhetne a nemek társadalmi felelősségvállalása és még jobban elmosódhatnának a már ma is gyengült nemi szerepek és nemi jellegek határai. Ugyanezen okból megszűnhetnének az LMBT szubkultúra gyermekvállalásának biológiai korlátai is.

Kinyissuk vagy sem a teremtés ajtaját?

Egyre növekvő dilemmát jelentene a biológiai anyaggal való visszaélés, hiszen ivarsejtjeink segítségével már akár egy megfelelő felszereltségű raktárhelyiségben is nevelhetők volnának gyermekek, akiket szervdonorként, feketemunkásként, vagy egyéb más célokra lehetne felhasználni.

A jelenleg érvényes jogi keret, mely laboratóriumi körülmények között még tiltja az emberi embriók 14 napnál tovább történő életbentartását egyelőre gátat szab a szabad kísérletezésnek. Az emberiség azonban ott kopog a teremtés ajtaján, kérdés, érdemes-e benyitnunk rajta.

Kováč Barnabás

Források: itt és itt


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »