Merkel: A brüsszeli csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására

Merkel: A brüsszeli csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására

Döntő jelentőségű szakaszhoz érkezett az Európai Unió a menekültválság kezelésében, a csütörtökön kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a válság megoldására – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

Az Európai Tanács értekezletén derül ki, hogy el lehet-e érni olyan megállapodást, amely most először esélyt ad a menekültválság “összeurópai és fenntartható megoldásához” – mondta a kancellár a találkozón képviselendő német álláspontot ismertető beszédében.

Az EU és Törökország formálódó válságkezelési együttműködéséről szólva hangsúlyozta, hogy a török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is “nyílt végűek”, vagyis nem feltétlenül vezetnek Törökország felvételéhez, és a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén.

Ugyanakkor az igazságszolgáltatásról és a jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet, ami ezeknek a területeknek a helyzetét tekintve kiváló alkalom egy “nagyon fontos párbeszéd” megkezdésére – tette hozzá Angela Merkel. Hangsúlyozta, hogy az EU nem engedhet értékeiből, világossá kell tennie, hogy ragaszkodik a sajtószabadsághoz és a kurd kisebbség jogainak tiszteletben tartásához.

A menekültválság megoldása az EU és Törökország közös érdeke, és nem lehet eléggé nagyra értékelni mindazt, amit Törökország tesz a területén tartózkodó 2,7 millió menekült ellátásáért, és érthető, hogy Ankara nagyobb pénzügyi támogatást kér az EU-tól.

Az viszont nem méltó az EU-hoz, hogy 28 ország 500 millió lakosú, gazdag térségeként eddig oly kevéssé volt hajlandó a Törökországra nehezedő terhek megosztására. Ezért is fontos, hogy az EU most “legalább lépésenként” előbbre haladjon.

Törökországnak is érdeke az együttműködés az EU-val, hogy “rendezni és irányítani” tudja a területére érkező menekülthullámot, és visszaszorítsa az egyre inkább elburjánzó embercsempészetet. A közös cél a “terhek méltányos megosztása” – mondta Angela Merkel.

Az Égei-tengeren zajló illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket – tette hozzá.

Az Égei-tengeren kezdett NATO-műveletről szólva kiemelte: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az észak-atlanti szövetség hajóinak az érintett régióban hozzáférést kell biztosítani a török felségvizek teljes területéhez, mert most ugyan a Leszbosz körüli vizeket megfigyelhetik a NATO hajói, és vissza is esett a szigetre érkező menekültek száma, Kósz szigetére viszont többen érkeznek.

A német kancellár hangsúlyozta, hogy a tartós megoldáshoz hozzátartozik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer átalakítása, mert “csak Dublin reformjával lehet hosszú távon fenntartani Schengent”, a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetet, és az európai megoldásnak az is része, hogy az övezet tagjai fokozatosan visszatérnek a belső határok nyitottságához, amely igen nagy gazdasági hasznot hajt Németországnak.

A balkáni migrációs útvonal lezárásáról szólva kiemelte, hogy a látszat csalóka, és az EU cseberből vederbe esik, ha nem ismeri fel, hogy az útvonal lezárása csak pillanatnyi enyhülést jelent. Olyan megoldásra van szükség, amelynek révén valamennyi tagországban csökken az érkező menekültek száma – hangsúlyozta. Egyben ismét felszólította az athéni vezetést, hogy teljesítse a befogadóállomások és uniós menedékkérő-regisztrációs központok – hot spotok – kiépítésére tett vállalásait, és ismét figyelmeztetett, hogy a menedékkérők nem választhatják meg, hogy melyik uniós tagállamban nyújtják be kérelmüket.

A kancellár beszéde után vitában az ellenzéki pártok – a Baloldal és Zöldek – vezérszónokai úgy vélekedtek, hogy a kormány fordulatot hajtott végre, míg tavaly szeptemberben beengedte a Magyarországon rekedt menekülteket, most elzárkózik a Görögországban rekedt menekültek átvételétől.

Volker Kauder, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös frakciójának vezetője a bírálatokra válaszolva hangsúlyozta: “nem fair” az ellenzék részéről a magyarországi és a görögországi helyzet összevetése.

A Magyarországon a menedékkérőknek nem volt lehetőségük arra, hogy igénybe vegyék “megfelelő intézmények” ellátását, mert “a magyarok az utcára küldték a menekülteket, hogy menjenek máshová” – fogalmazott a CDU/CSU frakcióvezetője.

Ezzel szemben Görögországban “vannak helyek, ahova a menekültek elmehetnek, ez a különbség” – tette hozzá.

A frakció CSU-s képviselőinek vezetője, Gerda Hasselfeldt kiemelte: pártja számára elengedhetetlen, hogy a 160 ezer menekült elosztásáról hozott korábbi döntés megvalósítása, és az esetleges újabb menekültek elosztása ne egyoldalúan, Németország terhére történjék, hanem “igazságosan”.

Az EU-török megállapodás részleteit próbálják kidolgozni a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcsértekezleten

Az Európai Tanács csütörtöki és pénteki brüsszeli értekezletének középpontjában a migrációs válság, annak európai uniós hatáskörben elérhető lehetséges megoldásai, valamint a Törökországgal folyamatban lévő tárgyalások folytatása és az EU-török megállapodás elfogadása állnak. Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek célja a migrációs beáramlás megállítása.

Kétnapos találkozójukon az uniós vezetők folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoglu török kormányfő által március 7-én váratlanul előterjesztett javaslatokról. A körvonalazódó menekültügyi megállapodás keretében Ankara további pénzügyi támogatást kért az uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá újabb öt fejezet megnyitását a vele folytatott csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.

A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai vezetőkhöz az EU és Törökország közötti együttműködéssel foglalkozó munkaülés keretei között.

A csúcstalálkozón minden bizonnyal megerősítik, hogy – a tengeri határok sajátosságainak figyelembe vétele mellett – el kell érni azt, hogy a schengeni térség valamennyi tagja teljes körűen alkalmazza az uniós határellenőrzési előírásokat.

Szakértők véleménye szerint a külső határok szisztematikus védelme és az EU-török megállapodás megállíthatja a nyugat-balkáni útvonalat is érintő migrációs beáramlást.

Az uniós vezetők az eddigi közlések szerint megvitatják azt is, hogyan gyorsíthatják fel a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének végrehajtását annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a jelenleg Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást.

A legutóbbi, március 7-i csúcstalálkozó záródokumentuma kimondja ugyanakkor, hogy nem keletkeznek új kötelezettségek a tagállamok számára.

Az EB a menedékkérők áttelepítésének felgyorsítására szólította fel a tagállamokat

A menedékkérők tagállamok közötti áttelepítésének felgyorsítására szólította fel az Európai Unió országait szerdán az Európai Bizottság (EB).

Az áthelyezési program végrehajtásáról közzétett friss bizottsági jelentés szerint a 160 ezer menekült áttelepítését célzó, tavaly szeptemberben elfogadott uniós mechanizmus keretében eddig mindössze 937 embert helyeztek át Görögországból és Olaszországból. A brüsszeli testület hangsúlyozta, hogy az áttelepítések nem haladnak a megfelelő ütemben, a folyamatot lassító legjelentősebb tényező pedig a politikai akarat hiánya a tagállamok részéről.

“Ez korlátozott számú áthelyezési vállaláshoz vagy hosszú válaszidőhöz vezetett, ami veszélybe sodorta annak lehetőségét, hogy a program a veszélyes és irreguláris útvonalak alternatívájává váljon” – írták a dokumentumban.

“Ahogy a Görögországban uralkodó humanitárius helyzet napról napra súlyosabbá válik, a tagállamoknak sürgősen eleget kell tenniük vállalásaiknak, és meg kell előzniük a Görögországban tartózkodó menekültek helyzetének további romlását. Az elkövetkezendő napokban és hetekben jelentősen növelni kell az áthelyezések számát” – hangoztatta Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős uniós biztos.

A helyzetértékelést készítő szakemberek szerint a kötelezettségvállalások teljesítése érdekében havonta legalább 5600 menedékkérőt kellene áttelepíteni az uniós tagállamok között, és az áthelyezési eljárás maximum két hétig tarthatna. A bizottság közlése szerint az lenne kívánatos, ha májusig legalább 20 ezer áthelyezésre sort kerítenének.

A nekik címzett felszólítás értelmében Görögországnak és Olaszországnak fokoznia kellene erőfeszítéseit a rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében, különösen a biztonsági ellenőrzések és az áthelyezési céltagállamoknak küldött információk vonatkozásában. Ezenfelül mindkét országnak javítania kell a koordinációs kapacitását és csökkentenie az áthelyezésben részt vevők szökésének veszélyét.

Az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamoknak az elismert menekültek harmadik országokból történő áttelepítése terén is többet kellene tenniük. Mint írták, a korábban elfogadott 20 ezerből eddig mindössze 4555 nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyét elhagyni kényszerült személyt telepítettek át tizenegy európai országba. A résztvevő országok nagy része Jordániában, Libanonban és Törökországban tartózkodó szíriaiakat fogadott be.

Spanyolország elutasítja a menekültek kollektív visszafordítását és törvényességi garanciákat kér, hogy támogassa az EU-török megállapodást

Spanyolország számára elfogadhatatlan a Görögországba illegálisan érkezők kollektív visszafordítása Törökországba vagy más, az Európai Unión kívüli államba, és ragaszkodik a nemzetközi és uniós jogszabályok betartásának garantálásához – egyebek mellett ezeket tartalmazza az, a spanyol parlament pártjai által szerdán egyhangúlag elfogadott állásfoglalás, amely meghatározza Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök mozgásterét a témáról csütörtökön kezdődő EU-csúcstalálkozón.

“Szükségünk van az együttműködésre Törökországgal”, de az együttműködés nem jöhet létre bármi áron, annak ésszerűnek és jogszerűnek kell lennie, tiszteletben tartva a menedékkérők jogait – hangsúlyozta a parlament Európai Uniós bizottságának ülésén Fernando Eguidazu, uniós ügyekért felelős államtitkár, aki beszámolt az EU-török migrációs válságkezelési megállapodás jelenlegi tervezetéről, amelyet aztán megvitattak a pártok képviselői.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás célja elkerülni a halálos áldozatok számának további növekedését az Égei-tengeren, ahol tavaly 805, idén már 354 ember vesztette életét.

A pártok állásfoglalásának 11 pontja rögzíti, hogy az illegálisan Görögországba érkezők visszafordítása csak azután lehetséges, ha menedékjogi kérelmüket elbírálták, és elutasították, ahogy azután a fellebbezésüket is.

Spanyolország szerint a megállapodásnak tartalmaznia kell a biztonságos útvonalak elősegítését, a befogadó és tranzit országok támogatásának növelését, illetve a legkiszolgáltatottabb csoportok, az egyedül érkező gyerekek, valamint az erőszakot elszenvedett nők védelméről szóló intézkedéseket.

Emellett sürgették a menekültek EU-n belüli áthelyezéséről szóló 2015-ben elfogadott programot is, amelyben Spanyolország több mint 17 ezer ember befogadását vállalta, de közülük eddig 18-an érkeztek meg a dél-európai országba.

A decemberi spanyolországi választások után alakult új parlament pártjainak ez az első olyan döntése, amelyben sikerült konszenzusra jutni. A pártok az elmúlt napokban többször bírálták az ügyvezető kormányt az együttműködés hiánya miatt. A külügyminisztérium keddre készítette el az állásfoglalás tervezetét, amelyet előzetesen megkaptak a frakciók.

A tervezett EU-török megállapodás komoly ellenérzéseket váltott ki Spanyolországban. Az Európai Parlament 32 spanyol képviselője nyílt levelet küldött Mariano Rajoynak kérve, hogy utasítsa el a török javaslatot, mert szerintük az nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és sérti a menekülteket védő nemzetközi és közösségi jogokat.

Az Oxfam humanitárius civilszervezet több mint 100 ezer tiltakozó aláírást nyújtott át a spanyol parlamentnek.

16 civil szervezet, köztük a nemzetközi Amnesty International és a Save the Children, szerdán tiltakozásként sátrakat állított fel a spanyol külügyminisztérium épületével szemben, hogy így hívják fel a figyelmet arra, milyen körülmények között élnek a menekülttáborokban az emberek. Egyúttal követelik a görög-macedón határon rekedt 13 ezer ember helyzetének “humánus, legális és felelős” rendezését.

Szakszervezetek és szociális szervezetek szerda estére több spanyol városba hirdettek meg tiltakozó megmozdulásokat, mert jogtalannak és immorálisnak tartják a török javaslatot.

A múlt heti EU-csúcson Ankara további pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól az országban tartózkodó mintegy 2,7 millió szíriai menekült ellátására, továbbá az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.

Törökország viszonzásul visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező és nemzetközi védelemre nem jogosult, valamint a már a török partoknál feltartóztatott migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. (MTI)


Forrás:vajma.info
Tovább a cikkre »