Mesélő naplók – Megjelent a Múlt-kor téli száma

Mesélő naplók – Megjelent a Múlt-kor téli száma

Miről mesél Szendrey Júlia naplója? Ki az a miniszter, aki részletesen feljegyezte Teleki Pál öngyilkosságának vagy Horthy István halálának körülményeit? Miről árulkodnak Holländer Margit lágerrajzai? Miről tanúskodnak Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni, Frida Kahlo, Wesselényi Miklós vagy Gárdonyi Géza feljegyzései? Kiderül a Múlt-kor téli számából! A magazinban olvashattok még a világutazó diplomata lelkipásztorról, Vay Péterről, híres magyar nemesi családtörténetekről, az 1956-os magyar menekültek karácsonyáról, illetve megismerhetitek, mi volt Julia Child receptje az élethez. Most +32 oldal extra tartalommal!

Budapest ostroma civil szemmel. A hazai naplóirodalom egyik speciális típusa Budapest második világháborús ostromához köthető. Ezeknek a műveknek a sajátossága, hogy velük kapcsolatban nem indulhatott el olyan társadalmi diskurzus, mint amilyen az első világháború után lezajlott. Az 1944–1945-ös irományok a fiókokban maradtak, ugyanis azok tartalma és a hivatalos történetírás által képviselt „felszabadulás” értelmezés között áthidalhatatlan szakadék tátongott. A háború, a megszállás és a fogság élményei évtizedekig súlyos lelki teherként nehezedtek a társadalomra, és csak 1990 után nyílt lehetőség az ostrom valós borzalmait bemutató naplók megjelentetésére.

Zsindely Ferenc egy korszakon át rejtegetett naplója. A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, a miniszterelnökök, a miniszterek, a hadseregvezetők, a közéleti szereplők, írók, művészek memoárjai sorra jelentek meg az 1970-es évek végétől. Az első kötetek hatalmas szenzációnak számítottak, hiszen a vezető politikusok személyes élményei lehetőséget adtak arra, hogy a kommunista ideológia mentén íródott, osztályharcos történelemértelmezés mögé lehessen pillantani. Azt gondolhatnánk, hogy ennyi évtized után már nem maradt olyan kiadatlan írás, amely jelentős közszereplők emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket. A közelmúltban került elő Zsindely Ferenc kalandos sorsú naplója.

Holländer Margit lágerélményei. 1945. április 14-én egy 19 éves lány naplóírásba kezdett a salzwedeli koncentrációs táborban. „Lágerutazásának” ez már a harmadik állomása volt, felszabadulásának pedig a második napja. Holländer Margit nemcsak szavakkal próbálta leírni azt a minden korábbi tapasztalatától szélsőségesen különböző világot, amelyet Auschwitzban, Bergen-Belsenben és Salzwedelben látott, hanem rajzokkal is. Deportálásának története felfűzhető egy idővonalra, nyomon követhető akár egy térképen is, és elmesélhető ruhatörténeti csomópontok mentén, vagy a természeti környezettel való érzelmi viszonyán keresztül.

Szendrey Júlia világai. Az önismeret egyik leghatékonyabb eszközének a XIX. században a naplóírást tekintették. Az arisztokrácia és a polgárság köreiből sokan napi rendszerességgel, fegyelmezetten vezették naplójukat, amelynek későbbi újraolvasása szembesítette őket önmagukkal. A reformkor egyik legkülönlegesebb leánynaplójának szerzője, Szendrey Júlia a kortársaihoz képest az írásaiban jóval kevesebbet árult el hétköznapjairól, érzéseit viszont figyelemre méltó mélységgel és árnyaltsággal elemezte.

A magazin téli számában olvashattok még indián fogságba került asszonyok visszaemlékezéseiről, Wesselényi Miklós, Horthyné, Gárdonyi Géza, Frida Kahlo és Radnóti Miklósné Gyarmatai Fanni napóiról is.

Hírdetés

Az ’56-os magyar menekültek karácsonya Camp Kilmerben. 1956-ban sok honfitársunk nem a megszokott módon ünnepelhette a karácsonyt. Szerte a világban tudták, hogy mi történt a forradalmunkkal, itthon sokakat letartóztattak, számos család gyászolta a harcokban vagy a sortüzekben elesett hozzátartozóját. Közel kétszázezren pedig Ausztriában, Jugoszláviában vagy már az új befogadó országukban töltötték a szeretet ünnepét. S voltak, akik eddigre már az Egyesült Államokig jutottak. De hogyan ünnepelték a karácsonyt? Kiderül a Múlt-kor tavaszi számából!

Julia Child receptje az élethez. Nagyon magasra nőtt: 188 centiméteres termete miatt speciális konyhapultot kellett csináltatni legendás tévés gasztroműsoraihoz. Igazi nagysága azonban életművében van. Sokan vádolták azzal, hogy emancipált korunkban újra száműzni akarta a nőket a konyha rabságába. Holott éppen ellenkezőleg történt. Nézőit arra ébresztette rá, hogy a főzés nem nyűg, nem teher, nem pokolba kívánt kötelesség, hanem egyike a legkreatívabb és legszórakoztatóbb tudományoknak.

Vay Péter vándorlásai és lelki útjai. Szabálytalan életút, amelyet besorolni, lehatárolni szinte lehetetlen, ám ennek ellenére tökéletesen kerek. Arisztokrata, jogtudós, pap, diplomata, utazó – világpolgár. A katolikus missziókat, királyi udvarokat és szegénytelepeket egyaránt vizitáló pápai küldött, gróf Vay Péter címzetes püspök a XX. század első évtizedeinek nemcsak sokat látott szemtanúja, hanem krónikása és több területen haladó szellemiségű alakítója is volt. A földet öt alkalommal megkerülő lelkipásztor neve napjainkban leginkább kiállítások összefüggésében kerül elő itthon.

A legújabb számban megismerkedhettek híres magyar nemesi családok történeteivel, olvashattok a ’30-as évek Budapestjének vacsoraversenyeirő, a hazai és a nemzetközi zenei forradalmakról, a középkori élet veszélyeiről és a piperkőc Hermann Göring életéről is. A kastélyok kedvelőivel a boedrai Karátsonyi-kastélyokba látogatunk el, a képzőművészet szerelmeseivel pedig Paul Gauguin Jákob harca az angyallal című festményét vesszük górcső alá.

A magazin november 30-tól kapható a nagyobb újságárusoknál, a Tesco, az Auchan, az Interspar üzleteiben és a benzinkutakon, itt pedig kedvezményesen előfizethető, akár digitális formában, akár karácsonyi ajándékba is.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »